KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„A mai napig úgy megörül nekem, mikor találkozunk, hogy örömében bepisil” – mentett kutyákat készítenek fel a társas életre a gazdájukkal

A trénerek a Láthatatlan Póráz Módszer szemléletében, kényszerítés-, bántalmazás- és büntetésmentes oktatás révén készítik fel a kutyusokat. A Noé Állatotthonnál kezdődött minden, a programban eddig 46 kutya vett részt a Veled Megyek Programban.


Vásári Melinda LPM&P Mestertréner, a Veled Megyek Program alapítója és koordinátora, a Zengő-Bongó Kutyatréning alapítója. Először csak egy ötletelésnek indult, hogy miképp lehetne segíteni trénerként a mentett kutyák örökbefogadásánál. Aztán másfél év alatt odáig jutottak, hogy országszerte 8 menhelyen dolgozik 12 trénerük.

– Mi a Veled Megyek Program?

A Veled Megyek Program önkéntes trénerek összefogása az örökbefogadás támogatásáért. Az a hivatásunk, hogy a Láthatatlan Póráz Módszer szemléletében, kényszerítés-, bántalmazás- és büntetésmentes oktatás révén előkészítsük a kutyusokat a gazdis, családi életre, szakemberként támogassuk az örökbefogadás folyamatát és a kutya új otthonba való beilleszkedését, ezáltal pedig elősegítsük azt, hogy a kutya örökre az új gazdájával maradhasson.

– Hogy kapcsolódik a Noé Állatotthonhoz?

– 2022 őszén a Láthatatlan Póráz Módszer & Program Tanácsadó Képzése keretében a Noé Állatotthon Alapítvány 17. kerületi telephelyén jártunk, hogy megismerkedjünk az örökbefogadás menetével és egy menhely működésével annak érdekében, hogy trénerként tudjuk támogatni az örökbefogadás folyamatát is. Ez az alkalom úgy ért véget, hogy arról ötleteltünk, hogyan tudnánk segíteni ezen a rengeteg kutyán trénerként, vagy még inkább trénercsapatként – így vette kezdetét a Veled Megyek Program másfél éve.

Azóta már a Noéban az 5. osztállyal dolgozunk, továbbá országszerte 8 menhelyen dolgozik 12 trénerünk: Ócsán (Szent Ferenc Állatotthon), Gödöllőn (Gödöllői Árva Lelkek), Szentendrén (Szentendrei Árvácska), Szegeden (Beagle Fajtamentés), Győrben (Győri Gyepmesteri Telep, Kutymorgók), Miskolcon (Miskolci Állatsegítő Alapítvány – MÁSA). A programban eddig 46 kutya vett részt, közülük pedig 13 kutyust fogadtak örökbe.

– Miért lehet szüksége egy mentett kutyának is tréningre?

– Az alapelgondolás és remény az volt, hogy hátha könnyebben visznek haza az emberek olyan kutyust a menhelyről, akiről tudják, hogy már „tanult”, vagyis képes kapcsolódni az emberhez, szépen sétál és ismeri az alap együttműködési feladatokat.

Az elmúlt másfél évben ez a kép sokkal árnyaltabbá, több rétegűvé vált. Egyfelől látjuk, hogy maguknak a kutyáknak is hatalmas segítség a tréning, amelynek révén magabiztosabbá, önállóbbá válnak – oldjuk az esetleges félelmeiket, segítünk nekik a szocializációjukban és abban, hogy bátran fedezzék fel a világot.

És persze, hogy egyáltalán kijuthatnak a kenneljükből, pórázon sétálhatnak, szaladgálhatnak, játszhatnak egymással kontrollált, biztonságos, támogató közegben. Másfelől láthatóvá tesszük őket a felületeinken, felkerülnek a honlapunkra fotókkal és a velük dolgozó tréner által írt bemutatással, emellett a Facebook-oldalunkon folyamatosan posztolunk róluk és a tréningfolyamatainkról, mostantól pedig már az Instagram-oldalunkon is követhetik őket az érdeklődők. Harmadrészt, és talán ez volna a legfontosabb, ha lesz gazdijelöltjük, végigkísérjük a megismerkedésüket, hazaérkezésüket és a beilleszkedésüket is az új otthonukba és környezetükbe – persze csak akkor, ha ezt az új gazdi is szeretné.

– Mi a menete? Mentett kutyát szeretnék, és tréninget is.

– A legszerencsésebb esetben a gazdijelölt már a kutya kiválasztása előtt megkeres bennünket, átbeszéljük az örökbefogadás folyamatát, és hogy miként nézne ki a közös életük, hogyan lehet a legideálisabban, személyre szabottan megtervezni, és hogy ez alapján milyen természetű, temperamentumú kutyus illene a leginkább a gazdihoz. Ez alapján már tudunk segíteni a kutyus kiválasztásában, hisz azokat, akikkel dolgozunk, már jól ismerjük.

Ezt követően trénerként tudjuk kísérni a megismerkedés folyamatát, majd a hazaérkezést és a beilleszkedést az új otthonba. Ez nagyon fontos, hiszen sok kutyus már kölyökként bekerül a menhelyre, így még sosem láttak például lakásbelsőt, kanapét, burkolatot és hasonlók.

A legideálisabb, ha ilyenkor a gazdi igénybe veszi az alapprogram tréningünket, amely amellett hogy közös nyelvet, megoldókulcsokat ad kutyának, gazdinak egyaránt, gyönyörűen építi a kapcsolatot és a bizalmat gazdi és kutya között, így segíti a kötődés kialakulását. Ennek érdekében kedvezményt biztosítunk a programban résztvevő kutyusoknak a tréning díjából. A tréninget természetesen személyre is szabjuk, a tréningfolyamattal párhuzamosan dolgozunk a speciális kihívásokon is.

– Vannak extrém esetek?

– Azért is tartjuk kiemelten fontosnak az örökbefogadás utáni tréninget, mert azt tapasztaljuk, hogy sok kutyát visszavisznek, miután örökbe fogadtak. Ez talán a legtragikusabb eset, mert ilyenkor nemcsak további traumát okoznak a kutyának, hanem elveszik egy esélyét. Több olyan kutyus van, akit elvittek cuki kisbaba kölyökként, majd visszahoztak 3–6 hónap (ilyen például Ludmilla vagy Furfang esete) vagy akár 2 év (!) múlva – az ilyen kutyusok egy hatalmas esélytől esnek el, hisz már nem kölykök, sőt legtöbbször éppen kamaszok. Így amellett, hogy feleslegesen sérülnek, még kevesebb is lett az esélyük arra, hogy családi otthonban éljék le az életüket és ne a menhelyen egy kennelben. Hasonlóan durva eset Earlyé például, akit hazavittek 3 évesen, majd visszahoztak 6 év után 9 évesen… Éppen ezért őt is azonnal bevettük a programunkba.

Nagyon hálás vagyok, hogy lehetett abban részem, hogy az egyik „veledmegyekes” kutyusomat, Mák/Lunát hazavitték, és bevontak az örökbefogadás folyamatába, annyira, hogy a gazdi eljött velünk egy tréningre, majd ott voltam, amikor hazavitték, és már mentem is másnap reggel tréningezni hozzá. Csodálatos volt látni, ahogyan a kutyus feloldódott, kinyílt, kiteljesedett az új életében, az új családja körében.

Ezzel a kutyussal az alaptréningen túl párhuzamosan a cicákhoz, autóhoz szoktatáson is dolgoznunk kellett. A menhelyen még onnan indultunk, hogy először a kennelből sem tudtunk kimenni sétálni, mert annyira félt, mára már a kutyus jóban van a cicákkal, sőt nemhogy autóban utazik, hanem vitorlázik is! Az pedig az én személyes boldogságom, hogy a mai napig úgy megörül nekem, mikor találkozunk, hogy örömében bepisil. Számomra ezek a nagy történetek, abban bízunk, hogy egyre több ilyen történetünk lesz, és egyre több kutyus kerül felelős gazdihoz, akivel aztán felszabadultan élhetik boldog, közös életüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját aranyérmet kapott és a sztárokkal fogott kezet a 9 éves Zsombi a BL-döntőn
Az UEFA elnökének társaságában léphetett a pályára a 9 éves Zsombi a Bajnokok Ligája-döntő díjátadóján Budapesten. A kisfiút az Amigos a gyerekekért szervezet választotta ki egy kórházi műtétje után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 31.



„Szerintem a legnagyobb vágyam teljesült” – mondta az a 9 éves kisfiú, aki tegnap este az egész világ szeme láttára sétálhatott fel a Puskás Aréna gyepén felállított színpadra a Bajnokok Ligája-döntő után. Zsombi az UEFA elnökének társaságában foghatott kezet a PSG és az Arsenal sztárjaival, saját aranyérmet kapott, sőt, még a BL-serleget is megérinthette – számolt be róla az RTL Híradó.

A fiú, aki az Arsenalnak szurkolt, a svéd-magyar csatárnak, Gyökeres Viktornak magyarul gratulált. Arra a kérdésre, hogy mondott-e neki valami személyeset, Zsombi csak ennyit felelt: „Nem, csak annyit mondtam neki, hogy gratulálok, amikor elhaladt előttem.”

„Yamalnak és Mbappénak még nincs Bajnokok Ligája-érme, mint nekem” – jelentette ki magabiztosan.

Zsombi az RTL Híradónak azt is elárulta, eleinte fel sem fogta, mekkora dologban van része. „Nem tudtam, hogy ez ilyen óriási dolog, de aztán rájöttem, hogy kezet fogtam nagy sztárokkal.” A szülei végigizgulták a nagy pillanatot. „Nagyon drukkoltam, mert tudtam, hogy ő is úgy indult el otthonról, hogy nagyon izgult: jaj, mi lesz, nehogy elrontson valamit” – mondta az egyik szülő.

A fiúnak akkor esett le igazán, mi is történt vele, „amikor a tévében viszontlátta saját magát.”

A kisfiú is bevallotta, hogy mennyire lámpalázas volt. Az élmény feldolgozása még tart, olyannyira, hogy Zsombi holnap az iskolában előadást is tart majd a kalandjairól. Addig is őrzi emlékeit: egy aláírt mezt, egy tornazsákot és egy új labdát, amit azóta le sem tesz. A lehetőség egyébként nem a véletlen műve volt. Az Európai Labdarúgó-szövetség alapítványa vette fel a kapcsolatot az Amigos a gyerekekért civil szervezettel, akik már 12 éve foglalkoznak kórházban kezelt gyerekekkel. Zsombival egy műtétje után, a Bethesda Gyermekkórházban találkoztak, és nem volt kérdés, hogy őt választják a különleges feladatra.

Rajta kívül más gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújtott a budapesti döntő. Az UEFA hallássérült gyerekeknek is biztosított lehetőséget egy különleges jelzőrendszer segítségével, az Ezüst Cipő Foci Suliból pedig 11 fiú és egy lány labdaszedőként vehetett részt a meccsen. Mindez egybecseng az UEFA üzenetével, miszerint a labdarúgás mindenkié.

Az RTL beszámolóját Zsombi nagy kalandjáról itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egyetlen év miatt szakíthatják el nevelőszüleitől a beteg magyar kisfiút
Egy cserháthalápi házaspár egy éve neveli a korábban intézetben élő fiút, akit betegsége miatt eddig senki sem akart befogadni. Most egy jogszabályi korlát miatt elvehetik tőlük a gyereket, ügyükben már a Mi Hazánk egyik képviselője is lépett.


Egyetlen év miatt szakíthatnak el nevelőszüleitől egy beteg kisfiút, akinek a hatóságok már amerikai örökbefogadó családot is találtak. Zsuzsa és Tamás egy éve gondoskodnak Tibiről, aki náluk talált először otthonra, miután születésétől fogva intézetben élt. Az örökbefogadását egy jogszabályi korlát akadályozza – számolt be róla a Blikk.

A cserháthalápi házaspár és a kisfiú kapcsolata akkor kezdődött, amikor a férj, Tamás abban az intézetben kezdett dolgozni, ahol Tibi élt. A férfi és a betegeskedő, magára hagyott fiú között hamar kötődés alakult ki. A pár először 2024 karácsonyán vitte haza egy napra a gyereket.

Zsuzsa szerint a találkozás annyira jól sikerült, hogy utána keresték az alkalmakat a közös időtöltésre.

„Hihetetlen, de olyan volt, mintha mindig is velünk lett volna” – emlékezett vissza.

Az intézet szakemberei is támogatták a kapcsolatot, Zsuzsa pedig elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot. A pár átalakította a lakást, hogy a fiú otthon érezze magát. Tibi végül 2025 májusában költözhetett hozzájuk nevelőszülőként, és azóta is velük él.

A házaspár szerette volna hivatalosan is örökbe fogadni, ám ekkor szembesültek egy jogi akadállyal:

a törvény szerint az örökbefogadó és a gyermek között legfeljebb 50 év lehet a korkülönbség, ami náluk 51 év.

Az ügyet felkarolta a szintén ezen a településen élő Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki a minisztériumhoz és a szakhatósághoz fordult.

„A jelenlegi szabályozás szerint nincs kivétel a jogszabály alól, ezért írásban fordultam a minisztériumhoz és a szakhatósághoz, hogy tegyünk valamit az érdekükben” – mondta a politikus.

A képviselő szerint egyedi elbírálásra vagy törvénymódosításra lenne szükség, mert szorít az idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Kétszer kellett újraélesztenie egy idős férfit egy 17 éves kadétnak egy csepeli buszmegállóban
Olajos Álmos a 148-as busz megállójában mentette meg egy idős férfi életét. A honvéd kadét a képzésen tanultakat alkalmazta éles helyzetben.


Perceken múlt egy idős férfi élete Csepelen, a 148-as busz Orgonás utcai megállójában, miután rosszul lett és összeesett.

Egy 17 éves honvéd kadét, Olajos Álmos a barátnőjével sietett a segítségére, és kétszer is újra kellett élesztenie a férfit.

A fiatalember éppen az évfordulójukat ünnepelte a barátnőjével, Fannival, amikor észrevették, hogy egy buszra felszállni készülő idős férfi megszédül, majd hanyatt esik. Míg egy járókelő azonnal hívta a mentőket, Álmos a férfihez lépett, és ellenőrizte a légzését – számolt be róla a Blikk. Amikor látta, hogy a férfi már nem lélegzik és a feje lilulni kezd, megkezdte a mellkaskompressziót.

„Egy idő után azt láttam, hogy a bácsi már egyáltalán nem lélegzik, majd elkezdett lilulni a feje. Ekkor tudtam, hogy nincs mire várni, azonnal megkezdtem a mellkaskompressziót. Kétszer kellett újraélesztenem, mert az első próbálkozás után egyszer már elkezdett magától lélegezni, de aztán újra leállt a keringése”

– idézte fel a történteket a lapnak.

Eközben barátnője, Fanni a férfi táskájában gyógyszereket és orvosi leleteket keresett, hogy az érkező mentősöknek azonnal átadhassa a legfontosabb információkat a beteg állapotáról.

Álmos a drámai pillanatokról elmondta, éles helyzetben teljesen más volt végrehajtani a tanult mozdulatokat, mint a tanteremben. A hirtelen jött ismertségtől zavarba jött, de hangsúlyozta, számára természetes volt a segítségnyújtás.

„Amikor odafutottam, egyáltalán nem gondolkodtam a következményeken, hiszen egy ilyen helyzetben nem is lehet mérlegelni, tenni kell a dolgunkat”

– tette hozzá.

A fiú a Bocskai Református Oktatási Központ informatikai technikus képzése mellett honvéd kadét programban is részt vesz, ahol rendszeresen gyakorolják az újraélesztést egy speciális babán.

Kiképző tanára, Molnár Gábor elárulta, a helyes ritmus tartására egy különleges módszert is alkalmaznak: az „Érik a szőlő” című népdal ütemére tanítják a harminc mellkaskompresszió és két befúvás ciklusát.

Álmos helytállását a Honvédelmi Minisztérium a közösségi oldalán ismerte el, iskolájában pedig főigazgatói dicséretet kapott. A fiatalember a jövőjét a Magyar Honvédségnél képzeli el, ahol a katonai informatikai és kibervédelmi területen szeretne tiszti pályára lépni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Még itt lett volna a helye” – Több százan búcsúztatták a tiszaújvárosi robbanás áldozatát a temetésén
A nagycsécsi temetőben helyezték végső nyugalomra a tiszaújvárosi robbanásban meghalt 36 éves férfit. Özvegye elmondta, hogyan reagált két kisgyermeke, amikor megtudták, hogy édesapjuk elhunyt.


„Bátor legyen, aki a ravatal mellé áll!” – Gárdonyi Géza szavaival kezdődött pénteken a tiszaújvárosi robbanás 36 éves áldozatának búcsúztatása a nagycsécsi temetőben, ahol több százan vettek részt a polgári szertartáson. A ravatalon álló fehér koporsó mellett egy olyan családapára emlékeztek, aki izgatottan várta kisfia óvodai ballagását, de azt már nem érhette meg.

A gyászolók autói teljesen megtöltötték a temető előtti parkolót.

„Egy olyan embertől búcsúzunk, akinek még itt lett volna a helye. A ravatalon egy fehér koporsó áll, de mi nem ezt látjuk, hanem egy mosolygó arcot. Egy olyan emberét, aki mindig, mindenkin, kérdés nélkül segített” – hangzott el a búcsúbeszédben.

Az is kiderült, hogy a férfi volt a legkisebb testvér a családban, és sosem akart több lenni másoknál, nem kereste a figyelmet. Feleségét, Dórát óvodás kora óta ismerte. A szertartás végén a jelenlévők lufikat engedtek fel az égre.

Az özvegy a Borsnak beszélt arról, hogyan próbálja a gyászt feldolgozni két gyermekével, a hétéves Zorkával és az ötéves Áronnal.

„A gyerekeknek elmondtam már, ők egy órán át csillapíthatatlanul sírtak. Pszichológussal is beszéltünk, hogy segítsen feldolgozni nekik”

– mondta az édesanya. Hozzátette, a gyerekek a mindennapok során is kimondják, hogy „meghalt apa”.

Dóra felidézte a tragédia napját is, amikor a gyerekekkel egy gyereknapi programon volt, és meghallották a szirénákat.

„Próbáltam hívni, de már nem értem el. Nagyjából 11 óra körül jött a hír, a vezetőség hívott” – idézte fel a pillanatot, amikor közölték vele férje halálhírét.

A férfi a baleset előtt egy hónapja tartó leállás miatt megfeszített tempóban, napi 12 órás műszakokban dolgozott, hat nap munka után egy pihenőnappal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: