A francia Quatuor Diotima is fellép a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon
„Jelentős hivatkozási pont Bartók zenéje, amely alapvetően megváltoztatta a vonósnégyesek történetét” – vallja a párizsi és lyoni diplomás zeneakadémistákból 1996-ban alakult francia vonósnégyes. A Quatuor Diotima újfajta megközelítést keres a 20. század mesterműveihez és nagy gyakorisággal rendel új műveket is.
Október 10-i fellépésükön a Budapest Music Centerben Bartók 5. vonósnégyese, Helena Tulve észt zeneszerző kompozíciója mellett Bella Máté Tanulmányát szólaltatják meg. „A CAFe Budapest egyik szervezője hívta fel a figyelmünket Bella Mátéra, aki szerintünk rendkívül izgalmas pályára hivatott fiatal zeneszerző. A múlt hagyományait alapul véve relatív kísérleti zenét fejlesztett ki. Kortárs zenét, de a régi korok zenéjének kritikus szemlélete is megjelenik bennük” – magyarázza Franck Chevalier, a kvartett brácsaművésze.

A Diotima küldetésének tartja pályakezdő zeneszerzők, hangszeres előadók, fiatal vonósnégyesek felfedezését.
„Büszkék vagyunk arra, hogy mi indítottuk el Miroslav Srnka cseh zeneszerző útját, aki azóta szép karriert futott be, de éppúgy említhetem a spanyol Alberto Posadast, a francia Gérard Pessont, a svájci Stefano Gervasonit. Diotima Kollekció címmel lemezsorozatot jelentettünk meg fiatal kortárs zeneszerzők műveiből” – mondja a brácsaművész.
Bensőséges kapcsolatot ápoltak Pierre Boulezzel. „A közös beszélgetések során csodálatos ajándékot kaptunk tőle, sokat mesélt a pályáját meghatározó mesterekről Ligeti Györgytől Stockhausenen át Luigi Nonóig. Gustav Mahler, Bartók Béla, a Második bécsi iskola iránti lelkesedése meghatározó jelentéssel bírt a repertoárunk kiszélesítésében” – idézi fel a muzsikus. A múlt zenei örökségéből a német repertoár a domináns, azon belül is olyan művek, amelyek valamilyen módon inspirálóan hatottak a 20. század kortárs zenéjére. Elsőbbséget azonban az új művek bemutatása élvez. A kulcsszó a modernitás. Részletek ITT!