TUDOMÁNY
A Rovatból

„Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a vulkáni hamueső”

„A gázokból, vulkáni törmelékekből álló áradat több mint 100 km/óra sebességgel zúdul le a vulkán oldalán” – mondja Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus-geológus a Saint Vincent szigeti kitörésről.


Néhány óránkénti heves, robbanásos kitörésekkel tódul ki a vulkáni hamuanyag a karib-tengeri Saint Vincent szigeten, a La Soufrière vulkán április 9-én nagy erőkkel tört ki. Több tízezer embert kellett evakuálni, de a pontos előrejelzésnek hála, nem történt haláleset. Ez a vulkán legutóbb 1979-ben tört ki.

Bár jelenleg több vulkánkitörésről hallani, ez azért ritka esemény, mivel a vulkánok többet alszanak, mint működnek. Jelenleg Réunion-on, Izlandon, valamint Guatemalában zajlik nagyobb vulkánkitörés.

Saint Vincent szigetét az 1500-as években Kolumbusz fedezte fel, azt követően az ottani vulkán összesen hét alkalommal tört ki. Az évszázadonkénti egy-két alkalom ritka működésnek számít, így lusta vulkánnak tekinthető.

„Amikor viszont működésbe lép, akkor nagy kitörések jellemzik, amelyek hosszan elhúzódnak. Tipikusan robbanásos kitörések, ami miatt ez jelentősen hat a szigeten lakókra és a környezetre is. 1902-ben több mint 1700-an haltak meg. Ezzel az utolsó helyi őslakos kultúra is odaveszett"

- magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Harangi Szabolcs vulkanológus-geológus, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

A valamikori angol gyarmat, Saint Vincent területe 345 km², vagyis kisebb, mint Budapest, és körülbelül százezren lakják. A vulkánkitöréseket a sziget lemeztektonikai helyzete okozza.

„Kőzetalábukásos, szubdukciós helyzetben van, ami azt jelenti, hogy egy óceáni kőzetlemez egy másik óceáni kőzetlemez alá bukik. Ennek eredményeképpen a földköpenyben magma keletkezik és a felszínen vulkánok alakulnak ki" - mondja Harangi Szabolcs.

Az ismert vulkánoknak több mint a fele ilyen zónában található. Ilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű (például az Andok, Alaszka, Kamcsatka, Japán, Indonézia és Új-Zéland vulkánjai).

A szigeten a korábbi kitörések mind súlyosak, jellemzően robbanásos kitörések voltak. „Ilyenkor az alábukó kőzetlemezből szabadulnak fel vizes oldatok, emiatt a felette keletkező magma is vízben gazdagabb lesz, és gyakoribbak a robbanásos vulkáni működések.

„Ilyenkor a kitörő vulkáni hamu és gáz több száz méter/másodperc sebességgel hagyja el a kürtőt. A felhajtóerő a vulkáni hamufelhőoszlopot akár több mint 10 kilométer magasságba is feljuttatja."

Forrás: Richard Robertson és Thomas Christopher, UWI, azaz Nyugat Indiai Egyetem Vulkanológiai Kutatócsoportja

A vulkánok jelentős része ad előjelet a kitörésről, de nem mindegyik. Naponta akár több száz jelzés is érkezhet, aminek értékelése nagyon nehéz, ráadásul a folyamatok időközben változhatnak is, mint ahogyan ez most is történt a december 27-i első jelek óta.

„Előrejelezni vulkánkitörést nem könnyű, de nem is lehetetlen. Decemberben még nem kapott annyi figyelmet, hiszen csak az 1979-es kitörés kráterében egy nagyon nehezen mozgó láva nyomult ki. Ezt kifli alakú lávadómnak hívjuk. Ez három hónapon keresztül folyamatosan növekedett. Ez a kitörési fázis változott meg április elején, és lett robbanásos."

Az időben történő előrejelzés a jelek észlelésén alapul. "A magmának fel kell jönnie, át kell törnie a kőzettestet. Ha áttör, akkor törni-zúzni kezd, repedéseket, hasadékokat hoz létre, és ez földrengéssel jár" - magyarázza Harangi Szabolcs.

Elsőként a helyi, Nyugat-Indiai Egyetem kutatója, Richard Robertson vulkanológus csoportja észlelte, hogy a hónapok óta zajló, meglehetősen unalmas mozgások megváltoztak. "Olyan földrengés-jeleket észleltek, amikből arra következtettek, hogy friss magma nyomul fel, mégpedig valószínűsíthetően vízgazdag magma, amely egészen másfajta kitörést fog okozni. Ezért a kitörés előtti szerdán jelezték, hogy nemcsak törést, hanem magmafelnyomulást észlelnek."

Kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot, majd életbe lépett a begyakorolt technika, és 20.000 embert evakuáltak 24 óra alatt.

„A lakosok is tudták, hogy mit kell csinálni, mert ezt a korábbi évek során begyakorolták. Hajókkal vitték el az embereket a közeli szigetekre, majd pénteken kitört a vulkán. A vulkanológiai munka, a jelek észlelése és a lépések előkészítése évtizedek munkáját igényli. De hatékony veszélykezelés, ezért nincs most halálos áldozata a Saint Vincenten zajló vulkánkitörésnek. Ha ez nincsen, akkor lehet, hogy több ezren halnak meg."

Vasárnap az eddigi legnagyobb kitörésnek lehettünk tanúi, amely több mint 15 km magas kitörési felhőoszlopot eredményezett. A vulkán azóta is minden nap kitör, 7-8 km magas hamufelhővel. Jelenleg a teljes szigetet vastag, szürke vulkáni hamuréteg borítja, amely a szomszédos Barbados szigetet is elérte.

„Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a gyakori vulkáni hamueső."

„A vulkáni hamu nagyon piciny, néhány milliméteres, vagy annál is kisebb szemcse, mégpedig kőzetüveg szilánk szemcse. Ezek élesek és picik, ami belélegezve nagyon komoly légzési problémát okoz, súlyosan károsítja a tüdőt, ezért kiemelten fontos a helyszínen a maszk. A vulkáni hamu rárakódott az elektromos vezetékekre zárlatot okozva, szennyeződött a víz is, úgyhogy komoly károkat okoz. Ha elered az eső, a födémek nem fogják kibírni ezt a mennyiséget, és be fognak szakadni."

Megjelentek az úgynevezett piroklasztikus áradatok is, amelyek a heves, néhány óránkénti robbanásos kitörésekkel megjelenő felhőoszlop részleges összeomlásával alakulnak ki, és oldalirányba zúdulnak le a tűzhányó oldalán.

"Ezek a magas hőmérsékletű anyagokból, gázokból és izzó vulkáni törmelékekből álló áradatok több mint 100 km/óra sebességgel rohannak le a vulkán oldalán általában, és útjukban mindent elpusztítanak. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt."

Olasz és helyi kutatók már évekkel ezelőtt jelezték, hogy Saint Vincenten az átlagos 70-80 éves szunnyadási periódusnál előreláthatóan hamarabb fog kitörni a La Soufrière. Ez valóban bekövetkezett, kérdés azonban, hogy ez a kitörés meddig fog tartani.

„A korábbi vulkáni kitörések alapján azt mondhatjuk, hogy akár még hónapokon keresztül is elhúzódhat a vulkáni kitörés. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap, minden órában lesz kitörés, hanem, hogy ismétlődően, hosszú időn keresztül várhatóak még robbanásos kitörések" - mondja Harangi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: