KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy légiutas-kísérő, aki végre elmondta az igazságot

Potenciális terroristák, rasszista vagy molesztáló utasok, a pilóta alkalmatlansága – mindet tudniuk kell kezelni.


A stewardess-személyzet tagjainak minden helyzetet megtanítanak kezelni, legyen az akár szülés segítése, vízen landolás, tűzoltás vagy elsősegélynyújtás. Egy korábban légiutas-kísérőként dolgozó hölgy 12 év munka után könyvet írt élményeiről.

Mandy Smith 12 évig dolgozott a szakmában, a Virgin Atlantic munkatársaként számos nehéz helyzetet élt meg.

Fogdosták, étellel dobták meg, de ellátott szívrohamot szenvedett utast is.

Smith a Daily Mailnek mesélte el bizarr és veszélyes élményeit a kiképzéstől a felmondásig.

Milyen szokatlan vészhelyzeteket kell kezelni a levegőben?

Túlélés a sivatagban, gyermekszületés: a személyzetnek tudnia kell kezelni. „A kiképzés során minden lehetséges forgatókönyvre felkészítenek minket: a gép zuhanásától a tűzoltáson keresztül a gép kiürítéséig.” – meséli Smith. „A terroristák kiszúrását és a szülés segítését is el kell sajátítanunk. Egykori különleges egységekben szolgáló katonák tanítják meg, hogyan kell féken tartani a veszélyt jelentő, engedetlen vagy részeg utasokat.”

„Ráadásul a képzés során túlélési technikákat is tanítanak, ha a kényszerleszállás miatt esetleg sivatagban, vízen, jégen vagy egy dzsungelben kötnénk ki. Rangsorolni is megtanulunk a baleseti felkészítés során az alapján, hányan sérültek meg és hány halott van a fedélzeten.” - mondja.

„Megtanulunk cápákkal bánni, mert megtörténhet, hogy mellettünk szállunk le, jobb felkészülni rá. A szemeik és az orruk a gyenge pontjuk, ezekre érdemes a túlélő felszerelésben tartott evezővel támadni.”

(A Virgin Atlantic tweetje, ahol Mandy korábban dolgozott)

Mi a teendő, ha a pilóta képtelen tovább irányítani a gépet?

Szolgálatai éveiben Smith egyszer azzal is szembesült, hogy a pilóta szívrohamot kapott. Egy fiatal kísérő segített a másodpilótának letenni a gépet, míg ő a szívrohamot szenvedett pilótát látta el. Így mesél a történekről: „Ugyanúgy láttuk el a kapitányt, ahogy bármelyik másik utasunkkal tettük volna. Enyhe szívrohama volt, nem tudta folytatni a munkáját, ezért be kellett ültetnünk egy személyzeti tagot a másodpilóta mellé. Egy pilóta képes egyedül is letenni egy gépet, de a Virgin Atlantic előírja, hogy valakinek asszisztálnia kell leszálláskor.”

Mi a legfurcsább forgatókönyv, ami előfordulhat?

Több száz repülés után Smith legfurcsább élményeként azt emeli ki, mennyire különbözőképpen kell kiszolgálniuk különböző kultúrákból és régiókból származó utasaikat. „A tanfolyamon megtanították, hogy sokan nem szeretik, ha egy olyan nő szolgálja ki őket, akinek éppen megjött. Ezen nem szabad megsértődnünk, előfordult sokszor, hogy megkérdezték, a hónap „azon időszakában” vagyok-e. Erre udvariasan azt válaszoltam mindig, hogy tisztában vagyunk az aggodalmaival, és orvosoljuk a problémát. Nem kellene kiszolgálnunk azt, aki ilyesmit kér, de egy idő után észrevesszük, ki hajlamos ilyesmire, és egy férfi kolléga megy oda hozzá először.”

„Az is előfordult, hogy valaki nem volt hajlandó a helyére ülni, mert más bőrszínű ember mellé került volna. Helyre tettem az illetőt, tudattam vele, hogy a rasszizmusra zéró toleranciánk van.”

Austrian_Airlines_flight_attendant_and_passenger

(forrás: Wikipedia)

Mi történik, ha valaki rosszul lesz?

Mindenki számára rémisztő egy szívroham a fedélzeten Smith szerint.

"
Ha magabiztosan lépsz fel, az megnyugtatja a szenvedő utast és a többieket is.

- mondja.

„Egyszer egy krónikus szívritmuszavarral küzdő utast élesztettem újra defibrillátorral. Szerencsére a feleségénél ott volt a betegtörténetét tartalmazó dosszié, így könnyebben kezeltem a helyzetet. Az is előfordult, hogy tűz ütött ki az utastérben: ha az ilyen problémákat kellő profizmussal és nyugalommal kezeltük, általában megoldódtak.”

Mi a helyzet a terroristákkal és a bűnözőkkel?

Szeptember 11-e előtt mindenkivel visszafogottan kellett viselkednie a személyzetnek.

A tragédia után viszont változtak a szabályok: ha valaki gyanús, minden módszerrel meg kell próbálni lekötni és megakadályozni, hogy esetleg bejussanak a pilótafülkébe. 2002-ben történt, hogy Smith és kollégái két gyanús – később kiderült, hogy az FBI körözési listáján szereplő – férfit buktattak le. „Két kollégámmal figyeltük a férfiakat, mert szokatlan volt a viselkedésük. Feszültek, idegesek voltak, és megállás nélkül bámulták a többi utast. A leggyanúsabb az volt, mikor megtudtuk, hogy ugyanazzal a bankkártyával vettek jegyet, de egymástól távol lévő helyekre ültek le. Értesítettük az illetékeseket, és nem sokkal később tele lett rendőrökkel a gép, bilincsben vitték el a két férfit.”

„Nem csak ekkor fordult elő, hogy terroristák ültek a gépen – egyszer együttműködtünk az FBI-jal, akik éppen a mi gépünk utasai után nyomoztak.”

(Mandy könyvét olvassa egy Instagram felhasználó)

Hogyan értesítik egymást a személyzet tagjai anélkül, hogy pánik törjön ki a gépen vészhelyzet esetén?

Smith szerint vészhelyzetben is fontos a nyugodtság. Akár egy szimpla rosszullétről, akár egy tűzesetről van szó, a személyzetet arra képzik ki, hogy az utasok megfélemlítése nélkül tudjanak egymással kommunikálni. „Több kód van, amivel jelezni tudunk egymásnak, akkor is, ha éppen a mikrofonba beszélünk az utasokhoz. Ha például egy baba van születőben a gépen, akkor erre nem kell felhívni az egész utazóközönség figyelmét, csak diszkréten, a személyzet tagjainak szólunk. Csak kritikus esetben használjuk a mikrofont, vészhelyzet esetén, így mindenki egyből tudni fogja, mi a dolga.”

Hogyan maradsz nyugodt vészhelyzet esetén?

„Éveken keresztül tanuljuk, hogy ne ragadjon el minket a pánik és maradjunk nyugodtak vészhelyzetben is. Szerepjátékokkal képeznek ki, és szó szerint tanítják meg azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket ilyen helyzetekben használnunk kell. Ez bizonyítottan javítja a személyzet reagálási képességeit.”

„Ezek egy idő után természetessé válnak és már észre sem veszed, mekkora a nyomás rajtad. Voltak félelmetes helyzeteim, és csak akkor jöttem rá, hogy én sem voltam biztonságban, mire elmúlt a veszély. Mindenféleképpen képben kell lenned minden szituációban, általában azok pánikolnak, akik nincsenek felkészülve valamire.”

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk