KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Színes Város: akik maguk szépítik Budapestet

Hogy indult a Színes Város, mennyire barátságosak a kerületek, miért nem graffiti, amit csinálnak? Erről is kérdeztük Flór Péter főtitkárt.


A budapesti tűzfalak hosszabb távú kihasználásával és felújításával elsőként foglalkozó Színes Város Csoport alkotói eddig 12 ezer négyzetméter közfalat színesítettek ki Magyarországon. De mért ragad valaki festéket és eszközöket, és miért kezd el dolgozni - ingyen - a város szépítéséért? És vajon egy kategóriába tartozik-e egy vad graffiti és egy gyönyörű falfestmény? Erről is kérdeztük Flór Pétert, a Színes Város egyik vezetőjét.

- Mit jelent pontosan a Színes Város kezdeményezés? Hogyan merült fel az ötlet, hogy belevágjanak?

- Az adta az ötletet, hogy alapítónk, Megyeri András egy önkéntes program keretében Ghánában festett tűzfalakra képeket. Ő gondolt arra, hogy mennyire érdekes lenne megvalósítani ezt itthon is, ehhez csatlakoztunk, mi, többiek 2009-ben. Ekkor adtuk be a pályázatunkat a Norvég Alaphoz, az ő támogatásukkal tudtuk létrehozni a projektet. Célunk elsősorban, hogy színt vigyünk a hétköznapokba, megtörjük az egyhangúságot azzal, hogy kivisszük a művészetet az „utcára”, ahogy ez a koncepció Vásárhelyi Győző (sokan Victor Vasarely-ként ismerik – a szerk.) 1983-as könyvében felvetődött.

Névjegy

A Színes Város Csoport - ahogy ők fogalmaznak - Magyarország első "köztérszínesítő szervezete". Szeretnék, ha minél több kortárs, illetve társadalmi kérdésekre reflektáló festmény jelenne meg Budapest közterein, ahogyan azt Victor Vasarely 1983-ban megálmodta Színes Város nevű víziójában.

"A kiválasztott helyszíneken állami és civil szervezetek együttműködését szeretnénk elérni. Párbeszéd kialakítására törekszünk döntéshozók és alkotóközösségek, valamint várostervezők és városlakók között. Célcsoportjaink a városlakók, a művészek, a civil szervezetek, valamint a városképet alakító urbanisztikai és a meghatározó, állami- önkormányzati szervek. Programunk két alkotóelemre bontható: köztérszínesítés és oktatás."

Fényfestő partnerük a Laluz, pedagógiai programjuk pedig a Pillangóhatás Pedagógiai Program. Eddig körülbelül 12 000 négyzetméter falfelületet újítottak meg.

VIDEÓ: Színes Város - Mi neked a magyar?

- Hol bukkantak fel először a képeik? Hogy fogadták a képeket az emberek?

- Az első három helyszín a város kimondottan frekventált részén volt: a Széll Kálmán – akkor még Moszkva – téren, a Flórián téren és a Városháza parkban. Már az elejétől jóformán csak pozitív visszajelzéseket kaptunk.

"
Örülünk, ha tetszik az embereknek, de nem ez a legfontosabb számunkra,

hanem, hogy minél több alkotó nézőpontját jeleníthessük meg, minél izgalmasabb munkákat mutathassunk be a közönségnek, és hogy talán némileg formáljuk az egyébként még nem túlzottan kiforrott hazai közízlést. Mindezt úgy, hogy közben díszítjük is a várost mindenki megelégedettségére.

Így készült az Akácfa u. 27-ben a Színes Város festménye:

dobu40

Dob u. 40.

kandosuli-homlokzata-18ker

A Kandó Suli homlokzata a XVIII. kerületben

- Mi a különbséget egy graffiti és a Színes város festményei között azon túl, hogy más-más stílusban készülnek?

- A graffitiből eredeztethetjük az összes további utcai alkotást is, de a graffiti nagyrészt illegális, jóval szabadabb, nincsenek műfaji korlátai. Hiszen az is graffitinek számít, ha valaki a festékes kannákból fest a falra valamilyen egyszerűbb ábrát, vagy szöveget - ami neki tetszik. A mi esetünkben, viszont engedélyektől függ, hogy mikor, milyen képet hozunk létre, mivel közterületre festünk. Minden kerületnek megvannak a maga sajátosságai, előírásai és ezeknek a figyelembevételével alkotunk általában.

- Milyen a viszonyuk a kerületekkel? Szoktak előzetesen egyeztetni az önkormányzatokkal és a lakókkal a képek témájáról?

- Szerencsére az önkormányzatok sosem voltak elutasítóak. Az engedélyekhez szükség van építészek közreműködéséhez is. Sajnos Budapest kissé túlbürokratizált engedélyeztetési struktúrával rendelkezik, de nekünk nagy segítség, hogy a Fővárosi Önkormányzat stratégiai partnerünk. A kerületi önkormányzatoknak és a lakóknak természetesen van beleszólásuk a dologba, és a véleményeket általában igyekszünk figyelembe venni. Egy olyan terv volt eddig, melyet egyértelműen visszautasítottak, ilyenkor újabb terveket készítünk, és addig dolgozunk, amíg megtaláljuk a megfelelő látványt az adott felületre, de az idei évtől szakmai zsűrivel is dolgozunk.

- Hogy tudják elkerülni, hogy politikai tematika kerüljön a képekbe? Mennyire adnának ennek helyet?

- Kifejezetten politikai témájú alkotások még nem készültek. Habár Orosz Richárdnak a „Mi neked a magyar?” c. pályázatra készült, Kertész utcai falfestményének van némi társadalomkritikai éle, ott megjelenik egyfajta – ha nem is politikai, de közéleti színezet talán. Elsősorban az a célunk, hogy minél több eredeti ötletet segítsünk megvalósítani.

"
Legyen benne humor, irónia, cinizmus és ne csak egy dekoráció kerüljön fel a falakra

– hiszen annak semmi köze nem lenne a művészethez.

kerteszu2

Kertész u. 2.

kerteszu27-parkolo

Kertész u. 27., parkoló

- Hány művésszel dolgoznak jelenleg?

- Már elég jelentős művészeti bázissal rendelkezünk, de még mindig nincs túl sok „szakember”, aki ehhez értene igazán. Kb. 20-25 fővel szoktunk rendszeresen együttműködni.

- Hogyan választják ki az aktuális kortárs festőket, graffiti- művészeket, akik részt vehetnek a projektben, illetve a helyszíneket?

- A kurátorunk, Nádudvari Noémi válogatja a művészek egy részét, de jelentkezni is szoktak hozzánk. Illetve folyamatosan vadásszuk a tehetségeket. Elkezdtünk együttműködni több művészeti egyetemmel, kifejezetten azért, hogy fejlesszük ezt az ágat. A helyszínkeresés egyszerűen történik. Járkálunk a kerületekben és figyeljük, hogy milyen szabad felületek vannak még. Szerencsére a belváros túlnyomó része már szerepel a „fejünkben”.

- Szoktak-e adott köztéri helyet versenyeztetni az alkotók között? Illetve gondolkodnak-e abban, hogy díjat alapítsanak a legbefogadóbb kerület vagy a legnépszerűbb alkotás kapcsán?

- Egyre inkább ez történik, pont azért, mert sok művésszel dolgozunk együtt. Közönségdíjunk volt tavaly, melyet a ”Fecskés” festmény nyert el - BreakOne munkája. Szeretnénk a díjakat a fesztiválhoz kötni, az idén is.

- Szoktak-e külföldi művészekkel is együtt dolgozni?

- Tavaly rendeztünk egy saját fesztivált, ahová eljött egy lengyel, és egy román művész is a hazai művészek mellett. Idén is szeretnénk meghívni külföldi művészeket.

fecskes

A "fecskés" kép

kazinczy37-41

Kazinczy u. 37-41.

kazinczy45

Kazinczy u. 45.

- Vannak-e Ghánán kívül olyan külföldi városok, ahol hasonló koncepció alapján dolgoztak vagy dolgoznak?

- Főleg Nyugat-Európában érdemes szétnézni. Az általunk látott példákból a Facebook-oldalunkon szoktunk válogatásokat bemutatni. Mindenhol különböző árnyalataira bukkanhatunk ennek a műfajnak pl.: Londonban Banksy alkotásai, aki Bristolból származik, és egyértelműen street art művész, de a svéd, berlini és izlandi urban art is nagyon izgalmas. Követendő példának Lengyelországot tartom, hiszen világhírű alkotásokat hoznak létre folyamatosan. Nagy különbség van természetesen a street art és az urban art között. Míg előbbi társadalomkritikai tartalommal rendelkezik, az utóbbi inkább "városszínesítő", díszítőművészet.

- Változott-e a Színes Város koncepciója az idők folyamán?

- Először a pályázathoz kapcsolódóan inkább csak Vasarely-ihletettségű festményeket hoztunk létre, és később kezdtünk el a mostani kortársalkotásokra, egyedi ötletekre fókuszálni. Állandóan figyeljük a nyugat-európai trendeket és azt látjuk, hogy a falfestészet folyamatosan képes megújulni, ahogy maga a művészet is valójában velünk változik, ettől izgalmas.

- Mely alkotásokra a legbüszkébbek?

- Mindegyik egy kicsit másért kedves. Nagyon szeretem például a ”Merlin falát”, hiszen igazán szimbolikus, több szempontból is… Magát a tűzfalfestészet-programunkat is ennek az elkészítésével indítottuk el. Valamint a Pöttyös utcai metrómegálló, mely a középiskolásoknak szóló „Pillangóhatás” pedagógiai programunk első helyszíne volt.

tukan-kadarutca

Kádár utca

kazinczy55

Kazinczy u. 55.

- Dolgoznak újrahasznosított anyagokkal is. Hol találhatóak ezek a köztéri szobrok, alkotások?

- Sokáig a Flórián téren volt egy ülőalkalmatosság műanyagflakonokból készítve, de szépen színes betonhatásra beburkolva. A Széll Kálmán téren a Cellux csoporttal működtünk együtt, a ”Merlin falánál” is látható volt egy nagy, kerékpár- felnikből újrahasznosított gömbünk a Recycle Mission Hungary jóvoltából, egy évig.

- Terveznek-e még workshopokat tartani?

- Sokrétű civil összefogásként indultunk. Már az elején több workshopot tartottunk, ahol a falfestészet kultúráját próbáltuk meg az emberekhez közelebb hozni, begyűjteni az igényeket, véleményeket. Gondolkodunk rajta, hogy tartsunk a jövőben is, hiszen lenne rá igény.

Ha szereted a Színes Város festményeit, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk