A kutyák: "szőrös gyerekek" – program indult a felelős kutyatartásért
Magyarország kutyás. Ez derült ki a Cofidis Kutyaszemmel programjának kutatásából. A pénzügyi cég elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás területén, idén a kutyák helyzetének javítását tűzték ki célul. Még a cég marketingvezetője is meglepődött, amikor kiderült: munkahelyén 10-ből hét munkatársa kutyatartó. Ezt is elmesélte Fedor Mariann azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak Budapesten.
A magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, azaz
több mint 3 millió embernek van kutyája.
A régióban így hazánk a legnagyobb ebtartó nemzet – derült ki a Medián közvélemény- és piackutató reprezentatív felméréséből.
A legtöbb kutya az Alföldön él: itt a háztartások csaknem felében van legalább egy, Közép-Magyarországon (Budapesten és Pest megyében) 28, Észak-Magyarországon 38, a Dunántúlon 34 százalék ez az arány – mondta el Beck László, a Medián kutatási igazgatója. Budapesten ez az arány 22 százalék. 1200 fős reprezentatív mintán készül a felmérés, ami megállapította: a diplomások körében van a legkevesebb kutya, a legtöbb kutyás pedig a 40-49 éves korosztályban van.
És mi van azokkal, akiknek nincs kutyájuk, vagy éppen van, de szeretnének még egyet? A kutatás érdekes megállapítása szerint 18 százaléknyian tenyésztőtől vennének magukhoz kutyát, de szintén 18 százaléknyian az örökbefogadásra szavaznak. A maradék 44 százalék a saját kutyáik szaporulatát tartaná meg. Érdekes tény, hogy a jelenlegi kutyatulajdonosok 69 százaléka szerezne be újabb kutyát. Tehát nagyjából ugyanannyi kutyás háztartásra számíthatunk a jövőben, mint amennyi jelenleg is van.
Persze ez nem azt jelenti, hogy minden háztartásban egyetlen kutya van. Csak becslések vannak a kutyák számára vonatkozóan, de legalább 1,5 millió kutya él Magyarországon.
A legnépszerűbb fajta a német juhász, utána a tacskó, a harmadik pedig – talán nem meglepő -: a puli.
A Kutyaszemmel program célja az is, hogy megváltoztassa a gondolkodást a kutyatartásról. Akik örökbe fogadnának kutyát, sokszor nem is gondolják végig, mivel jár ez. Mert jobb esetben a kutya: családtag. A felelős kutyatartásról azonban már egyre többen gondolkodnak másként, mint akár csak 10 éve, de van még mit beszélni erről – mondta Fedor Mariann, aki saját tapasztalatait is elmesélte. „Korábban el sem tudtam képzelni, hogy a kutya bejöjjön a lakásba, hiszen gyerekkoromban még az volt a szemlélet, hogy a kutya helye az udvaron van. Most már teljesen természetes nekem is, hogy a kutyánk velünk él a lakásban. Megosztjuk vele minden percünket” – mondta a Kutyabarát program vezetője.
A kutatás szerint valóban változik a szemlélet. A válaszadók 80 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy
fontos, hogy a kutyát családtagként kezeljük.
És – az állatbarátok, állatmentők szerint: szerencsére – egyre többen akarnak örökbe fogadni, és nem tenyésztőtől vásárolni kutyát.
Az örökbefogadás tekintetében a legfontosabb szempont a kutya egészségi állapota és a kutya kora. Az utóbbi kapcsán a beszélgetésben részt vevő Csányi Vilmos etológus megjegyezte: közkeletű tévedés, hogy egy idősebb kutya nem ragaszkodik majd úgy az új gazdájához, mint egy fiatalabb. Pár hét alatt a kutya elfogadja új gazdáját, és hasonlóan ragaszkodik hozzá, mint az előzőhöz – mondta a nemzetközi hírű professzor.
Örökbe fogadni jó, de örökbe fogadni nagy felelősség is.
„A kutyák szőrös gyerekek” – kezdte válaszát Csányi Vilmos arra a kérdésre, hogy hogyan kell felelős gazdinak lenni. A legfontosabb az, hogy a kutya be tudjon illeszkedni a család érzelmi köreibe. Úgy tekintsünk rá, mint egy családtagra, és ne feledjük: egy kutya egy 2-3 éves kisgyerek szintjén áll érzelmileg – csak éppen nem tud beszélni.
Ha a kutyát befogadtuk, nem lehet visszakozni – fejtegette Csányi Vilmos. „Egyszer láttam egy vizslát, a szemem láttára tették ki egy autóból. A kutya egész délután várta, hogy visszajöjjön érte a gazdája. A környéken élők is látták, mi történt, vettek neki kolbászt a közeli hentesnél – nem fogadta el. Csak azt figyelte, mikor jön az autó, amelyik hazaviszi.
Aki egy kutyát kitesz az utcára, az olyan, mint ha egy gyereket tenne ki”
– mondta az etológus.
Aki vesz, kap, vagy választ egy kutyát, annak tudnia kell: ez egy 15 éves kötelezettség. Ezt vállalni kell – tette hozzá Csányi Vilmos.
A felelős kutyatartás azonban nem csak a kutyáról és a gazdájáról szól, hanem arról is, hogy milyen környezetbe visszük az állatot. Nyilván más a helyzet falun, ahol minden portán van kutya, vagy egy társasházban, ahol bizony zavaró lehet, ha sokat ugat kedvencünk. Meg kell fontolni, hogy milyen kutyát választunk, hiszen az senkinek sem jó, ha folyamatosan konfliktusba kerülünk a szomszédainkkal.
A kutyák azonban rendkívül sokat tudnak segíteni nekünk, embereknek is. Csányi Vilmos felidézett egy kísérletet: angol szociológusok rávették egy irodaház dolgozóit, hogy engedjék be dolgozóik kutyáit is. Kiderült: az emberek közötti konfliktusok 90 százalékkal csökkentek, ha ott voltak a kutyák is.
„Nálunk az egyetemen, az etológiai tanszékre nyilván rengeteg kutyát visznek, viszünk be. A dolog elterjedt, és egyre több tanszékre kezdték bevinni kutyáikat az oktatók. A dékáni hivatalnak azonban ez feltűnt, és megtiltotta, hogy más tanszékekre is bevihessék kutyáikat gazdáik. Szomorú” – összegezte Csányi Vilmos.
A Kutyaszemmel társadalmi érzékenyítő program célja, hogy megszólítson és bevonjon minden kutyabarát, kutyás és leendő kutyás embert. A program gazdája, a Cofidis Magyarország ezzel szeretné felhívni a figyelmet az örökbefogadás fontosságára, a menhelyek és a menhelyen élő kutyák helyzetére, valamint a felelős kutyatartásra.