SZEMPONT
A Rovatból

„Ha csak egy embert meg tudunk menteni azzal, hogy időben megigazítjuk a maszkot, akkor már van értelme az önkéntességnek”

Zenetanárként állt be takarítani a mosonmagyaróvári kórházba Dudás Veronika. Gyerekosztályon dolgozik december óta. Megcsinálta a segédápolói villám-tréninget, azt reméli, hogy hamarosan a Covid-osztályon segíthet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. április 07.


Link másolása

Mosonmagyaróvár egy átjáróház, az osztrák határ közelsége miatt rengetegen mozognak itt, az ország keleti feléből is jönnek munka miatt, így hát jobban terjed a vírus is.

„Múlt év végén bezárták a szülészetet, mert két altatóorvos covidos lett. Győrbe irányították a kismamákat, aztán karácsonykor újranyitották a szülészetet két kölcsön aneszteziológussal, de rövidesen mindent vitt a vírus. Sorra zártak be mindent és ma már 4-5 covid-osztály van a mosonmagyaróvári kórházban” - magyarázza Dudás Veronika annak hátterét, miért van szükség önkéntesekre.

Látott egy felhívást még tavaly, hogy nőnek a betegszámok, szükség lehet minden segítségre a mosonmagyaróvári kórházban. Ez volt az egyik jel, hogy be kell állnia önkéntesnek, a másik a családi örökség.

„Édesanyám harmincöt évig volt körzeti ápolónő. Mikor még gyermek voltam, nem létezett egyszer használatos fecskendő, tű. Amikor kifőzte, fertőtlenítette az eszközeit, a konyhában mással nem foglalkozott. Hosszú ideig "főttek" az eszközök, aztán fertőtlenített fehér ruhára szedte ki őket csipesszel szépen sorban. Majd elrakta a helyükre, a "doktortáskájába”. Akkoriban az ápolónők kerékpárral jártak a betegekhez, hóban, sárban, zivatarban, fagyban. Hányszor, de hányszor fordult elő, hogy

átázott, csöpögő kabátban jött haza, de csak azért, hogy kabátot cseréljen. Hiába marasztaltam, meg kellene száradni, fel kellene melegedni! Ő mosolygó szemekkel azt válaszolta: Nem lehet, várnak a betegeim, szükségük van rám!

Egész gyermekkoromban láttam, mit jelent alázattal szolgálatot teljesíteni másokért, akik betegek, talán nem is mindig viselkednek szépen, nem hálásak, nem mindig köszönik meg. De akkor is menni kell, mert szükségük van rá.”

Heti négyszer ment önkéntesen dolgozni

Veronika írt a kórház főigazgatójának, hogy szívesen vállal bármilyen feladatot, osszák be arra, amire szükség van. Hiába várt, válasz nem jött. Újabb emailekkel és telefonokkal próbálkozott, és két hét múlva azt mondták, takarításban kellene segíteni, ha megfelel neki.

Megfelelt. Hetente négyszer tudott menni. Ő zongoratanár, de épp téli szünet volt az iskolában.

Azt hitte, egy-két óra alatt megmutatják, mi a dolga, de fél napig oktatták.

„Megtanultuk, milyen a kórház felépítése. A legsúlyosabb covid-osztályok a vörös zónában vannak, oda nem tudsz bemenni, mert katonák őrzik, ha eltévednél, nem engednének be. Szürkében vannak a gyanús betegek, oda sem mehetsz be, csak ha oda osztottak be. Van a tiszta zóna, ahol az ambuláns rendelők és a kórház nem covidos, még nyitva tartó részei vannak. Itt voltam én. A folyosó végén volt gyermek covid-részleg, de oda decemberben alig került valaki.”

Veronikát megtanították arra is, mi van, ha valaki elájul, hirtelen segítség kell. Ha felhívnak egy számot, a sürgősségi csapat egy percen belül megérkezik. Volt szó a minőségbiztosításról, betegelégedettségről, és arról, mit kell tenni tűz esetén. Végül a konkrét munka részletei jöttek.

„Három kendőt használunk. A pirossal a vécéket kell takarítani, a kékkel a bútorokat, kapcsolókat, kilincseket, a sárgával a mosdókat, zuhanykabinokat, kádakat.”

„Minden kendőt nyolcba kell hajtogatni, egy kis felületet használok, aztán váltani kell mindig a nem használt részre. Kétóránként le kell fújnom a kilincseket. A felmosó fejek be vannak áztatva fertőtlenítőbe, négy négyzetméterenként kell cserélni őket. Hetente le kell mosni a csempéket, az ajtókat is.”

Az mondja, meglepő, milyen részletekre is figyelnek, hogy minden tiszta legyen.

Nagyon kedvelte a kollégáit.

„Takarítótársaim mind kedvesek voltak. Sokan egyedül nevelnek gyereket. Minimálbéren vannak és nagyon sokat dolgoznak. Megtisztelő velük dolgozni.”

A kórházakban az önkéntesekkel is munkaszerződést kötnek, ebben benne van, hogy bármit hallanak, nem adhatják tovább. „Nem mondhatom meg azt sem, mennyi takarítónő és ápolónő hiányzik.”

Az egészségügyiek együttműködése szerinte példamutató.

„Nem láttam még ilyen összehangolt munkát, mint amit decemberben a gyermekosztályon. Kőkeményen dolgoznak együtt. Nagyon családias a rendszer. Fantasztikusan jó emberek. Orvost is láttam sírni. Muszáj sírni, nem lehet hozzászokni.”

Egy valaki nem szólt hozzá szépen, de ebből nem csinál ügyet, pláne, hogy amikor Szíjjártó László főorvossal találkozott, megszólította, és azt mondta: nagyon szépen dolgozik, megköszönte az önkéntességét.

„A folyton rohanó doktor úr nagyon kommunikatív a betegekkel, nővérekkel és mindenkivel.”

Felkészült a covid-osztályra is

Januártól már csak kéthetente tud menni dolgozni, de annak is örülnek.

Szíjjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökeként nemrég meghirdetett egy segédápolói tréninget koronás betegekhez. Veronika korábban is menni akart covid-osztályra, de eddig nem hívták. Az első tíz ember között végezte el most a felkészítést.

Megtanították őket, hogyan etessenek, itassanak, hogyan kell ágyneműt cserélni, lázat, vérnyomást, szaturációt mérni, légzőmaszkot megigazítani, egyáltalán beöltözni a védőruhába és hogyan legyen a szemük a betegen.

„Arról is volt szó, hogy ha valaki csúnyán szól hozzánk, az nem nekünk szól, ilyen leterheltség mellett mindenki gyakran ingerült: betegek és a dolgozók is. Segíthetünk azzal is, ha elmondjuk a betegnek, hogy a rokon kereste vagy csak fogni néha a kezét.”

„Anyukámtól is tanultam már, hogy a gyógyításban nagyon fontos meghallgatni és beszélgetni.

Nekem ez egyszerű, a gyerekekkel is sokat kell társalogni, a lelküket is dédelgetnem kell.”

Mostanra már volt két újabb tréning is, 30-an várják, hogy behívják őket segíteni a kórházak Győrben vagy Mosonmagyaróváron. Tervezik, hogy más megyékben is lesz ilyen önkéntes felkészítés.

Veronika az iskolában

Veronikára nagyon büszkék a tanár kollégái, az iskola fenntartója viszont felvetette, hogy kockázatos lehet covid-osztályra mennie egy tanárnak a gyerekek miatt.

Amíg online oktatás van, semmi veszély nincs, és Veronika szerint később sem kell tartani attól, hogy bevinne valamit a kórházból. Azt mondja, nagyon komolyan fertőtlenítenek, betart minden szabályt, megkapta az oltását is, és az iskolában is vigyáznak egymásra.

„A hangszeres órákon maszkot visel a tanítvány és én is, kezet fertőtlenítünk és másfél méterre ülünk egymástól. A tanítványaim többségének egyébként egészségügyben dolgoznak a szülei, orvosok, ápolónők, gyógyszerészek. Szerintük is fontos az önkéntesség a kórházban.”

Mivel két iskolában dolgozik, sokat nem tud vállalni, de – azt mondja - civil összefogással minden kicsi segítség fontos.

Szerinte a mostani helyzetben nem szabad az időt politizálással pazarolni, most tenni kell. Elsősorban a fegyelemmel, a szabályok betartásával, hogy minél kevesebb beteg kerüljön a kórházakba. Aki pedig tud önkéntesként segíteni, jelentkezzen a MOK felhívására. Bátrakra, fizikailag és lelkileg is erős emberekre van szükség.

„Nem most van az ideje a számonkérésnek, nincs rá idő. Mindenben az élen állunk a betegekben és a halottak számában is. Nem halhat meg még tízezer ember. Ha csak egy embert meg tudunk menteni azzal, hogy időben megigazítjuk a maszkot mondjuk, akkor már van értelme az önkéntességnek.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: