SZEMPONT
A Rovatból

Sípcsontig érő hóban gázolva látogatják a hajléktalanokat, akik ilyenkor is a szabad ég alatt éjszakáznak

Elkísértük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat két utcai szociális munkását egy nappali műszakra Buda hegyes-erdős részén, az idei tél egyik leghidegebb napján.


Gyuri bácsi a II. kerületi Kecskehegyi kőfejtőnél lakik, a kőfal lábánál. Fedél egyáltalán nincs a feje felett: matraca az összes holmijával együtt a szabad ég alatt van, legfeljebb egy közeli madárleső bódéba húzódik be, ha esik az eső. Hozzá igyekszünk az érintetlen hóban gyalogolva a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásaival, Bodó Ágostonnal és Horváth Dalmával.

Elmondásuk szerint hiába próbálták rávenni, hogy legalább a legkeményebb fagyban menjen be egy szállóra, eddig nem volt hajlandó erre. Pedig a kőfal miatt itt még nyaranta is 5 fokkal hidegebb van az átlagosnál, ilyenkor pedig különösen: bár süt a nap és kék az ég, jóval fagypont alatti a hőmérséklet.

Gyuri bácsi a hatvanas éveiben jár, és legalább 40 éve hajléktalan. 2020-ban az Index is forgatott vele – már akkor is ugyanitt élt, korábban pedig más erdős részeken. Sokáig senkitől nem fogadott el segítséget, a bizalmi kapcsolatot végül Dalma egyik kollégájának sikerült kiépítenie vele, aki a kezdeti elutasítások ellenére is kitartóan látogatta.

Most nem találjuk otthon, Ágostonék szerint azonban csak valami dolga lehet a városban, gyakran jár például ételosztásokra. „Tegnap találkoztunk vele. Nagyon örülnék neki, ha bement volna szállóra, de kicsi esélyt látok rá, mert ő tényleg mindig kint tölti a telet is. Sajnos nem tudom elérni, mert nincs telefonja, nem is szeretne. Nagyon természetközeli ember, amikor megismerkedtünk, azt mondtam, hogy olyan, mint egy kis erdei apóka” – magyarázza Dalma.

Példája nem egyedi: sok hajléktalanra jellemző, hogy kemény hidegben sem hajlandóak bemenni szállóra. Bár ilyenkor többen választják ezt a lehetőséget, mindig lesznek, akik kint maradnak. Az okok sokfélék lehetnek, például mentális problémák, vagy a bogaraktól és a lopástól való félelem.

„Vannak olyanok is, akik egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy közösségben jól funkcionáljanak” – mondja Ágoston. Dalma hozzáteszi: „aki megszokta, hogy egyedül van és a maga ura, nehezebben alkalmazkodik, amikor szabályokhoz kell igazodni.”

Van, ahová csak hólánccal tudnak eljutni

Az utcai hajléktalanellátást terület és napok szerint osztották fel egymás között az ezzel foglalkozó szervezetek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a főváros budai oldaláért felel, egyik hajléktalanellátó központjuk a Déli pályaudvar mellett található Krisztinavárosi Hajléktalan Centrum.

Ágoston elmondása szerint az övék egy integrált intézmény, ahol a közösségi ellátás részeként pszichiáter, pszichológus és mentálhigiénés szakember is segíti a munkát, emellett nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet is működtetnek, valamint a lábadozóban egészségügyi szolgáltatásokkal látnak el beteg hajléktalan embereket. Az utcai gondozó szolgálat három (I., II. és XII.) kerületben, hat emberrel dolgozik, de jelenleg csak négyen vannak, így Ágoston és Dalma felváltva teljesít szolgálatot a II. és a XII. kerületben is.

Dalma márciusban lesz egy éve a szolgálatnál. Bár a legtöbb kollégának szociális munkás végzettsége van, ő pedagógia diplomával és egy felsőoktatási szociális munka szakirányú képesítéssel érkezett. A pályára Szigetvárról költözve került, ahol öt évig egy tanodában gyerekekkel foglalkozott. „Amikor felköltöztem, szerettem volna más területet is kipróbálni, és úgy gondoltam, hogy itt van értelme a munkámnak.”

Ágoston korábban családsegítőként és egy pécsi nappali melegedőben is dolgozott. Szerinte a hajléktalanellátás azért izgalmas, mert „itt aztán tényleg van minden az égvilágon. Az utcás létben megvan a szabadság illúziója, elvileg mi osztjuk be, kivel mennyi időt töltünk és milyen sorrendben” – fogalmazott. Szerinte ez egy kifejezetten gyakorlatias, dinamikus munka, ami a krízisidőszakban különösen sok kihívást tartogat.

A helyzetet most a hideg időjárás miatti vörös kód is nehezíti, ami miatt még sűrűbbek a napjaik. Ilyenkor egy nap akár 27-30 bejelentés is érkezik hozzájuk. Ezeket a hívásokat a diszpécserszolgálat szűri, akik eldöntik, hova kell kimenniük az utcai gondozóknak. Előfordul, hogy a bejelentő járókelőnek tesznek fel kérdéseket az ellátottról, hogy felmérjék az állapotát. Ha az illető nem járóképes, mindenképpen mentőt hívnak.

A budai kerületek jellegzetessége, hogy sok az erdős rész. Dalma a II. kerületért felel, így többnyire kunyhókban, sátrakban élő ügyfelei vannak. Ezeket az elzárt helyeken élő embereket leginkább bejelentések, például kutyasétáltatók jelzései alapján találják meg.

A mostani havazás rendkívüli helyzetet teremtett. Az egyik legfőbb probléma, hogy az erdős területeken élőkhöz ilyenkor nehezebb eljutni: előfordul, hogy le kell parkolniuk az autót, és gyalog menni tovább. „Tegnap is sípcsontig érő hóban kellett gázolnunk” – meséli Dalma.

Munkájuk lényege, hogy a közterületen élőket megismerjék, bizalmi kapcsolatot építsenek ki velük, és megpróbálják őket valamilyen intézményes ellátásba bevonni.

„A fő cél, hogy minél több ember éljen méltó körülmények között, ami az utcán nyilvánvalóan nem lehetséges. Télen azonban az elsődleges feladat az életvédelem, ilyenkor tényleg az a legfontosabb, hogy ne haljon meg senki.”

Ágostonnak a XII. kerületben nagyjából ötven állandó ügyfele van, elmondása szerint mindegyikükkel sikerült bizalmi kapcsolatot kiépítenie. Dalmának a II. kerületben 30-35 aktív ügyfele van.

Munkarendjük alapvetően két műszakos, de a krízisidőszakban, amikor a krízisautót is üzemeltetik, tíz- vagy akár tizennyolc órás műszakok is előfordulnak. Ilyenkor az ügyelet éjjel kettőig tart. Mostani műszakjuk során elsősorban nem a bejelentésekre reagálnak, hanem a saját, már ismert embereiket keresik fel.

Ilyenkor az autóban mindig van takaró, túlélőfólia, tartós élelmiszer, és a mostani időjárás miatt hólánc is. Ruhákból, főleg cipőből viszont hiány van, mert a nagy igény miatt hamar kifogynak a készletek.

Egy elhagyatott foglaltház Hűvösvölgy közelében. Most épp nem volt ott senki, de a nyomokból látszik, hogy vannak akik meg szokták itt húzni magukat.

Kunyhóban az ország legmagasabb négyzetméterárú területén

Ágoston ügyfele, Kati 2007 óta él hajléktalanként, saját maga által épített jelenlegi otthonában pedig 2011 óta. Nem kevesebb, mint 18 macskának viseli gondját. A XII. kerület, sőt jó eséllyel az ország legdrágább részén vagyunk – az erdei kunyhótól alig pár méterre luxusvillák sorakoznak, élesebb nem is lehetne a kontraszt.

Kezdetben még nem itt, hanem egy közeli területen húzták meg magukat akkori férjével, ahonnan egy építkezés miatt kellett elköltözniük. Ekkor két hónapot albérletben laktak, de a férfi miatt onnan is menniük kellett. „Én maradhattam volna, de mivel ő bajt csinált és emiatt elküldték, vele tartottam, mert szerettem.”

Visszatértek a korábbi helyükre, ahol az építkezés zajlott, de közben már kinézték maguknak a jelenlegi területet, amit rengeteg szeméttől tisztítottak meg. Kapcsolata nem sokkal később véget ért, a szomszéd telek tulajdonosai azonban megengedték neki, hogy immár egyedül ott maradjon mellettük. Ráadásul nem csak megtűrték, segítettek is neki: először fát kapott tőlük, később pedig áramot is.

A vezetékeket Kati maga vette meg, a föld alatti árkot is egyedül ásta ki. „Mindent én csináltam, direkt négyeres kábelt választottam, hogy elbírja a terhelést. Van hűtőm, tévém is. A házat szintén egyedül építettem fel a két saját kezemmel.”

Nyugdíjazása előtt takarított kórházban és áruházakban is. Jelenleg a nyugdíja mellett alkalmi munkákból egészíti ki a jövedelmét: szomszédainak intézi a kukák kihúzását és most a hóban az útszórást, amivel hetente 6-12 ezer forintot keres. Emellett Újpestre jár takarítani, ami komoly megterhelést jelent számára. „Fárasztó, mert reggel fél négykor már kelnem kell, de így nem vagyok rászorulva a kéregetésre – ezért megéri.”

A tisztálkodást részben helyben, illetve a belvárosban élő fiánál oldja meg. A fűtésről egy ugyancsak saját építésű betonkályha gondoskodik. A legnagyobb nehézséget jelenleg a hó jelenti. „WC-re sem tudtam elmenni, először ki kellett magam ásni hozzá.”

A csúszós lejtőn is érték már balesetek. „Volt olyan tél, hogy a kukát vittem fel, elcsúsztam és lehúzott. Szóltam a szomszéd tulajnak, ő segített felhúzni.”

Kati azt mondja, nem vágyik más életre, albérletbe se költözne. Szerinte mindene megvan, amire szüksége lehet. A lenyűgöző kilátást elnézve ez nem is tűnik annyira elrugaszkodott állításnak. „Gyönyörű, nagyon gyönyörű. De veszélyes is, ha nagy szél van, bármikor megroppanhat egy fa és rádőlhet a házra” – árnyalja a képet.

Úgy gondolja, különbözik sorstársai többségétől. „Mindig azt szoktam mondani, hogy nem olyan hajléktalan vagyok, aki nem takarít, nem törődik semmivel.” Büszkén jegyezte meg: „Figyelj, bányászlány vagyok.” Bár ő maga bányászként nem dolgozott, de elmondása szerint az édesapja az volt, így a vérében van a szívósság.

Gyakran a jó szándékú segítség is többet árt, mint használ

Ágoston szerint az állami gyermekotthonokban felnőtt emberek különösen könnyen válhatnak hajléktalanná. Bár a nagykorúvá váló fiatalok kapnak otthonteremtési támogatást, ami akár több millió forint is lehet, ez saját lakásra nem elég, így általában néhány hónap alatt felélik albérletre, utána pedig az utcára kerülnek.

Emellett gyakoriak a függőségek és a mentális betegségek is. Különösen nehéz helyzetben vannak a pszichiátriai és szenvedélybeteg, úgynevezett duális diagnózisú emberek, mert elveszhetnek a két ellátórendszer között.

Az idősebb generációnál az alkohol, a fiataloknál pedig a dizájnerdrogok a jellemzőbbek. Az ellátórendszer fontos része a Máltai Szeretetszolgálat Batthyány téren működő 0-24 órás egészségügyi centruma, ahova be tudják vinni azokat, akiknek egészségügyi ellátásra van szükségük, de állapotuk nem indokolja a mentő kihívását.

A hajléktalanellátó intézményeknek számos kihívásra kell megoldást találni, hogy az ellátottak számára valódi segítséget nyújthassanak. Egyik ilyen probléma a bogarasodás. Pozitív példaként említik a XI. kerületi Galvani úton nemrég nyílt szállót, amit már eleve úgy terveztek, hogy nehezen tudjanak benne megtelepedni a rovarok.

„A padozat teljesen műgyantás, hogy ne legyenek benne rések, repedések, ahova be lehet bújni a bogárnak. A bútorokat is direkt úgy hegesztették össze, hogy ne legyenek bennük üregek. Jó lenne, ha több ilyen új szálló nyílna, vagy a régieket újítanák fel hasonló szellemben.”

Komoly probléma a párok elhelyezése is: hiába kérvényezik, kevés intézményben van lehetőség arra, hogy saját közös szobát kapjon egy pár – sokan emiatt választják inkább az utcát. Ugyanilyen gondot jelent az állattartás is, mivel a legtöbb intézmény nem fogad kutyát vagy macskát, az ügyfelek pedig semmi szín alatt nem válnának meg tőlük.

A rendszer hiányosságai mellett a társadalomnak is megvan a maga felelőssége: a jó szándékú, de nem szakszerű segítség kifejezetten káros lehet. Ilyen például, amikor a járókelők rendszeresen pénzzel vagy étellel támogatnak egy utcán élő embert, ezzel lényegében ott tartva őt.

„Aki rendszeresen számíthat arra valahol, hogy élelmet vagy pénzt kap, nem fog bemenni intézménybe” – magyarázza Ágoston. Szerinte ez a fajta segítségnyújtás kontraproduktív, mert fenntartja az állapotot, és elveszi a motivációt a változtatásra. A helyes út inkább az volna, ha az átlagemberek tudnák, hova irányíthatják a rászorulókat, ahol szakemberek foglalkoznak velük, legyen szó egészségügyi, mentális vagy szociális problémákról.

Ágoston és Dalma egyetértenek abban, hogy a hajléktalanság nem fog megszűnni, mert mindig lesznek olyan sorsokkal vagy mentális problémákkal rendelkező emberek, akik így nem képesek felelősséget vállalni magukért. Ennek ellenére úgy gondolják, hogy aki igazán akar, az ki tud lábalni a helyzetből. Azokat pedig, akik erre mentális vagy egészségügyi állapotuk miatt egymaguk képtelenek, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei segítik, hogy emberhez méltó életet élhessenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk