KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Megölte a hat hónapos gyereküket a párja, azóta közös sétákat szervez a családon belüli erőszak ellen

Seres Barbara minden évben megszervezi a demonstrációt Budapesten. Elkísértük az Angyalhír Emléksétára, amely most hangos és a korábbiaknál figyelemfelkeltőbb volt.


"Szia, Seres Barbara vagyok" - mutatkozik be egy törékeny kis nő. Tudom ki ő, bár személyesen nem ismertem. 2015 telén az ő ügyével volt tele a sajtó.

A volt élettársa 6 hónapos közös gyermeküket megölte, majd a férfi magával is végzett.

Seres Barbara, hogy ne őrüljön bele a fájdalomba, mozgalmat indított. Kisfia emlékére és a családon belüli erőszak súlyosságára figyelmeztetve minden évben sétát szervez Budapesten. A szervezésben különböző egyesületek, szervezetek segítenek neki.

Az idei séta és hangos demonstráció a Szent István térről indul, a Bazilikától. A tér egyik sarkában gyülekeznek az Angyalhír Emlékséta résztvevői, és a rendezvényt támogató szervezetek képviselői. A NANE Egyesület most is hozta magával az életnagyságú vörös bábukat. Mind egy-egy nőt jelképez. Olyan nőket, akiket megölt a párjuk. Akik a családon belüli erőszak áldozataivá váltak.

"V. Natália, élt 33 évet. Élettársa megölte, majd elásta. A férfi a nő eltűnésének álcázta a cselekményt" - olvasom az egyik vörös figura tábláján. Aztán olvasom a többi feliratot is: "Férje több késszúrással megölte, majd kiugrott az ötödik emeletről. Három gyermekük volt." "Férje agyonverte" és így tovább. Amíg én olvasok, a szervezők próbát tartanak, csörömpölnek és sípolnak.

A közeli kávézó teraszán eközben folyamatosan zsörtölődik egy idős nő azon, hogy miért kell demonstrálni, miért kell felvonulni, minek kell tüntetni, minek kell hangoskodni, miért nem lehet csendben maradni.

"A táblákra fel van írva, hogy hány évesen halt meg a gyerek valami családi perpatvar miatt" - magyarázza a mellette ülő fiatalembernek, majd így folytatja: "Persze, legyen béke a családban, ne legyen veszekedés, de miért nem lehet ezt békésen kifejezni, minek ide ez a ricsaj?"

angyalhir_tablakangyalhir1angyalhir6angyalhir7

A tavalyelőtti sétán egészen sokan voltak, csak a tavalyit értékeli kicsit kudarcként Seres Barbara. Azt mondja, ahhoz képest, mennyi munkája volt benne, kevesen mentek el. "De én már nem a létszámot nézem, nem az a fontos, hogy mennyien jönnek el, hanem az, hogy itt vannak. Ezzel már elkezdődött valami."

Gyereknap van, május utolsó vasárnapja, tele van családokkal a Szent István tér. A beszédek éppen emiatt csúsznak, a demonstrálók türelmesen megvárják a gyermeknapi táncos-zenés program végét. Páran, amíg a műsor zajlik, arról beszélnek, hogy Seres Barbara kisfia, Ádám most lenne három éves. Többször szóba került a séta előtt a közösségi oldalon, hogy a kisfiúval már nem ünnepelhetik meg a gyereknapot.

Seres Barbara azt mondja, egyáltalán nem tudatosan szervezték éppen gyermeknapra az emléksétát. "Annyi történt, hogy három hete egy reggel felkeltem, és eldöntöttem, hogy május 28-án megtartom az Angyalhírt. Korábban június végén volt, de akkor sokan már szabadságon vannak, nyaralnak, érhető, ha nem jönnek el."

A Szelíd Motorosok, vagyis a Motorosok a zaklatások ellen csoport 2016-ban még nem vett részt az Emléksétán. Ők újonnan csatlakoztak.

"
Fontos, hogy megmutassuk: a társadalom sokszínű. Az összefogásnak is ilyennek kell lennie

- magyarázza Seres Barbara. "Nem számít, hogy ki honnan jött, milyen értéket képvisel és miben hisz; ha fontos neki az erőszak elleni küzdelem, itt a helye."

seresbarbara2angyalhir18

Seres Barbara a felszólalók nagy részét személyesen is ismeri, de volt, aki utólag csatlakozott az Angyalhírhez, például Katona Andrea, aki 2010 és 2013 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt, jelenleg pedig a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara Könyvtártudományi Tanszékének főiskolai docense.

Jaksity Kata, aki könnyekben tör ki a beszéde közben, elárulja, hogy első alkalommal nemet mondott Barbara felkérésére, mert az ő története annyira felzaklatta.

"Több mint 15 évvel ezelőtt vettem a bátorságot, és az akkor futó, Női vonal című műsoromba bevittem a családon belüli erőszak témáját. Nem is egy adásra, úgy döntöttem, egy egész sorozatot csinálok belőle. Mély döbbenet fogadta, hogy ezzel a témával foglalkozom" - mondta beszédében Jaksity Kata.

"A hallgatóság az akkor interaktív műsorhoz először hozzá sem szólt, majd a második adástól egyre több történet zúdult rám. Aktivista lettem. A végső pont az volt ebben, amikor a bántalmazott nőknek szerveztem egy két hónapos programot, hogy segítsünk talpra állni nekik. Az egyikük lánya, aki ott volt velünk, annyit mondott: 'Az nem érdekes, hogy engem vert. Azt nem bírtam elviselni, hogy anyut.' Ezt mondta a 14 éves Lili."

"
Akkor azt mondtam, maradok, szélmalomharc ide vagy oda, de egyszer csak fölébrednek. Egyszer csak megértik, hogy miről beszélünk.
Az Angyalhír Emlékséta felszólalói és a résztvevők nem csak a családon belüli erőszakra akarják felhívni a figyelmet, hanem az isztambuli egyezmény elfogadására is.

Ez egy egyezmény a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben.

Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

angyalhir9angyalhir10angyalhir14

"Napi kapcsolatban állok bántalmazott nőkkel. Nagyon sokan keresnek meg" - mondja Seres Barbara. "Van, akinek csak arra van szüksége, hogy kibeszélje magából, van, akinek gyakorlati segítséget nyújtunk. Több olyan szervezet működik összehangoltan - például az Újrakezdés csoport, a Patent, a NANE és még sokan -, akik ezért dolgoznak. Az Angyalhírt azért is hoztam létre, hogy ezeknek a szervezeteknek legyen egy fóruma, ahol találkozhatnak az emberekkel.

A családban, a baráti és ismeretségi körében mindenki támogatja Seres Barbarát. De a tágabb környezetében azért akad, aki nem érti, miért szervezi a sétát.

"Azt gondolom, ez változást hoz. Aki eljön ide, az remélhetőleg már úgy fogja nevelni a gyermekét, és az úgy fogja szeretni a gyermeke édesanyját, hogy abban a kapcsolatban már nem történik erőszak."

VIDEÓ: A Kettős Mérce felvétele a beszédekről:

A valóban hangos séta fél négy-négy körül kezdődött, az Andrássy úton, a Király utcán és a Városligeti fasoron át a motorosok kíséretével. Az 56-osok terén ért véget, ahol a résztvevők csatlakoztak az Ezer lámpás éjszakájához.

Mert az eltűnt gyermekek és felnőttek, a csellengők egy része is bántalmazott ember. Családon belüli erőszak áldozata.

angyalhir17angyalhir19
angyalhir20

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk