KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Színes Város: akik maguk szépítik Budapestet

Hogy indult a Színes Város, mennyire barátságosak a kerületek, miért nem graffiti, amit csinálnak? Erről is kérdeztük Flór Péter főtitkárt.


A budapesti tűzfalak hosszabb távú kihasználásával és felújításával elsőként foglalkozó Színes Város Csoport alkotói eddig 12 ezer négyzetméter közfalat színesítettek ki Magyarországon. De mért ragad valaki festéket és eszközöket, és miért kezd el dolgozni - ingyen - a város szépítéséért? És vajon egy kategóriába tartozik-e egy vad graffiti és egy gyönyörű falfestmény? Erről is kérdeztük Flór Pétert, a Színes Város egyik vezetőjét.

- Mit jelent pontosan a Színes Város kezdeményezés? Hogyan merült fel az ötlet, hogy belevágjanak?

- Az adta az ötletet, hogy alapítónk, Megyeri András egy önkéntes program keretében Ghánában festett tűzfalakra képeket. Ő gondolt arra, hogy mennyire érdekes lenne megvalósítani ezt itthon is, ehhez csatlakoztunk, mi, többiek 2009-ben. Ekkor adtuk be a pályázatunkat a Norvég Alaphoz, az ő támogatásukkal tudtuk létrehozni a projektet. Célunk elsősorban, hogy színt vigyünk a hétköznapokba, megtörjük az egyhangúságot azzal, hogy kivisszük a művészetet az „utcára”, ahogy ez a koncepció Vásárhelyi Győző (sokan Victor Vasarely-ként ismerik – a szerk.) 1983-as könyvében felvetődött.

Névjegy

A Színes Város Csoport - ahogy ők fogalmaznak - Magyarország első "köztérszínesítő szervezete". Szeretnék, ha minél több kortárs, illetve társadalmi kérdésekre reflektáló festmény jelenne meg Budapest közterein, ahogyan azt Victor Vasarely 1983-ban megálmodta Színes Város nevű víziójában.

"A kiválasztott helyszíneken állami és civil szervezetek együttműködését szeretnénk elérni. Párbeszéd kialakítására törekszünk döntéshozók és alkotóközösségek, valamint várostervezők és városlakók között. Célcsoportjaink a városlakók, a művészek, a civil szervezetek, valamint a városképet alakító urbanisztikai és a meghatározó, állami- önkormányzati szervek. Programunk két alkotóelemre bontható: köztérszínesítés és oktatás."

Fényfestő partnerük a Laluz, pedagógiai programjuk pedig a Pillangóhatás Pedagógiai Program. Eddig körülbelül 12 000 négyzetméter falfelületet újítottak meg.

VIDEÓ: Színes Város - Mi neked a magyar?

- Hol bukkantak fel először a képeik? Hogy fogadták a képeket az emberek?

- Az első három helyszín a város kimondottan frekventált részén volt: a Széll Kálmán – akkor még Moszkva – téren, a Flórián téren és a Városháza parkban. Már az elejétől jóformán csak pozitív visszajelzéseket kaptunk.

"
Örülünk, ha tetszik az embereknek, de nem ez a legfontosabb számunkra,

hanem, hogy minél több alkotó nézőpontját jeleníthessük meg, minél izgalmasabb munkákat mutathassunk be a közönségnek, és hogy talán némileg formáljuk az egyébként még nem túlzottan kiforrott hazai közízlést. Mindezt úgy, hogy közben díszítjük is a várost mindenki megelégedettségére.

Így készült az Akácfa u. 27-ben a Színes Város festménye:

dobu40

Dob u. 40.

kandosuli-homlokzata-18ker

A Kandó Suli homlokzata a XVIII. kerületben

- Mi a különbséget egy graffiti és a Színes város festményei között azon túl, hogy más-más stílusban készülnek?

- A graffitiből eredeztethetjük az összes további utcai alkotást is, de a graffiti nagyrészt illegális, jóval szabadabb, nincsenek műfaji korlátai. Hiszen az is graffitinek számít, ha valaki a festékes kannákból fest a falra valamilyen egyszerűbb ábrát, vagy szöveget - ami neki tetszik. A mi esetünkben, viszont engedélyektől függ, hogy mikor, milyen képet hozunk létre, mivel közterületre festünk. Minden kerületnek megvannak a maga sajátosságai, előírásai és ezeknek a figyelembevételével alkotunk általában.

- Milyen a viszonyuk a kerületekkel? Szoktak előzetesen egyeztetni az önkormányzatokkal és a lakókkal a képek témájáról?

- Szerencsére az önkormányzatok sosem voltak elutasítóak. Az engedélyekhez szükség van építészek közreműködéséhez is. Sajnos Budapest kissé túlbürokratizált engedélyeztetési struktúrával rendelkezik, de nekünk nagy segítség, hogy a Fővárosi Önkormányzat stratégiai partnerünk. A kerületi önkormányzatoknak és a lakóknak természetesen van beleszólásuk a dologba, és a véleményeket általában igyekszünk figyelembe venni. Egy olyan terv volt eddig, melyet egyértelműen visszautasítottak, ilyenkor újabb terveket készítünk, és addig dolgozunk, amíg megtaláljuk a megfelelő látványt az adott felületre, de az idei évtől szakmai zsűrivel is dolgozunk.

- Hogy tudják elkerülni, hogy politikai tematika kerüljön a képekbe? Mennyire adnának ennek helyet?

- Kifejezetten politikai témájú alkotások még nem készültek. Habár Orosz Richárdnak a „Mi neked a magyar?” c. pályázatra készült, Kertész utcai falfestményének van némi társadalomkritikai éle, ott megjelenik egyfajta – ha nem is politikai, de közéleti színezet talán. Elsősorban az a célunk, hogy minél több eredeti ötletet segítsünk megvalósítani.

"
Legyen benne humor, irónia, cinizmus és ne csak egy dekoráció kerüljön fel a falakra

– hiszen annak semmi köze nem lenne a művészethez.

kerteszu2

Kertész u. 2.

kerteszu27-parkolo

Kertész u. 27., parkoló

- Hány művésszel dolgoznak jelenleg?

- Már elég jelentős művészeti bázissal rendelkezünk, de még mindig nincs túl sok „szakember”, aki ehhez értene igazán. Kb. 20-25 fővel szoktunk rendszeresen együttműködni.

- Hogyan választják ki az aktuális kortárs festőket, graffiti- művészeket, akik részt vehetnek a projektben, illetve a helyszíneket?

- A kurátorunk, Nádudvari Noémi válogatja a művészek egy részét, de jelentkezni is szoktak hozzánk. Illetve folyamatosan vadásszuk a tehetségeket. Elkezdtünk együttműködni több művészeti egyetemmel, kifejezetten azért, hogy fejlesszük ezt az ágat. A helyszínkeresés egyszerűen történik. Járkálunk a kerületekben és figyeljük, hogy milyen szabad felületek vannak még. Szerencsére a belváros túlnyomó része már szerepel a „fejünkben”.

- Szoktak-e adott köztéri helyet versenyeztetni az alkotók között? Illetve gondolkodnak-e abban, hogy díjat alapítsanak a legbefogadóbb kerület vagy a legnépszerűbb alkotás kapcsán?

- Egyre inkább ez történik, pont azért, mert sok művésszel dolgozunk együtt. Közönségdíjunk volt tavaly, melyet a ”Fecskés” festmény nyert el - BreakOne munkája. Szeretnénk a díjakat a fesztiválhoz kötni, az idén is.

- Szoktak-e külföldi művészekkel is együtt dolgozni?

- Tavaly rendeztünk egy saját fesztivált, ahová eljött egy lengyel, és egy román művész is a hazai művészek mellett. Idén is szeretnénk meghívni külföldi művészeket.

fecskes

A "fecskés" kép

kazinczy37-41

Kazinczy u. 37-41.

kazinczy45

Kazinczy u. 45.

- Vannak-e Ghánán kívül olyan külföldi városok, ahol hasonló koncepció alapján dolgoztak vagy dolgoznak?

- Főleg Nyugat-Európában érdemes szétnézni. Az általunk látott példákból a Facebook-oldalunkon szoktunk válogatásokat bemutatni. Mindenhol különböző árnyalataira bukkanhatunk ennek a műfajnak pl.: Londonban Banksy alkotásai, aki Bristolból származik, és egyértelműen street art művész, de a svéd, berlini és izlandi urban art is nagyon izgalmas. Követendő példának Lengyelországot tartom, hiszen világhírű alkotásokat hoznak létre folyamatosan. Nagy különbség van természetesen a street art és az urban art között. Míg előbbi társadalomkritikai tartalommal rendelkezik, az utóbbi inkább "városszínesítő", díszítőművészet.

- Változott-e a Színes Város koncepciója az idők folyamán?

- Először a pályázathoz kapcsolódóan inkább csak Vasarely-ihletettségű festményeket hoztunk létre, és később kezdtünk el a mostani kortársalkotásokra, egyedi ötletekre fókuszálni. Állandóan figyeljük a nyugat-európai trendeket és azt látjuk, hogy a falfestészet folyamatosan képes megújulni, ahogy maga a művészet is valójában velünk változik, ettől izgalmas.

- Mely alkotásokra a legbüszkébbek?

- Mindegyik egy kicsit másért kedves. Nagyon szeretem például a ”Merlin falát”, hiszen igazán szimbolikus, több szempontból is… Magát a tűzfalfestészet-programunkat is ennek az elkészítésével indítottuk el. Valamint a Pöttyös utcai metrómegálló, mely a középiskolásoknak szóló „Pillangóhatás” pedagógiai programunk első helyszíne volt.

tukan-kadarutca

Kádár utca

kazinczy55

Kazinczy u. 55.

- Dolgoznak újrahasznosított anyagokkal is. Hol találhatóak ezek a köztéri szobrok, alkotások?

- Sokáig a Flórián téren volt egy ülőalkalmatosság műanyagflakonokból készítve, de szépen színes betonhatásra beburkolva. A Széll Kálmán téren a Cellux csoporttal működtünk együtt, a ”Merlin falánál” is látható volt egy nagy, kerékpár- felnikből újrahasznosított gömbünk a Recycle Mission Hungary jóvoltából, egy évig.

- Terveznek-e még workshopokat tartani?

- Sokrétű civil összefogásként indultunk. Már az elején több workshopot tartottunk, ahol a falfestészet kultúráját próbáltuk meg az emberekhez közelebb hozni, begyűjteni az igényeket, véleményeket. Gondolkodunk rajta, hogy tartsunk a jövőben is, hiszen lenne rá igény.

Ha szereted a Színes Város festményeit, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: