Súlyos egy 40-es éveiben járó koronavírusos beteg állapota Magyarországon

Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.

Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.

Az Európai Unióban évek óta vita zajlik a külpolitikai döntéshozatalról, ahol több tagállam a nemzeti vétójogok hatásának csökkentését és a minősített többségi szavazás bevezetését szorgalmazza. Elemzések szerint Magyarország az elmúlt években kiemelkedően sokszor élt a vétó lehetőségével. Az amerikai Ukrajna-politika 2025-ben összetettebben alakult: Donald Trump elnök átmenetileg felfüggesztett egyes katonai szállításokat és tűzszünetre ösztönözte Kijevet, de az USA nem vonta ki magát teljesen a folyamatokból. A Tisza Párt programja a külpolitikát illetően „konstruktívan kritikus”, de egyértelműen EU-integrációpárti álláspontot képvisel.

A miniszterelnök tágabb történelmi keretbe is helyezte a helyzetet, amikor arról beszélt, hogy ez az évszázad „Európa megaláztatásának évszázada lesz”. Úgy véli, a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, de hozzátette, Magyarországnak van esélye jól kijönni ebből a helyzetből.

„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – ezzel a mondattal harangozott be rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, aki szombat délelőtt tartja huszonhetedik évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök fényt derített arra is, miből fut a magyar kormánynak mindenfélére.

– közölte Orbán, aki azt is elárulta, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvenni ezektől a szektoroktól – írta a Telex.

A kormányfő szerint a bankok és a többi nagyvállalat azért támadja őt, mert ezeket a terheket viselik. Úgy látja, „a nemzeti bankok is jól járnak a háborúból, nemcsak a Shell”. Ezt a következtetését arra alapozta, hogy Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, aki korábban az Ersténél is dolgozott, a Tisza Párthoz csatlakozott. Orbán szerint az Erste ezzel a Shellhez hasonlóan „delegált embert”, mert azt akarják, hogy az Európai Unió hiteleket vegyen fel. A miniszterelnök végül arra is kitért, hogy ha a Tisza Párt nyer, akkor ezek a nagyvállalatok „ki fogják zsebelni a magyar családokat”.

A kormány 2010-ben vezette be az első válságadókat a banki, energetikai, távközlési és kiskereskedelmi szektorra, majd 2022-től extraprofitadók címszó alatt vetett ki újabb terheket több ágazatra is. A kormányzati kommunikáció szerint ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a rezsivédelmet, a honvédelmi kiadásokat és egyes családtámogatási formákat. Az érintett iparági szereplők évek óta a kiszámíthatatlanságra és a beruházásokat visszafogó hatásokra panaszkodnak. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén fokozatosan csökkentenék az ágazati különadókat, miközben felülvizsgálnák és visszavágnák a nagy, főként autó- és akkumulátoripari multinacionális cégeknek nyújtott egyedi adókedvezményeket. Céljuk a kiszámíthatóbb üzleti környezet megteremtése és az uniós források felszabadítása.

Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.

A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott

Magyar Péter röviden reagált a Facebook-oldalán Orbán mondataira:

"Reakció Orbán Viktor utolsó, miniszterelnökként tartott évértékelőjére:

Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.

Aki a múlt helyett a jövőre kíváncsi, az kövesse holnap a TISZA évértékelőjét és 14 órakor kapcsoljon a YT csatornámra vagy a FB oldalamra.

57 nap múlva a magyarok elzavarják azokat, akik hazaárulónak tartanak mindenkit, aki nem a hatalomban maradásukat akarja, és elkezdjük egy új, békés, emberséges és működő Magyarország felépítését.

A TISZA-kormány minden magyarért fog dolgozni."

Holnap a TISZA elnöke tart majd évértékelőt délután, vélhetően ott bővebben kitér majd a miniszterelnök megjegyzéseire.

Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.

Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.

A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.

A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.