prcikk: Sípcsontig érő hóban gázolva látogatják a hajléktalanokat, akik ilyenkor is a szabad ég alatt éjszakáznak | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Sípcsontig érő hóban gázolva látogatják a hajléktalanokat, akik ilyenkor is a szabad ég alatt éjszakáznak

Elkísértük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat két utcai szociális munkását egy nappali műszakra Buda hegyes-erdős részén, az idei tél egyik leghidegebb napján.


Gyuri bácsi a II. kerületi Kecskehegyi kőfejtőnél lakik, a kőfal lábánál. Fedél egyáltalán nincs a feje felett: matraca az összes holmijával együtt a szabad ég alatt van, legfeljebb egy közeli madárleső bódéba húzódik be, ha esik az eső. Hozzá igyekszünk az érintetlen hóban gyalogolva a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásaival, Bodó Ágostonnal és Horváth Dalmával.

Elmondásuk szerint hiába próbálták rávenni, hogy legalább a legkeményebb fagyban menjen be egy szállóra, eddig nem volt hajlandó erre. Pedig a kőfal miatt itt még nyaranta is 5 fokkal hidegebb van az átlagosnál, ilyenkor pedig különösen: bár süt a nap és kék az ég, jóval fagypont alatti a hőmérséklet.

Gyuri bácsi a hatvanas éveiben jár, és legalább 40 éve hajléktalan. 2020-ban az Index is forgatott vele – már akkor is ugyanitt élt, korábban pedig más erdős részeken. Sokáig senkitől nem fogadott el segítséget, a bizalmi kapcsolatot végül Dalma egyik kollégájának sikerült kiépítenie vele, aki a kezdeti elutasítások ellenére is kitartóan látogatta.

Most nem találjuk otthon, Ágostonék szerint azonban csak valami dolga lehet a városban, gyakran jár például ételosztásokra. „Tegnap találkoztunk vele. Nagyon örülnék neki, ha bement volna szállóra, de kicsi esélyt látok rá, mert ő tényleg mindig kint tölti a telet is. Sajnos nem tudom elérni, mert nincs telefonja, nem is szeretne. Nagyon természetközeli ember, amikor megismerkedtünk, azt mondtam, hogy olyan, mint egy kis erdei apóka” – magyarázza Dalma.

Példája nem egyedi: sok hajléktalanra jellemző, hogy kemény hidegben sem hajlandóak bemenni szállóra. Bár ilyenkor többen választják ezt a lehetőséget, mindig lesznek, akik kint maradnak. Az okok sokfélék lehetnek, például mentális problémák, vagy a bogaraktól és a lopástól való félelem.

„Vannak olyanok is, akik egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy közösségben jól funkcionáljanak” – mondja Ágoston. Dalma hozzáteszi: „aki megszokta, hogy egyedül van és a maga ura, nehezebben alkalmazkodik, amikor szabályokhoz kell igazodni.”

Van, ahová csak hólánccal tudnak eljutni

Az utcai hajléktalanellátást terület és napok szerint osztották fel egymás között az ezzel foglalkozó szervezetek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a főváros budai oldaláért felel, egyik hajléktalanellátó központjuk a Déli pályaudvar mellett található Krisztinavárosi Hajléktalan Centrum.

Ágoston elmondása szerint az övék egy integrált intézmény, ahol a közösségi ellátás részeként pszichiáter, pszichológus és mentálhigiénés szakember is segíti a munkát, emellett nappali melegedőt és éjjeli menedékhelyet is működtetnek, valamint a lábadozóban egészségügyi szolgáltatásokkal látnak el beteg hajléktalan embereket. Az utcai gondozó szolgálat három (I., II. és XII.) kerületben, hat emberrel dolgozik, de jelenleg csak négyen vannak, így Ágoston és Dalma felváltva teljesít szolgálatot a II. és a XII. kerületben is.

Dalma márciusban lesz egy éve a szolgálatnál. Bár a legtöbb kollégának szociális munkás végzettsége van, ő pedagógia diplomával és egy felsőoktatási szociális munka szakirányú képesítéssel érkezett. A pályára Szigetvárról költözve került, ahol öt évig egy tanodában gyerekekkel foglalkozott. „Amikor felköltöztem, szerettem volna más területet is kipróbálni, és úgy gondoltam, hogy itt van értelme a munkámnak.”

Ágoston korábban családsegítőként és egy pécsi nappali melegedőben is dolgozott. Szerinte a hajléktalanellátás azért izgalmas, mert „itt aztán tényleg van minden az égvilágon. Az utcás létben megvan a szabadság illúziója, elvileg mi osztjuk be, kivel mennyi időt töltünk és milyen sorrendben” – fogalmazott. Szerinte ez egy kifejezetten gyakorlatias, dinamikus munka, ami a krízisidőszakban különösen sok kihívást tartogat.

A helyzetet most a hideg időjárás miatti vörös kód is nehezíti, ami miatt még sűrűbbek a napjaik. Ilyenkor egy nap akár 27-30 bejelentés is érkezik hozzájuk. Ezeket a hívásokat a diszpécserszolgálat szűri, akik eldöntik, hova kell kimenniük az utcai gondozóknak. Előfordul, hogy a bejelentő járókelőnek tesznek fel kérdéseket az ellátottról, hogy felmérjék az állapotát. Ha az illető nem járóképes, mindenképpen mentőt hívnak.

A budai kerületek jellegzetessége, hogy sok az erdős rész. Dalma a II. kerületért felel, így többnyire kunyhókban, sátrakban élő ügyfelei vannak. Ezeket az elzárt helyeken élő embereket leginkább bejelentések, például kutyasétáltatók jelzései alapján találják meg.

A mostani havazás rendkívüli helyzetet teremtett. Az egyik legfőbb probléma, hogy az erdős területeken élőkhöz ilyenkor nehezebb eljutni: előfordul, hogy le kell parkolniuk az autót, és gyalog menni tovább. „Tegnap is sípcsontig érő hóban kellett gázolnunk” – meséli Dalma.

Munkájuk lényege, hogy a közterületen élőket megismerjék, bizalmi kapcsolatot építsenek ki velük, és megpróbálják őket valamilyen intézményes ellátásba bevonni.

„A fő cél, hogy minél több ember éljen méltó körülmények között, ami az utcán nyilvánvalóan nem lehetséges. Télen azonban az elsődleges feladat az életvédelem, ilyenkor tényleg az a legfontosabb, hogy ne haljon meg senki.”

Ágostonnak a XII. kerületben nagyjából ötven állandó ügyfele van, elmondása szerint mindegyikükkel sikerült bizalmi kapcsolatot kiépítenie. Dalmának a II. kerületben 30-35 aktív ügyfele van.

Munkarendjük alapvetően két műszakos, de a krízisidőszakban, amikor a krízisautót is üzemeltetik, tíz- vagy akár tizennyolc órás műszakok is előfordulnak. Ilyenkor az ügyelet éjjel kettőig tart. Mostani műszakjuk során elsősorban nem a bejelentésekre reagálnak, hanem a saját, már ismert embereiket keresik fel.

Ilyenkor az autóban mindig van takaró, túlélőfólia, tartós élelmiszer, és a mostani időjárás miatt hólánc is. Ruhákból, főleg cipőből viszont hiány van, mert a nagy igény miatt hamar kifogynak a készletek.

Egy elhagyatott foglaltház Hűvösvölgy közelében. Most épp nem volt ott senki, de a nyomokból látszik, hogy vannak akik meg szokták itt húzni magukat.

Kunyhóban az ország legmagasabb négyzetméterárú területén

Ágoston ügyfele, Kati 2007 óta él hajléktalanként, saját maga által épített jelenlegi otthonában pedig 2011 óta. Nem kevesebb, mint 18 macskának viseli gondját. A XII. kerület, sőt jó eséllyel az ország legdrágább részén vagyunk – az erdei kunyhótól alig pár méterre luxusvillák sorakoznak, élesebb nem is lehetne a kontraszt.

Kezdetben még nem itt, hanem egy közeli területen húzták meg magukat akkori férjével, ahonnan egy építkezés miatt kellett elköltözniük. Ekkor két hónapot albérletben laktak, de a férfi miatt onnan is menniük kellett. „Én maradhattam volna, de mivel ő bajt csinált és emiatt elküldték, vele tartottam, mert szerettem.”

Visszatértek a korábbi helyükre, ahol az építkezés zajlott, de közben már kinézték maguknak a jelenlegi területet, amit rengeteg szeméttől tisztítottak meg. Kapcsolata nem sokkal később véget ért, a szomszéd telek tulajdonosai azonban megengedték neki, hogy immár egyedül ott maradjon mellettük. Ráadásul nem csak megtűrték, segítettek is neki: először fát kapott tőlük, később pedig áramot is.

A vezetékeket Kati maga vette meg, a föld alatti árkot is egyedül ásta ki. „Mindent én csináltam, direkt négyeres kábelt választottam, hogy elbírja a terhelést. Van hűtőm, tévém is. A házat szintén egyedül építettem fel a két saját kezemmel.”

Nyugdíjazása előtt takarított kórházban és áruházakban is. Jelenleg a nyugdíja mellett alkalmi munkákból egészíti ki a jövedelmét: szomszédainak intézi a kukák kihúzását és most a hóban az útszórást, amivel hetente 6-12 ezer forintot keres. Emellett Újpestre jár takarítani, ami komoly megterhelést jelent számára. „Fárasztó, mert reggel fél négykor már kelnem kell, de így nem vagyok rászorulva a kéregetésre – ezért megéri.”

A tisztálkodást részben helyben, illetve a belvárosban élő fiánál oldja meg. A fűtésről egy ugyancsak saját építésű betonkályha gondoskodik. A legnagyobb nehézséget jelenleg a hó jelenti. „WC-re sem tudtam elmenni, először ki kellett magam ásni hozzá.”

A csúszós lejtőn is érték már balesetek. „Volt olyan tél, hogy a kukát vittem fel, elcsúsztam és lehúzott. Szóltam a szomszéd tulajnak, ő segített felhúzni.”

Kati azt mondja, nem vágyik más életre, albérletbe se költözne. Szerinte mindene megvan, amire szüksége lehet. A lenyűgöző kilátást elnézve ez nem is tűnik annyira elrugaszkodott állításnak. „Gyönyörű, nagyon gyönyörű. De veszélyes is, ha nagy szél van, bármikor megroppanhat egy fa és rádőlhet a házra” – árnyalja a képet.

Úgy gondolja, különbözik sorstársai többségétől. „Mindig azt szoktam mondani, hogy nem olyan hajléktalan vagyok, aki nem takarít, nem törődik semmivel.” Büszkén jegyezte meg: „Figyelj, bányászlány vagyok.” Bár ő maga bányászként nem dolgozott, de elmondása szerint az édesapja az volt, így a vérében van a szívósság.

Gyakran a jó szándékú segítség is többet árt, mint használ

Ágoston szerint az állami gyermekotthonokban felnőtt emberek különösen könnyen válhatnak hajléktalanná. Bár a nagykorúvá váló fiatalok kapnak otthonteremtési támogatást, ami akár több millió forint is lehet, ez saját lakásra nem elég, így általában néhány hónap alatt felélik albérletre, utána pedig az utcára kerülnek.

Emellett gyakoriak a függőségek és a mentális betegségek is. Különösen nehéz helyzetben vannak a pszichiátriai és szenvedélybeteg, úgynevezett duális diagnózisú emberek, mert elveszhetnek a két ellátórendszer között.

Az idősebb generációnál az alkohol, a fiataloknál pedig a dizájnerdrogok a jellemzőbbek. Az ellátórendszer fontos része a Máltai Szeretetszolgálat Batthyány téren működő 0-24 órás egészségügyi centruma, ahova be tudják vinni azokat, akiknek egészségügyi ellátásra van szükségük, de állapotuk nem indokolja a mentő kihívását.

A hajléktalanellátó intézményeknek számos kihívásra kell megoldást találni, hogy az ellátottak számára valódi segítséget nyújthassanak. Egyik ilyen probléma a bogarasodás. Pozitív példaként említik a XI. kerületi Galvani úton nemrég nyílt szállót, amit már eleve úgy terveztek, hogy nehezen tudjanak benne megtelepedni a rovarok.

„A padozat teljesen műgyantás, hogy ne legyenek benne rések, repedések, ahova be lehet bújni a bogárnak. A bútorokat is direkt úgy hegesztették össze, hogy ne legyenek bennük üregek. Jó lenne, ha több ilyen új szálló nyílna, vagy a régieket újítanák fel hasonló szellemben.”

Komoly probléma a párok elhelyezése is: hiába kérvényezik, kevés intézményben van lehetőség arra, hogy saját közös szobát kapjon egy pár – sokan emiatt választják inkább az utcát. Ugyanilyen gondot jelent az állattartás is, mivel a legtöbb intézmény nem fogad kutyát vagy macskát, az ügyfelek pedig semmi szín alatt nem válnának meg tőlük.

A rendszer hiányosságai mellett a társadalomnak is megvan a maga felelőssége: a jó szándékú, de nem szakszerű segítség kifejezetten káros lehet. Ilyen például, amikor a járókelők rendszeresen pénzzel vagy étellel támogatnak egy utcán élő embert, ezzel lényegében ott tartva őt.

„Aki rendszeresen számíthat arra valahol, hogy élelmet vagy pénzt kap, nem fog bemenni intézménybe” – magyarázza Ágoston. Szerinte ez a fajta segítségnyújtás kontraproduktív, mert fenntartja az állapotot, és elveszi a motivációt a változtatásra. A helyes út inkább az volna, ha az átlagemberek tudnák, hova irányíthatják a rászorulókat, ahol szakemberek foglalkoznak velük, legyen szó egészségügyi, mentális vagy szociális problémákról.

Ágoston és Dalma egyetértenek abban, hogy a hajléktalanság nem fog megszűnni, mert mindig lesznek olyan sorsokkal vagy mentális problémákkal rendelkező emberek, akik így nem képesek felelősséget vállalni magukért. Ennek ellenére úgy gondolják, hogy aki igazán akar, az ki tud lábalni a helyzetből. Azokat pedig, akik erre mentális vagy egészségügyi állapotuk miatt egymaguk képtelenek, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei segítik, hogy emberhez méltó életet élhessenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jaksity György: Örülhetünk, ha egy recesszióval megússzuk, a magyar gazdaság pedig teljesen felkészületlen
A közel-keleti háború brutális élelmiszer-inflációt hozhat, ami a magyar pénztárcákat is megterheli. A befektető szerint a forint tovább gyengülhet, miközben a jegybankok tehetetlenek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A február vége óta megbolondult világban az eddig legbiztosabbnak hitt menekülőeszközök, mint az arany is össze-vissza ugrálnak, a befektetők pedig nehéz helyzetben vannak – vázolta a helyzetet Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában.

A befektető szerint a legmegdöbbentőbb fejlemény az elmúlt napokban, hogy a német tízéves államkötvényhozam 3 százalék fölé ment, amire az elmúlt 10-15 évben a Covid-járvány és a 2022-23-as pénzügyi válság alatt sem volt példa. Úgy látja, ennek kettős oka van: egyrészt a közel-keleti konfliktus rövid távú hatása, másrészt egy hosszabb távú folyamat, miszerint Németország ráébredt, hogy költenie kell a saját infrastruktúrájára, védelmi iparára és energetikai átalakítására. Ez utóbbit Jaksity György helyes döntésnek tartja, mert szerinte a 2008-as válság utáni évtizedben a németek spórolása és szűkítő gazdaságpolitikája az egész Európai Unió működésére rátette a bélyegét.

„Tehát tulajdonképpen azt gondolom, hogy az EU szempontjából egy régóta esedékes és tanácsos döntés volt, amit most sajnos ez a háborús konfliktus jelentős mértékben megfejel”

– fogalmazott. A folyamat eredménye, hogy inflációs nyomás nehezedik a világra, amit a hozamok is lekövetnek, ennek pedig számos makrogazdasági és a mindennapi életet érintő hatása lesz.

A német hozamemelkedés Jaksity szerint elkerülhetetlenül begyűrűzik Magyarországra is, hiszen a magyar gazdaság rá van utalva a németre és az uniós ellátási láncokra. A jegybankok nehéz helyzetbe kerülnek, mert a hozamemelkedés az inflációs nyomásra adott reakció, ami a konfliktus eszkalálódásával csak nőni fog. A befektető szerint a mostani válság kifutása nehezebben becsülhető a korábbiaknál. „Egyrészt azért, mert ha visszanézünk, akkor ott lezárt dolgokat látunk. Erről meg fogalmunk nincs, hogy mikor és hogyan zárul” – mondta, hozzátéve, hogy a béketárgyalások a horizonton sincsenek.

A helyzet a gazdasági aktivitás visszaesésével párhuzamosan zajlik, és Jaksity szerint könnyen lehet, hogy pár hónapon belül már recesszióról fogunk beszélni a világ egyre nagyobb részén.

„És a mai eszkalációs ütemét nézve a konfliktusnak lassan azt kell, hogy gondoljam, hogy örülhetünk, ha egy recesszióval és nem egy komolyabb világválsággal kell szembenézzünk”

– tette hozzá. A mostani helyzetet nem is hasonlítaná a 2008-as pénzügyi válsághoz, mert az egy klasszikus, a pénzügyi szektorból kiinduló krízis volt, míg a mostani egy háborús konfliktus, ami az ellátási láncokat, elsősorban az energiaipart érinti, de a hatása a petrolkémia révén a mindennapi élet szinte minden területére kiterjed. A legfájdalmasabbnak azt tartja, ami a mezőgazdaságot érinti. „Az, ami a legfájdalmasabb, és úgy tűnik, hogy a hajó már el is ment, tehát ott már gyakorlatilag rossz forgatókönyvekkel nézünk szembe, hogy például ezek az érintett útvonalak, illetve beszállítói tartalmak, petrolkémia stb. nagyon fontosak a műtrágyázásban, amit ugye most kell elvégezni, tehát hogyha itt problémák vannak, akkor (...) az egyértelműen az élelmiszerárak növekedés irányába mutat, hiszen kevesebb lesz a kínálat, változatlan kereslet mellett felhajtja az árakat, tehát itt egy komoly élelmiszer inflációs krízis is benne van a képben.”

A forint árfolyamával kapcsolatban – ami a felvétel idején 394 forint volt az euróval szemben – Jaksity György úgy véli, ez még nem a történet vége.

Álláspontja szerint a forint gyengülése folytatódhat, mivel a forró pénz egy része már kivonult az országból, és ahogy a nemzetközi alapkamatok emelkednek, úgy csökken a Magyarország által fizetett kamatfelár vonzereje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntésével kapcsolatban arra számít, hogy a Monetáris Tanács tartani fogja az alapkamatot, de a kommunikációjában reagálni fog az elmúlt hetek eseményeire. Szerinte, ha a konfliktus tovább eszkalálódik, szinte minden jegybank kamatemelésre kényszerül, méghozzá egy olyan környezetben, ahol a gazdasági visszaesés is fenyeget.

Irán fenyegetését, miszerint az amerikai államkötvényt vásárló befektetőket is célpontnak tekinti, Jaksity úgy értékelte, hogy Irán célja minél több fájdalmat okozni a világnak, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra és Izraelre. A befektető szerint az amerikai állampapíroknak mindig lesz vásárlója, de a fenyegetés jól mutatja Irán szándékait. Kiemelte, hogy a konfliktus már most komoly károkat okoz, például Dubaj pénzügyi központként felépített hírnevének. „Ez most gyakorlatilag a szemünk látára megy le a latrinán, és ez súlyos csapás mind amellett, ami az öbölbeli energiainfrastruktúrát, gázmezőket, olajmezőket, deszalinációs műveket (...) érinti” – állította.

A jelenlegi helyzetben a befektetőknek azt tanácsolja, hogy portfóliójuk jelentős része maradjon likvid.

„Egyrészt azért, hogyha vannak olyan pontjai a portfóliónak, amivel probléma van, akkor ne kényszerüljön rá, tehát ne kényszereladó legyen, tehát soha ne legyen kényszerhelyzetben. A másik, hogy előbb vagy utóbb ennek a konfliktusnak, annak a válságnak is, amit ez okoz, vége lesz, ahol nagyon jó beszállási pontok lesznek, azt fogja tudni kihasználni, aki akkor likvid” – magyarázta.

A jegybankok közül szerinte az Európai Központi Bank (ECB) van a legnagyobb nyomás alatt, míg az amerikai Fed a legkevésbé. Úgy véli, bármekkora is lesz az inflációs nyomás, a jegybankok likviditási problémák esetén lazítani fognak, hogy elkerüljenek egy 2008-hoz hasonló pénzügyi összeomlást, de a kamatcsökkentés luxusát az infláció miatt valószínűleg nem engedhetik meg maguknak.

A magyar gazdaság állapotáról Jaksity György borús képet festett. „Egy felkészületlen gazdaságot csak rossz pillanatban tud minden megtalálni. Nem abból kéne kiindulni, hogy ha esetleg lesz valamilyen probléma a világban, vagy ne adj isten háborús konfliktus, akkor arra hogy reagálunk, hanem folyamatosan az lenne a jó, hogyha az egyensúly közeli állapotban tudna fejlődni a magyar gazdaság” – mondta. Szerinte kisebb gond, ha a GDP csak 1-2 százalékkal nő, mint az, ha az ország folyamatosan az infláció, a költségvetési deficit és a magas államadósság fogságában küzd, mert akkor meg van kötve a gazdaságpolitika keze.

„Nincsenek beruházások, nincsenek fejlesztések, nincs innováció, lemaradunk azokhoz a versenytársakhoz képest, akik észszerűbben kezelik az egyensúlyi kérdéseket a makrogazdasági szinten, és emiatt nagyobb tűzerejük van arra, hogy a jövő építésével foglalkozzanak. Magyarország gyakorlatilag ettől a lehetőségtől az elmúlt évtizedek nagy részében folyamatosan elvágja magát.”

Az S&P hitelminősítő leminősítést belengető üzenetét nem tartja meglepőnek, mert szerinte a piac már rég beárazta a magyar kockázatokat, a hitelminősítők pedig általában késéssel reagálnak. A választásokkal kapcsolatban elmondta, a nemzetközi befektetők egy része komoly esélyt lát a kormányváltásra, és úgy véli, egy új kormány pozitív hatással lenne a forintra és a gazdaságra. „Ez benne volt egyébként a háborúig egészen drámai forint erősödésben” – jegyezte meg, de hozzátette, hogy más befektetők ennek az ellenkezőjét gondolják. Ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki azt gondolja, a választások után egy csapásra megváltozik minden. „Évek nagyon kemény munkájával lehet azokon a problémákon javítani, amiket itt már felsoroltunk” – jelentette ki. Szerinte bármelyik kormányra is kerül, a legfőbb feladat a költségvetési hiány csökkentése és a gazdaság stabilizálása lesz.

A TISZA Párt ígéretét az euró bevezetésének feltételeinek megteremtésére 2030-ig erős jelzésnek tartja a piacok számára, de hangsúlyozta, hogy a legfontosabb maga a felkészülési időszak: a makrogazdasági mutatók stabilizálása és egy kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése. „Az eurózónában történő belépésünk az hab a tortán” – fogalmazott. A térségbeli példákról (Horvátország, Bulgária, Szlovákia) azt mondta, egyik sem jó párhuzam Magyarország számára.

„Nekünk a magyar modellt kell kitalálni. És most itt a magyar modellt nem arra értem, ami az elmúlt évtizedekben volt, mert azt inkább elfelejteni kellene”

– mondta. A befektető szerint a politika szerepe válságos időkben mindig felértékelődik a befektetői döntésekben. Úgy látja, az Európai Unió jelenleg nincs kezdeményező helyzetben a világban, inkább csak reagál a környezetére, ami lehet sikeres stratégia, de „akkor azt a szakmát nagyon jól kell űzni, tehát az adaptáció művészetét, azt akkor nagyon meg kell tanulni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: