KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Emlékező életörömmel a békétlenség ellen – Végigjártuk az Élet Menetét

Az Életmentők emlékművétől a margitszigeti Hajós Alfréd uszodáig tartott az út.


Két évi kényszerű szünet után ismét elindulhatott Budapesten a holokauszt áldozataira és a vészkorszak embermentőire emlékező Élete Menete, hogy hangot adjon a kiolthatatlan béke- és toleranciavágynak, amelyekre napjainkban nagyobb szükség van, mint valaha.

A gyülekező idén a Pozsonyi úti református Hálaadás temploma előtt volt, amelyet Bereczky Albert püspök alapított, és amely a legsötétebb időkben ezreknek adott menedéket, vagy látott el hamis papírokkal, keresztlevelekkel. Éppen ezért adták itt át 2021-ben Kelemen Zenó alkotását, az Életmentők emlékművét.

Az Újpesti rakpart, a Jászai Mari tér, majd a Margit-híd után a cél a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda volt, amely építője, az első magyar olimpiai bajnok nevét viseli. Őt is sújtották annak idején a kirekesztő törvények, de mint Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány vezetője hangsúlyozta: Hajós egész életét a „cselekvő hazafiság” jellemezte.

Félő volt, hogy a szeszélyes időjárás közbeszól, a szervezők azonban még a délután folyamán üzenetet tettek közzé a Facebookon, mely szerint a főrabbi úr eredményes tárgyalásokat folytatott, hogy a résztvevőket gyönyörű tavaszi napsütés várja.

A menetet ezúttal is a túlélők kis elektromos vonata vezette, és most első ízben helyet kapott közöttük néhány „igaz ember” is. „Egyre nagyobb kocsi kell nekünk” – tréfálkozott egy kortalanul szép, idős asszony.

Közben a gyülekező tömegben azt láthattuk, hogy immár 4-5 nemzedék tagjai is itt vannak. Miután felhangzott a menetet elindító sófár hangja, néhány kisgyerek is megpróbálhatta megszólaltatni. Láttam sok-sok idős arcot, akik egészen kicsik lehettek, amikor át kellett élniük a borzalmakat, de szép számmal jöttek fiatalok, tizenévesek is. Voltak köztük szerelmespárok, akadtak, akik szelfiztek vonulás közben, jött egy lány a pólóján az „antisocial social club” felirattal, mások ez alkalomra sem vették le rocker-cuccukat, egy másik lány pedig egy fekete-fehér bulldogkölyökkel érkezett, akit Mózesnek szólított.

Azért akadtak most is torokszorító pillanatok:

a halotti ima, amelyben felhangzott Ukrajna neve, a Jászai Mari téren felépített szögesdrótos színpad, ahol hegedűszó mellett olvasták fel az áldozatok neveit.

A végállomás színpadán Igó Éva mondta el Horváth Noémi Rebeka megrázó versét, Léptek nyomán címmel. Tovább kell vinni a múlt megfáradt lábnyomát, mondja a vers, de ez már nem halálmenet lesz.

Az intolerancia ijesztő portréját festette meg Oláh Ibolya dalában: „Voltam már minden, csak megfelelő, rendes fehér ember nem, az nem, sohasem”. A Baltazár színház lelkes művészei pantomimot adtak elő a szív erejéről a maguk gyermeki tisztaságával, és ugyanez az életöröm csengett ki a Lauder Javne iskola Sirim kórusának előadásából, amellyel lezárult a 2022-es Élet Menete programja.

Gordon Gábor beszédében figyelmeztetett, hogy miközben a világban az elmúlt években felborultak az értékrendek, nem tehetünk úgy, mintha nem történne semmi. Felidézte az ukrajnai háborút, a fronton harcoló katonákat, a családjaikat, akik menekülnek és megpróbálnak túlélni, és bár nem akart a mai események és a holokauszt között párhuzamot vonni, emlékeztetett: mi jól tudjuk, hogy hová vezet a közöny. Az Élet Menetében két év szünetet okozó pandémiáról pedig azt a tanulságot kell levonnunk, mondta, hogy mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk, akikkel a kor egyformán bánik.

Jó volt látni egy ekkora békés tömeget egy olyan világban, amikor csak akkor nem hallunk a gyűlöletről, az erőszakról, ha teljesen kivonjuk magunkat a médiából. Nemcsak Ukrajnára gondolhatunk, hanem a választásokat megelőző hónapok már-már elviselhetetlen hangulatára, arra, hogy egy radikális szélsőjobboldali párt bekerülhetett a magyar parlamentbe, vagy legújabban a budakeszi zsidó sírok barbár megrongálására. De miközben e sorokat írom, látom, hogy Franciaországban toronymagas győzelmet aratott a demokrácia, az európaiság….

Az Élet Menete számomra mindig a találkozásoké volt, most több hiányzóra is emlékeznem kell. Vámos Tibor akadémikus, a magyar számítástechnika atyja, aki tavaly májusban távozott el 96 évesen. Székhelyi József, a magyar Élet Menete egyik alapítója, akinek egyik utolsó szereplése éppen ezen a rendezvényen volt 2018-ban. Évekkel ezelőtt itt láttam utoljára színpadon kívül a néhány napja elhunyt Markó Ivánt is. És hadd említsem meg egykori kollégámat, Kovács Miklóst, akivel negyedszázadot lehúztunk együtt az állami hírügynökségnél, és nem volt olyan év, hogy itt ne találkoztunk volna, pedig soha nem beszéltük meg előre. Ő is tavaly ment el. De nagy örömömre ott volt két gyerekkori barátom, akikkel közel 60 éve tartjuk a kapcsolatot. Ők egy Pozsonyi úti hajdani „csillagos házban” nőttek fel, holokauszt-túlélő Édesanyjuk egy időben a legidősebb praktizáló ügyvéd volt Budapesten. Éva néni 96 évesen is jó egészségnek örvend. Már ezért a hírért is érdemes volt újra elmenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Görög Zita 24 óra alatt alapjaiban változtatta meg a karateedző által kalandparkban felrúgott kisfiú családjának életét
A modell Instagram-videóban kérte a közösség támogatását az első 2–3 hónapra. A család addig kapna segítséget, amíg az anya első fizetése megérkezik.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. szeptember 26.



Görög Zita friss Instagram-videójában beszélt arról, hogy most sokan a Szőlő utcai javítóintézet ügyére figyelnek, de szeretné, ha közben Juditról és fiáról, Roliról sem feledkeznénk meg, írja a 24.hu.

Elmondta, hogy az édesanya környezetváltozást szeretne, mert így lát esélyt a gyógyulásra és a nyugodtabb mindennapokra a kisfiával.

„Például Juditról és Roliról. Roli az a kisfiú, akit felrúgott tavaly a kalandparkban a karateedző. Az édesanya most úgy döntött, hogy környezetváltozásra van szükségük. Akkor tudja a gyermekét leginkább védeni, és akkor tudnak leginkább gyógyulni ebből a traumából, hogyha máshol kezdenek új életet. Valami csoda folytán 24 óra alatt sikerült nekik új iskolát, Juditnak új munkahelyet és a nap végére még albérletet is találnom. Elképesztően hálás vagyok azért, hogy ilyen barátságos fogadtatásban lesz részük ott, ahová költöznek”

Görög Zita vállalja a költöztetést és az új lakhely berendezését, de az első 2–3 hónapra további segítséget kér a családnak.

„Amíg Judit az új munkahelyén nem kapja meg az első fizetését, amíg két helyre, hiszen otthon is kell majd fizetnie neki a rezsit, addig szüksége lenne egy kis támogatásra. Én azt gondolom, hogyha megtehetjük, hogy egy kávé vagy csokoládé árával támogatjuk, akkor tegyük meg. Ha valaki többel, akkor én azért nagyon hálás vagyok, és Judit is.”

Azt is jelezte, mire fordítanák a felajánlásokat: „Nyilván itt élelem lesz a legfontosabb, albérleti díj, a buszbérlet, a Rolinak, a Juditnak a tömegközlekedése, és abszolút azok az alapvető dolgok, ami minden család számára végszükséglet”

Hozzátette, hogy Judit nehezen kér segítséget, és a videó közzétételébe is csak hosszas gondolkodás után egyezett bele, de végül hozzájárult a poszt alatti bankszámlaszám megjelenítéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk