KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A magyar gazdasági krach elleni megoldás: közösség egy kosárban

Hazánkban egyre népszerűbbek az úgynevezett bevásárló közösségek, melyeknek a köznyelvben több nevet is adtak a vevők. Ilyen például a kosár, batyu, szatyor vagy kenyér elnevezés. De mit is jelent pontosan?
Tomka Tivadar - szmo.hu
2021. október 23.



Ha egy gimnáziumi órán a lelkes nebulóktól kérdezné a tanár a tételt, az így hangozna: a kosár olyan bevásárló közösségek elnevezése, amelyek helyi termékek forgalmazására jönnek létre szerte az országban. Egy webshop felület segítségével meghatározott átadási napokon, sok önkéntes munkával közvetlen kapcsolatot teremtenek a helyi termelők és a vásárlók között. Egy ilyen Kosár közösség kezdeményezője volt 2012-ben Palicz Ildikó, a Helyben a Jövőnk Egyesület elnöke Nyíregyházán, persze nem egyedül: közel ötvenen hozták mindezt létre.

- Ez egy hirtelen jött ötlet nyomán valósult meg?

- Egyáltalán nem spontán volt a bevásárló közösség kialakulása. Kilenc évvel ezelőtt még éreztette hatását a gazdasági világválság, főleg vidéken. Rengetegen költöztek Budapestre, és sokan mentek külföldre, menekülve a kilátástalanság elől. Ez a lelki fájdalom volt az inspirációja annak, hogy tennünk kell valamit, mert ez így nem mehet tovább. Fura, hogy közel egy évtized elteltével a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít az akkorira. Említhetem az elszálló hiteleket, a gázáremelést, a gazdasági megtorpanást, az árak folyamatos emelkedését. Az ötlet akkoriban fogant meg bennünk, hogy civil szerveződés formájában kössük össze a helyi termelőket és vásárlókat.

Itt nemcsak az volt a cél, hogy ők egymásra találjanak, hanem az emberek felismerjék azt, hogy a társadalmi, szociális és ökológiai válságban megéri tudatosan gondolkodni, változtassanak szokásaikon, és ne a multikban vásároljanak az akciós termékek közül válogatva.

Az ötlet nem volt újkeletű, hiszen az országban létezett már bevásárló közösség, de az elsők között jöttünk létre, és alig pár hónap alatt lábra állítottuk a szervezetünket. Én magam kezdeményezője voltam az ügynek, nem én csináltam, ehhez az önkéntesek munkája kellett. Abban bíztunk, hogy ezzel felpezsdítjük a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést. Hatalmas igény volt rá. Számtalan emberrel kerültünk kapcsolatba, folyamatosan szélesítettük a körünket. Ma már képzéseket is tartunk, ki hogyan kezdje a bevásárló közösség építését.

- Mi a folyamata annak, ha valaki lakóhelyén szeretné létre hozni saját kosár közösségét?

- Először is, mint nevükben is benne van, közösség, emberek, akik együtt cselekednek. Maga mellé társakat kell gyűjtenie, akik hasonlóan gondolkodnak, mint ő. Ha valaki egyedül kezd el cselekedni és egy darabig nem találja meg az önkénteseket, akkor mindenképpen kicsit hosszabb az út. Ha civil szervezetet alakítunk, oda 10 fő tagságra van szükség, és ezután jön a termelők felkutatása. Emellett tudnia kell, hogy a falujában, városában van-e piac, mert bizony sok helyen ez már nem létezik. Más bevásárló közösségekkel is felveheti a kapcsolatot, mert mindenki a segítségére lesz a tapasztalataival.

Amikor az őstermelőket felkeresi, akkor úgy tudja összekötni a vevőkkel, hogy a webshopunkba az eladó feltölti saját termékeit, amiért a későbbiekben majd ő felel, vagyis nem mindegy, mi jelenik meg az internetes oldalon. A vevők itt értesülnek az árukról és itt is rendelhetnek. A híreket úgy juttathatja el leggyorsabban, ha a közösségi hálókat használja, illetve van hírlevél is, melyet előszeretettel olvasnak a vásárlók. Mondok egy példát: Szolnokon külföldről érkezett haza egy hölgy, aki azonnal beleszeretett a közösség gondolatába. Lassabban szerveződött a városban az önkéntes munka, de amikor az élethelyzet, a covid berobbant, mindez felgyorsult, azóta egy stabil közösség működik ott is.

- Maga a vásárlás hogyan zajlik, és mik a legkeresettebb portékák?

- Péntek az átadási napunk. Délelőtt a termelők elhozzák a termékeiket, amelyekért a vevők aznap délután érkeznek. Az önkéntesek feladata, hogy gyűjtőládákba tegyék, majd a vásárlók nevével ellássák azokat.

És itt van a fizikai kapcsolódás, ugyanis nálunk nincs futárszolgálat, ettől sokkal személyesebb, közvetlenebb, emberibb a szolgáltatás.

Ami pedig a termékeket illeti: a méz, a zöldség, a gyümölcs, száraztészta a legkelendőbb, de mostanában a vadkovászos kenyérre is rendkívül nagy a kereslet, mint ahogy a különleges kézműves sajtokra, tejtermékekre, illetve a glutén- és cukormentes élelmiszerekre is.

A vevőknek lehetőségük nyílik arra is, hogy egy-egy termelővel személyesen is megismerkedjenek, sőt nem ritka, hogy elmehetnek az eladóhoz, aki bemutatja, hogyan állítja elő az áruját a földmunkától kezdve egészen a feldolgozásig. Szinte bármit kérhetnek a vásárlók, a termelők teljesítik azt, például ha azt szeretnék, hogy ne legyen műanyag csomagolás, azt is megoldják.

Igyekszünk mi is a fogyasztói tudatosságot beépíteni az emberek mindennapjaiba, mert ez elengedhetetlen a mai világunkban. A legfontosabb a szemléletmódváltás.

- 10 év múlva hol látja magát, mit szeretne Ildikó mindenképp megvalósítani?

- Tervek mindig vannak. A fontos, hogy mi magunk szeretnénk helyi termékboltot, boltokat is nyitni, ahol a mai rohanó világban élő emberek számára könnyebb lenne hozzájutni az árukhoz. Ne csak "rohamvásárlással" oldják meg a hétvégéket, ezért bővíteni lehetne ezeket szendvicsezőkkel, ahol le lehet ülni és beszélgetni a másikkal. A hálózat kiterjesztését is szem előtt tartjuk: bár a bevétel nem közös, de fontosnak tartom, hogy együtt valósítsunk meg országos kampányokat, legyen közös érdekképviselet és azonos értékrend – ezek a célok motiválnak. Ki tudja, mit hoz a jövő, és egy újabb gazdasági krach esetén a bevásárlói közösségek tökéletes megoldást nyújthatnak a termelőknek és vevőknek egyaránt. Ebben hiszek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ingyen fürdőbelépőt adnak a turistáknak – Így próbálják megmenteni a katasztrófa sújtotta Parajdot
A tavalyi bányabezárás után a Visit Parajd partnerszállásain foglalók ingyenes belépőt kapnak a helyi wellnessközpontba. A cél a turizmus élénkítése és a helyi gazdaság támogatása.


A tavalyi bányakatasztrófa után egy egész térség fogott össze Parajdon, hogy egy rendhagyó akcióval indítsák újra a turizmust.

A település wellnessközpontja március 23-án újranyitott, a helyi vállalkozók pedig ingyenes fürdőbelépővel próbálják visszacsábítani a vendégeket.

A program lényege, hogy aki a Visit Parajd partnerszállásain foglal, ingyenes belépőt kap a 2015-ben átadott helyi wellnessközpontba

– írja a Termál Online.

A kezdeményezést a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület indította, és már több mint ötven szállásadó csatlakozott hozzá.

A cél a turisták számának növelése mellett az, hogy a látogatók a jelenlegi helyzet ellenére is teljes értékű kikapcsolódásban részesüljenek, miközben a helyi gazdaság is új lendületet kap.

A gyógyfürdő vonzerejét az 1000 méter mélyről feltörő sós víz adja, amely elsősorban mozgásszervi, ízületi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati és légúti betegségek kezelésére alkalmas.

A mentőakcióra azért volt szükség, mert 2025. május 27-én a heves esőzések miatt a Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, és a víz utat tört magának a mélybe.

Május 30-án a parajdi sóbánya teljesen megtelt vízzel, ezért bezárták, később pedig a felszínen is beszakadások jelentek meg.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!
A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



Reflexből nyújtjuk a kezünket egy idegen kutya felé, pedig ezzel a mozdulattal pont a békés ismerkedést tesszük feszültté, sőt, akár kockázatossá is.

A kutyák nem udvariatlanságból hátrálnak meg: a mi barátságosnak szánt gesztusunkat könnyen fenyegetésként értelmezhetik.

A „szagoltasd meg a kezed” tanács egy makacsul élő tévhit.

Míg az emberi kommunikációban a kinyújtott kéz nyitottságot jelez, a kutyák világában egy hirtelen az arcuk elé kerülő kéz – főleg ha föléjük hajolunk vagy gyorsan közelítünk – tolakodó jelzés.

Ilyenkor az állat nem ismerkedési szándékot érzékel, hanem nyomást, ami feszültséget vált ki benne. Ezzel a mozdulattal elvesszük a választás lehetőségét: a kutyának nincs ideje felmérni a helyzetet, és nem érzi kontroll alatt a szituációt.

A reakciója a lefagyástól és hátralépéstől a morgáson át az odakapásig terjedhet.

A kutyák valóban a szaglásukkal tájékozódnak, de ők döntik el, mikor és mit szagolnak meg. Ha érdeklődnek, maguktól odamennek, körbeszimatolnak, és a saját tempójukban győződnek meg arról, hogy a helyzet biztonságos-e. Ez egy lassú, bizalmi folyamat, nem egy kierőszakolt találkozás.

A helyes protokoll szerint a legjobb, ha hagyjuk a kutyát kezdeményezni.

Maradjunk nyugodtak, ne hajoljunk fölé, és ne nyújtsuk ki azonnal a kezünket. Érdemes enyhén oldalra fordulni, ami kevésbé fenyegető testtartás, és megvárni, amíg az állat magától közeledik.

Ha odajön, először valószínűleg a lábunkat vagy a ruhánkat szagolja meg, és csak később, ha már biztonságban érzi magát, a kezünket. A lényeg, hogy ez mindvégig az ő döntése legyen.

Vannak helyzetek, amikor jobb egyáltalán nem próbálkozni.

Ha a kutya pórázon van és láthatóan feszült, ha a gazdája visszafogja, vagy ha a testbeszédével – például elfordulással, hátralépéssel – egyértelműen jelzi, hogy nem keresi a kontaktust, tartsuk tiszteletben a jelzéseit.

Fontos elfogadni, hogy nem minden kutya akar idegenekkel barátkozni. Lehet, hogy fél, fáradt, túlterhelt, vagy egyszerűen csak nincs kedve hozzá, és ez teljesen rendben van.

Egy idegen kutyával való találkozás nem arról szól, hogy mindenáron meg kell simogatni, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a határait. Ha a döntést az állatra bízzuk, a helyzet mindenki számára nyugodtabb és biztonságosabb lesz.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: