Videó: többen áttörték a rendőrsorfalat a Lánchídnál
A Momentum által szervezett tüntetés résztvevői a Sándor-palotához indultak, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. A tömeget rendőrsorfal állította meg.
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A tüntető tömeg a Lánchídig jutott, ahol több sorban felállt rendőrök állták az útjukat. A tiltakozók többször is arra kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket, de nem jutottak tovább. Ezért néhányszor nekiindult a tömeg, hogy áttörje a sorfalat, de nem sok sikerrel jártak. Végül egy újabb rohamnál pár embernek sikerült átjutni a rendőrökön és elindultak a Várba.
A lökdösődés után a rendőrök hangszórón keresztül közöltek, hogy jogellenes a tömeg viselkedése, és felszólították az embereket, hogy hagyják el a hidat. Végül a rendőrök a járdákra szorították a tüntetőket.
Egy csoport megindult a Várba, ahol szintén rendőrök álltak végig. Volt ahol a tüntetők azt skandálták, hogy “Városnézni jöttünk”. Munkatársunk beszámolója szerint többeket egyenként igazoltattak.
A tömeg végül 19.30 körül feloszlott, már csak pár tucat ember maradt a helyszínen.
Képgaléria: A Lánchídról
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A tüntető tömeg a Lánchídig jutott, ahol több sorban felállt rendőrök állták az útjukat. A tiltakozók többször is arra kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket, de nem jutottak tovább. Ezért néhányszor nekiindult a tömeg, hogy áttörje a sorfalat, de nem sok sikerrel jártak. Végül egy újabb rohamnál pár embernek sikerült átjutni a rendőrökön és elindultak a Várba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.
A per során
a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.
A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.
Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.
A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így alakul az üzletek nyitva tartása szombaton és vasárnap
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok. Ide tartoznak például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok.
November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.
A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
A legtöbb temető meghosszabbított nyitva tartással várja a látogatókat
A Budapesti Közművek BTI Temetkezési Divíziója idén is meghosszabbított nyitva tartással segíti a méltó megemlékezést. A fővárosi fenntartású köztemetők csütörtöktől vasárnapig reggel 7 órától este 8 óráig lesznek látogathatók.
Ebben az időszakban az alábbi temetők tartanak nyitva a meghosszabbított rend szerint: Új köztemető, óbudai, budafoki, csepeli, kispesti, megyeri, pestszentlőrinci, cinkotai, pesterzsébeti, rákospalotai, farkasréti temető, valamint a csömöri sírkert. A részletes információk a bti.budapestikozmuvek.hu oldalon érhetők el.
A Budapesti Közlekedési Központ a temetők könnyebb megközelítése érdekében sűrűbb indulásokkal és rendkívüli járatokkal segíti a közlekedést.
A temetőket érintő fővárosi vonalakon nagyobb kapacitású járművek közlekednek.
A MÁV-Volán-csoport is megnövekedett forgalomra számít. A vasúti és autóbusz-közlekedésben is több járatot indítanak, több városban közvetlen temetői járatok is közlekednek. A vonatok szombati, az autóbuszok és a HÉV-járatok ünnepnapi menetrend szerint közlekednek november 1-jén és 2-án is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Polgárőr Szövetség fokozott jelenléttel biztosítja, hogy a megemlékezés nyugodt és méltóságteljes lehessen.
A rendőrség felhívja a figyelmet arra is, hogy különösen fontos vigyázni az értékekre ebben az időszakban. Kiemelik, hogy a temetőknél felügyelet nélkül hagyott táskák, lezáratlan kerékpárok, valamint a gépkocsikban jól látható helyen hagyott tárgyak könnyen célponttá válhatnak. A nyitva hagyott, nem megfelelően biztosított otthonok is veszélynek lehetnek kitéve.
November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon, ezért a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont és kiskereskedelmi egység zárva tart. Aki mégis vásárolni szeretne, több lehetőség közül választhat, főleg a nap 24 órájában működő szolgáltatások esetében.
A jogszabályok szerint az ünnepnapon is nyitva lehetnek bizonyos boltok, például a benzinkutak üzletei, az ügyeletes gyógyszertárak, az éjjel-nappali boltok, valamint az újságárusok és édességboltok. Emellett nyitva tarthatnak a vendéglátó- és szórakozóhelyek, az önálló virágboltok és a temetői virágárusok is.
A vendéglátóhelyek nyitva tartása üzletenként eltérhet, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.
A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.
Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.
A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”
Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően
egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.
Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A NER bűnözői ma bekebelezték a Blikket
A Tisza elnöke szerint „Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”. Magyar szolidáris a független sajtó munkatársaival.
„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írtaMagyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.
A Tisza elnöke szerint
„Orbánék közpénz százmilliárdokat költenek propagandára és a független sajtó bedarálására”.
Így változtatták aljas, hazug propagandafegyverré a közmédiát, a TV2-t, az Indexet, a megyei lapokat és még több tucat nagy múltú médiumot. És ezt teszik most a Blikkel és a Kiskegyeddel is – írta Magyar.
Elmondta azt is, hogy szolidárisak a független sajtó munkatársaival, és egyben
kérte, hogy „a még kitartó szerkesztőségek nyújtsanak segítő kezet a most bekebelezett lapok újságíróinak”.
Az Indamedia a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője, amely fele részben Vaszily Miklós, a Mészáros Lőrinchez sorolt, kormányközeli TV2 elnök-vezérigazgatójának tulajdona, másik felét Ziegler Gábor birtokolja. Mint ismert, a csoport zászlóshajója, az Index a kormányzati propaganda fontos szócsövévé vált azóta, hogy 2020-ban a teljes szerkesztőség felállt, emlékeztet rá a 24.hu.
„A NER bűnözői ma az utolsó nagy példányszámú, független, nyomtatott újságok közül újabbakat, a Blikket és a Kiskegyedet kebelezték be” – írtaMagyar Péter a Facebook-oldalán, miután megvásárolta a Blikk kiadóját az index.hu tulajdonosa, az Indamedia.
A Tisza elnöke szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
