Több mint 200 ezer antilop, a globális populáció nagy része veszett oda 2015-ben: az állatok egyik pillanatról a másikra összeestek, majd 1-2 napon belül mind elpusztultak. Akkoriban azt állapították meg, hogy a tömeges halálnak egy vérmérgezéssel járó baktérium-fertőzés volt az oka.
Az újabb adatok viszont arra utalnak, hogy más tényezők is közrejátszottak e katasztrófában, köztük a levegő szokatlan nedvesség-tartalma és a hőség is. A kutatók szerint, aki megállapításaikat a Science Advances-ben tették közzé, ez utóbbiak önmagukban is a baktériumok rohamát. Úgy vélik, hogy a térség előrejelzett klímaváltozása miatt nagy a valószínűsége egy újabb pusztulási hullámnak.
Richard Kock professzor, a londoni Royal Veterinary College kutatója tagja volt az első mentőegységeknek. Szerinte az antilopok pusztulási aránya nagyobb volt annál, mint amit egy bakteriális fertőzés okozhatott.
Nem ez volt az első ilyen eset: 1981-ban és 1988-ban ugyancsak tömegesen pusztultak el antilopok Közép-Ázsiában.
Kock professzor szerint elméletileg elképzelhető egész faj kihalása is. Éppen ezért szükség van e súlyosan veszélyeztetett állatokat megvédjék az orvvadászoktól, és a tenyészállatoktól terjedő betegségektől.
Steffen Zuther, a frankfurti zoológiai társaság és a kazahsztáni biodiverzitást megőrzésére létrehozott egyesület tagja szerint a tömeges pusztulás a legnagyobb fenyegetés a szajga antilopokra nézve, mert néhány nap ez semmissé teheti a faj megóvására tett több éves erőfeszítéseket.
A szajga antilop Közép-Ázsia füves területein él, hatalmas, nem egyszer több ezres csordákban. Az orvvadászok elsősorban a kínai gyógyászatban használt szarvukért lövik ki őket, de veszélyezteti létüket élőhelyük zsugorodása, valamint a legelőket pusztító tüzek is.
Több mint 200 ezer antilop, a globális populáció nagy része veszett oda 2015-ben: az állatok egyik pillanatról a másikra összeestek, majd 1-2 napon belül mind elpusztultak. Akkoriban azt állapították meg, hogy a tömeges halálnak egy vérmérgezéssel járó baktérium-fertőzés volt az oka.
Az újabb adatok viszont arra utalnak, hogy más tényezők is közrejátszottak e katasztrófában, köztük a levegő szokatlan nedvesség-tartalma és a hőség is. A kutatók szerint, aki megállapításaikat a Science Advances-ben tették közzé, ez utóbbiak önmagukban is a baktériumok rohamát. Úgy vélik, hogy a térség előrejelzett klímaváltozása miatt nagy a valószínűsége egy újabb pusztulási hullámnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánék minisztériuma elismerte, hogy lehallgatták egy üzletembert, de szerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz
A párt egy, a körükhöz köthető üzletember titkosszolgálati lehallgatására reagált a súlyos váddal. A kormány szerint az ügy egy balatonfűzfői lőporgyár megvásárlásáról és ukrán fegyverszállításról szólt.
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
A kormány szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok tavaly júliusban szereztek tudomást arról, hogy egy üzleti kör a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlását készítette elő. A közlemény szerint a vételhez Ukrajna adott volna hitelt, a gyárban előállított lőport pedig Ukrajnába akarták szállítani.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak 2024 júliusában keletkeztek információi arra vonatkozóan, hogy egy férfi és több, a haditechnikai szektorban ismert szereplő, aktív üzleti lobbitevékenységet folytattak a balatonfűzfői lőporgyár megvásárlása érdekében. Az üzem értékesítése kapcsán egyeztetéseket folytattak Ukrajna budapesti nagykövetségének ügyvivőjével. Céljuk az volt, hogy az így gyártott lőport Ukrajnába szállítsák” – áll a kabinetiroda közleményében. Hozzáteszik, a szolgálatok nem politikai alapon járnak el, és minden esetben fellépnek, ha Magyarországról fegyverszállításra irányuló tevékenységet észlelnek.
A 444 szerint a nekik eljuttatott dokumentumokban a lehallgatásokról készült összefoglalók szinte kizárólag a megfigyelt üzletember Tisza Párthoz köthető politikai és gazdasági kapcsolatairól szóltak. A Tisza Párt a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásával vádolta meg a kormányt.
Közleményükben azt írták: „Az, hogy a kormányzásra készülő TISZA egyébként mentelmi joggal rendelkező elnökére dolgoznak a magyar titkosszolgálatok és jelentéseket írnak Magyar Péter tevékenységéről és esetleges találkozóiról, az a rendszerváltás utáni talán legsúlyosabb politikai bűncselekmény-sorozat része. Beleillik abba a sorba, hogy Orbán Viktorék a titkosszolgálatokat felhasználva akarták tönkretenni a legerősebb magyar pártot.”
Hamis tartalmúnak nevezte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szombat reggeli cikkét, majd egyúttal olyan, az Alkotmányvédelmi Hivatal műveletére vonatkozó bizalmas részleteket is közölt, amelyeket a lap egy korábbi titoktartási nyilatkozat miatt nem kommentálhat. A portál egy, a Tisza Párttal korábban kapcsolatban álló üzletember megfigyeléséről írt, bemutatva egy belső levelezést, amelynek tárgymezőjében az „MP-s információkat” hivatkozás szerepelt - írta a 444.
A lap szerint miután rákérdeztek a rövidítésre az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a szervezet egy kijelölt munkatársa felkereste őket, és arról tájékoztatta az újságírót, hogy az MP a művelet nevére, a Magyar Proliferációra utal. A 444 újságírójával titoktartási nyilatkozatot írattak alá, így a művelet részleteiről csak egyeztetett információkat közölhetett. A cikk megjelenése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben reagált, és ebben már részletesen írtak a titkos műveletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte Magyar Péter utolsó heti országjáró programját. Szerinte a helyszínekből kiolvasható, hogy a Tisza Párt mely egyéni választókerületekre koncentrál a kampány legvégén, bár úgy véli, az egész országjárást egyben lesz majd érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
A politológus szerint a keddi nap különösen árulkodó:
„Kedden Pest megyét járja végig, ahol 2022-ben az összes körzetet (12) a Fidesz nyerte meg, most viszont a már (megemelt számú) 14 körzetből a Nézőpont is csak 6-ot jósol a kormányoldalnak. Magyar Péter is ezekbe látogat. Három körzet különösen izgalmas: a Ráckeve (9), Dabas (13) és Cegléd (14) központú körzeteket a Nézőpont mind a Fidesznek adja, de a 21K felmérése szerint az első kettőben egyértelműen a Tisza vezet (47-39 és 47-38), míg utóbbiban nagyon szoros a verseny.”
Török Gábor a szerdai napról azt írta, olyan körzeteket választottak, ahol a 2022-ben és korábban is győztes fideszes jelöltek indulnak újra.
Példaként említi, hogy „Kalocsán Font Sándor 60, Baján Zsigó Róbert 57 (mindketten 1998 óta hétszer nyertek sororzatban egyéniben), Szekszárdon Horváth István 56, Kaposváron Gelecsér Attila 48, Nagykanizsán Cseresznyés Péter 53 százalékkal szerzett mandátumot négy évvel ezelőtt.” Az elemző szerint a bajai körzetről van 21K-s felmérés is, ami meglepetésre szoros, 49-45-ös ellenzéki vezetést mutat. Hozzáteszi, hogy
Nagykanizsa kivételével ezek olyan körzetek, amelyek megnyerése papírforma alapján nem lenne szükséges a Tiszának egy sima többséghez.
A politológus elemzése a hét további napjaival folytatódik: „Csütörtökön két veszprémi körzetben kezd, mindkettőben 51 százalékot kapott a kormánypárti győztes négy éve. Utána pedig a Tisza számára két nehéznek ígérkező (Sopron és Mosonmagyaróvár) és egy kifejezetten esélyes (Győr) körzet következik. Pénteken újra Pest megyében indít, majd Heves mindhárom körzetébe elmegy (itt Eger tűnik valamivel könnyebbnek, a másik kettő nehezebbnek - a Nézőpont mindhármat a Fidesznek adja), végül pedig Miskolcon zár.
A szombatot pedig teljes mértékben Hajdú-Bihar megyében kampányolja végig, ahol a 6 körzetből az első két debrecenit a sima többséghez is nyernie kellene a Tiszának,
a többi 4 azonban olyan, ahol négy évvel ezelőtt a fideszes jelöltek 60 százalék körüli eredménnyel győztek.” Török Gábor végül megjegyzi, hogy Orbán Viktor kedden az amerikai alelnökkel tárgyal, de szerdától vélhetően ő is folytatja országjárását, amire szintén érdemes lesz odafigyelni. Az utolsó heti kampány fókuszában a billegő körzetek állnak, különösen Pest vármegyében, ahol a 2024 végi körzethatár-módosítások nyomán a korábbi 12 helyett már 14 egyéni választókerület (OEVK) lett.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte Magyar Péter utolsó heti országjáró programját. Szerinte a helyszínekből kiolvasható, hogy a Tisza Párt mely egyéni választókerületekre koncentrál a kampány legvégén, bár úgy véli, az egész országjárást egyben lesz majd érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
A politológus szerint a keddi nap különösen árulkodó:
„Kedden Pest megyét járja végig, ahol 2022-ben az összes körzetet (12) a Fidesz nyerte meg, most viszont a már (megemelt számú) 14 körzetből a Nézőpont is csak 6-ot jósol a kormányoldalnak. Magyar Péter is ezekbe látogat. Három körzet különösen izgalmas: a Ráckeve (9), Dabas (13) és Cegléd (14) központú körzeteket a Nézőpont mind a Fidesznek adja, de a 21K felmérése szerint az első kettőben egyértelműen a Tisza vezet (47-39 és 47-38), míg utóbbiban nagyon szoros a verseny.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: Minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyar Péterék pártja elidegeníti a szavazókat. Úgy véli, a DK-s és Kutyapártos szavazók otthon maradhatnak, ha nincs saját jelöltjük.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
„ez a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felelőssége, mert nem növeli ezekben az emberekben a bizalmat az, ha fideszes erőpolitikával találkoznak a Tisza párt részéről.”
A DK elnöke úgy látja, ezek az emberek nem bíznak Magyar Péterben és a Tiszában, aminek sokféle oka van.
„A NER-ben vállalt szerep, az erőpolitika hangja, a stílus, a személyiség. Lehet nem szeretni ezt hallani — de attól még igaz” – fogalmazott. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy ezekre a szavazókra is szükség van a kormányváltáshoz.
Szerinte ők azok az emberek, „akik nem hajlandók »befogni az orrukat«. Akiknek garancia kell arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen eleme sem tér vissza más néven. Akik nem kérnek ugyanabból más csomagolásban. Az ő szavazatuk is számít.”
A politikus úgy véli, ha valódi változást akarnak, akkor ezeket a szavazókat nem lehet lenézni, elhallgattatni vagy kirekeszteni, hanem meg kell érteni és garanciát kell adni nekik, különben veszélybe kerül a kormányváltás. Posztját azzal zárta, hogy ez a garancia a DK, és április 12-én minden a pártjára leadott szavazat kormányváltó szavazat.
A mostani üzenet egy március végi pengeváltás folytatása, amelyben a DK elnöke nyílt levélben vádolta meg a Tisza Pártot, hogy zsarolással próbálja visszalépésre bírni a jelöltjeiket. A Tisza erre úgy reagált, nem tárgyalnak a DK-val, és további visszalépéseket várnak az ellenzéki oldalon. A vita a kecskeméti körzetben csúcsosodott ki, amikor a DK kizárta Kopping Ritát, miután a jelölt bejelentette visszalépését a legerősebb ellenzéki jelölt javára. Kopping tagadta, hogy zsarolás érte volna.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem erőt sugároz” – Elemzők szerint repedezik a Fidesz magabiztos imázsa
A Political Capital szerint a Fidesz új, Mi Hazánk szavazóinak szóló stratégiája a bizonytalanság jele. A helyzetet azután értékelték, hogy Toroczkai László kizárta jelöltjeik visszalépését.
A Fidesz a kampány hajrájában új stratégiára válthatott, miután kiderült, hogy a Mi Hazánk jelöltjei nem fognak visszalépni a párt javára. Az elemzők által „B-tervként” emlegetett ötlet a szavazatok megosztásáról szól, ami a Political Capital szerint nem éppen erőt sugároz. Az intézet úgy látja,
a helyzet bizonytalanságot jelez a kormánypártok részéről, és nincs összhangban azzal a magabiztos imázzsal, amit a Fidesz igyekszik magáról közvetíteni
- írja a Political Capital. A tétet ma tovább növeli, hogy a nemzetiségi listák dinamikája miatt a Fidesz akár egy „potyamandátumot” is elveszíthet, ami még jobban felértékeli az egyéni körzetekben megszerezhető győzelmeket.
Csütörtökön Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke bejelentette: pártja összes egyéni képviselőjelöltje írásba adta, hogy nem fog visszalépni az áprilisi választások előtt. Ezzel lezárult a két párt közötti esetleges koordináció lehetősége. Nem sokkal korábban a Fidesz részéről több vezető politikus is beszélt a két tábor közötti átjárásról. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy kampányfórumon hangsúlyozta, hogy meg kell győzni a Mi Hazánk szavazóit, míg Lázár János építési és közlekedési miniszter egy „szuverenitáspárti” együttműködés lehetőségét vetette fel.
A Fidesz új stratégiája arról szólhat, hogy a Mi Hazánk szavazóit arra biztatják, az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjére szavazzanak, miközben a pártlistán támogatják a Mi Hazánkat.
Ezt a narratívát erősíti, hogy a kormánypárti médiában már meg is jelent az üzenet, például Budaházy Edda beszélt a HírTV-ben a szavazatmegosztás logikájáról. A Mi Hazánk ezzel szemben a „két szavazat ránk” üzenettel kampányol, és igyekszik egyben tartani a táborát.
A Fidesz a kampány hajrájában új stratégiára válthatott, miután kiderült, hogy a Mi Hazánk jelöltjei nem fognak visszalépni a párt javára. Az elemzők által „B-tervként” emlegetett ötlet a szavazatok megosztásáról szól, ami a Political Capital szerint nem éppen erőt sugároz. Az intézet úgy látja,
a helyzet bizonytalanságot jelez a kormánypártok részéről, és nincs összhangban azzal a magabiztos imázzsal, amit a Fidesz igyekszik magáról közvetíteni
- írja a Political Capital. A tétet ma tovább növeli, hogy a nemzetiségi listák dinamikája miatt a Fidesz akár egy „potyamandátumot” is elveszíthet, ami még jobban felértékeli az egyéni körzetekben megszerezhető győzelmeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
