HÍREK
A Rovatból

Itt vannak a családi szja-visszatérítés részletei

Megjelent a családosok személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéséről szóló kormányrendelet, amelyből kiderül, milyen feltételei vannak a jogosultságnak és a visszatérítésnek.


Megjelentek a jövő évi szja-visszatérítés részletei a Magyar Közlönyben. A kormány a veszélyhelyzet miatt adta ki ebben a formában a rendelkezést, amely október 1-jén lép hatályba és mintegy 1,9 millió embert érint.

A kedvezmény összege legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra számított 2020. decemberi bruttó átlagbér tizenkétszeresének szja-tartalma ezer forintra kerekítve. A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból a magánszemély jogosultsága megállapítható – áll a rendeletben, amely azt is kimondja: „a kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el”.

A rendelet kimondja, hogy a kedvezményt mindenki megkaphatja, aki a 2021-es év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

A kedvezményre jogosult személy a családi kedvezményre való jogosultságáról és az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról – belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím – 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. E nyilatkozatban a jogosultnak fel kell tüntetnie:

  • nevét, adóazonosító számát,
  • valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
  • ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét és
  • annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

A kedvezményre a NAV 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

  • a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható,
  • a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és
  • a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

Az előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg, de legfeljebb az 1. § (2) bekezdése és legalább az 1. § (3) bekezdése szerinti összeg – írja a rendelet.

Ha egy magánszemély jogosult a kedvezményre, de nem kapja meg az előleget, a bevallás benyújtását, a bevallás kijavítását, a bevallási tervezet javítását, illetve kiegészítését követően a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a NAV, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.

A NAV 2021. október 31-ig honlapján közzéteszi a nyilatkozatok megtételének rendjére vonatkozó tájékoztatását.

A kedvezmény az ekhós és katás adózókra is vonatkozik: a kata esetében a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékát kapja vissza az, aki jogosult lenne családi adókedvezményre.

A rendeletben kitérnek arra is: „a visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 458/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe”, tehát azok, akiket érintett a koronavírus miatti katakedvezmény, az elengedett adó után már nem kapják vissza a kedvezményt.

Ha a kisadózó a 2021. évre ekhósan adózott, akkor a visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy a két kedvezmény ne haladja meg az átlagbéres értékhatárt. A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. Ennek a nyilatkozatnak ugyanazokat az információkat kell tartalmaznia, mint a munkabéresek nyilatkozatának.

A 2021. január 1-jén vagy azt követően elhunyt személyek után is érvényesíthető a kedvezmény a házastárs vagy az örökös számára, ha az elhunyt megfelelt a feltételeknek, vagyis családi kedvezményre volt jogosult.

Az elhunyt magánszemélyre tekintettel érvényesíthető visszatérítést kérvényben kell igényelni. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: