Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű, orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) az orosz–ukrán háború miatt – írja a Telex az Adevarul.ro portálra hivatkozva.
Az orosz befolyás alatt álló NBB-nek kilenc ország a tagja, amelyeket pénteken a szintén tag, de kilépő Csehország szólított fel a szervezet elhagyására. Az NBB-t 1970-ben hozták létre a KGST-országok gazdasági fejlődésének előremozdításáért, akkor a keleti blokk minden országa tag volt. A rendszerváltás után a szervezet veszített jelentőségéből és az Európai Unión belüli tagok közül többen is kiléptek.
2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét Moszkvában, 2015-ben pedig Magyarország is visszalépett a szervezetbe. 2019-ben, amerikai tiltakozás ellenére tette át a székhelyét Moszkvából Budapestre.
A szervezetben Oroszországnak van a legnagyobb részesedése, Magyarország pedig a második legnagyobb tulajdonos.
Ukrajna orosz megszállása miatt az ellenzék azonnali szankciókat követelt, köztük „az orosz kémbank” elzavarását.
Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű, orosz többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) az orosz–ukrán háború miatt – írja a Telex az Adevarul.ro portálra hivatkozva.
Az orosz befolyás alatt álló NBB-nek kilenc ország a tagja, amelyeket pénteken a szintén tag, de kilépő Csehország szólított fel a szervezet elhagyására. Az NBB-t 1970-ben hozták létre a KGST-országok gazdasági fejlődésének előremozdításáért, akkor a keleti blokk minden országa tag volt. A rendszerváltás után a szervezet veszített jelentőségéből és az Európai Unión belüli tagok közül többen is kiléptek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Szerinte ez a típusú eljárás nem igényel különös szakismeretet, „csak függetlenséget igényel”, és az áthelyezést az magyarázhatja, hogy az ügy politikai botránnyá vált.
Az intézmény volt igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát májusban vették őrizetbe. Emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés a gyanú.
A területi gyermekvédelem korábbi vezetője, Kuslits Gábor szeptemberben – szóbeszédekre hivatkozva – politikusi falazást emlegetett, és „szállított” fiúkról, lányokról beszélt. Később egy névtelen forrás az expolitikus Juhász Péter podcastjában egy hasonló pedofilügyről mesélt, egy Ózd környéki gyermekotthonhoz köthető történetről. A pletykák szerint a sztori egyik szereplője egy fontos politikus, „Zsolt bácsi”, aki „fiúkhoz ment be”.
A történtek a parlamentben is előkerültek. Arató Gergely a Demokratikus Koalíciótól felvetette a javítóintézet ügyét, és azt állította, hogy onnan gyermekeket vittek kormánypárti politikusokhoz. Semjén Zsolt ezt határozottan kikérte magának.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: „a pletykálkodás rendben van, de a legsúlyosabb bűncselekménnyel való vád nincsen rendben. A kormány minden tagja ártatlan. Ennek súlyos jogkövetkezményei lesznek”.
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány a tartalékokhoz nyúlt, és több tételben csoportosított át pénzt a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből, vette észre az Economx.
A Belügyminisztériumon keresztül az Országos Kórházi Főigazgatóság 4 milliárd forintot kap beruházásokra, a határidő jövő június vége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 3,997 milliárd forintot kap kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.
Egy másik döntés 8,5 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról szól a Belügyminisztérium felé, szintén a Központi Maradványelszámolási Alap terhére.
A határozatok összesítve azt jelentik, hogy több milliárd forint jut kórházi fejlesztésekre és a nemzeti konzultációval összefüggő költésekre.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány a tartalékokhoz nyúlt, és több tételben csoportosított át pénzt a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből, vette észre az Economx.
A Belügyminisztériumon keresztül az Országos Kórházi Főigazgatóság 4 milliárd forintot kap beruházásokra, a határidő jövő június vége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 3,997 milliárd forintot kap kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.
Egy másik döntés 8,5 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról szól a Belügyminisztérium felé, szintén a Központi Maradványelszámolási Alap terhére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bárándy Péter: Az Antifa csúnya módszereket használt, de nem terrorszervezet
A volt igazságügyi miniszter a Klubrádióban reagált a kormány döntésére. Szerinte a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Országos Szövetségének betiltása is lehetséges.
Az Orbán-kormány terrorszervezetté nyilvánította az Antifát szerdán. A miniszterelnök az állami rádióban arról beszélt, hogy a cél Magyarország békéjének megőrzése, és csírájában akarják elfojtani az erőszak politikáját.
Bárándy Péter a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában fejtette ki véleményét. „Az Antifa jó néhány nagyon csúnya technikát alkalmazott többek között Magyarországon, ugye megvertek embereket. Ez nem változtat azon, hogy ez nem egy terrorszervezet, nem terrorcselekmények elkövetésére szerveződött” – mondta.
Úgy fogalmazott:
„Ezek egyéni bűnök vagy kis csoportok, amik az Antifához tartoztak, annak a bűnei, ami valóban az igazságszolgáltatásért kiállt, de ez nem viszi át a szerveződést a terrorizmus területére.”
Hozzátette, szerinte a kormánynak kedvez, ha egy baloldalhoz közeli szerveződést terrorszervezetként emleget.
Arra a kérdésre, hogy betilthatják-e például a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Országos Szövetségét, így válaszolt: „Magyarországon a jog, a jogállamiság ma olyan állapotban van, hogy a válaszom igen.”
A beszélgetésben felidézték azt is, hogy ezt megelőzően Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államokban terrorszervezetnek tekintik majd a radikális baloldali antifasiszta mozgalmat.
Az Orbán-kormány terrorszervezetté nyilvánította az Antifát szerdán. A miniszterelnök az állami rádióban arról beszélt, hogy a cél Magyarország békéjének megőrzése, és csírájában akarják elfojtani az erőszak politikáját.
Lázár János: Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz
A miniszter szerint a hódmezővásárhelyi portál lejárató anyaga nem járulhatott hozzá Szabó Zsolt halálához. A Semjén körüli botrányt pedig állami szintű intézmények elleni akciónak minősítette.
Lázár János a 444-nek adott videóinterjúban azt mondta, szerinte egy újságcikk önmagában nem vezethet tragédiához a rendőrségnél.
„Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz”
– fogalmazott a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halálával kapcsolatban.
A miniszter kizártnak tartja, hogy a hódmezővásárhelyi fideszes portál, a Promenad24 cikke hozzájárult volna Szabó Zsolt halálához. Ezt azzal indokolta, hogy hivatalos tájékoztatást kapott az ügyről, és úgy véli, nem neveznek ki olyan rendőrkapitányt, aki egy cikk miatt öngyilkosságot követne el. A miniszter egyben határozottan tagadta, hogy köze lenne a Promenad24-hez.
Felidézték azt is, hogy a portál több alkalommal Lázár személyes érdekeit látszott képviselni. Példaként említették a Navracsics Tibor ellen indított lejárató kampányt, amikor a miniszter Hódmezővásárhelyen találkozott Márki-Zay Péterrel.
A beszélgetésben szóba kerültek a Semjén Zsoltot érő vádak is. Lázár ezeket keményebben bírálta, és úgy fogalmazott, itt nem egy politikus személyéről, hanem a hivatalról, sőt, az államról szóló, szervezett támadásról van szó.
A telexes Simor Dániel kérdéseire válaszolva Lázár relativizálással vádolta meg az újságírót. Simor azt vetette fel, hogy a mostani, Semjénnel szembeni, alaptalannak tűnő vádak talán nem kapnának ekkora visszhangot, ha korábban nem zajlottak volna hasonló kampányok a Fidesz részéről. Lázár szerint nem ez a helyes megközelítés, most az adott ügyben kell feltárni a tényeket.
A miniszter hozzátette: lát esélyt rá, hogy ennek a történetnek a következményeként „megváltozzon a politikában használt módszerek katalógusa”.
