HÍREK
A Rovatból

Végrehajtás indul Schadl luxusnyaralója miatt – Nem bontotta vissza, inkább megvesztegette a kormányhivatal munkatársát

A korrupcióval vádolt Schadl György hiába volt köteles visszaalakítani siófoki nyaralóját, nem tette meg. A NAV-nál landolt az ügy, éveken át is elhúzódhat az eljárás.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. május 05.



Végrehajtási eljárás indult a végrehajtók volt elnöke, Schadl György és felesége ellen, mert nem tettek eleget a hatóság felszólításának, hogy bontsák vissza a jogszerűtlenül kibővített siófoki nyaralójukat – tudta meg a 24.hu. Az ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz került, ahol azt közölték: egy ilyen „életveszéllyel nem fenyegető eljárás” akár éveken keresztül is húzódhat.

A Balaton-parti ingatlannal kapcsolatban a Somogy Vármegyei Kormányhivatal 2022 januárjában indított építésrendészeti eljárást, amelynek során megállapították, hogy a nyaraló bővítése jogszerűtlen és szakszerűtlen. A hatóság előírta az eredeti állapot helyreállítását, vagyis az épület alapterületét és magasságát a korábbi szintre vissza kellett volna alakítani. Miután az érintettek ennek nem tettek eleget, a kormányhivatal 2023 februárjában elrendelte a döntés végrehajtását, és megkereste az ügyben illetékes adóhatóságot.

A NAV közölte: az eljárás menete szerint először önkéntes teljesítésre szólítják fel az adóst. Ha ez nem jár sikerrel, a hatóság a felhívást még kétszer megismétli, bírság kiszabása mellett, és csak ezután rendelhetik el, hogy az adott cselekményt – jelen esetben a bontást – a NAV maga végeztesse el.

Az eljárás tovább húzódhat, ha a kötelezett jogorvoslati lehetőségekkel él, vagy más okból felfüggesztik a végrehajtást.

Az ingatlan a Schadl–Völner-per vádiratában is szerepel. Az ügyészség szerint a siófoki nyaraló felújítása során az építtetők eltértek az engedélyezett tervtől, az ingatlan kerítése szabálytalan, a hozzáépített fedett terasz pedig beépített területnek számít, így a beépítési arány meghaladja az engedélyezett mértéket.

A nyomozati iratok szerint Schadl egymillió forint kenőpénzt ajánlott fel azért, hogy ne kelljen visszabontani az épületet, de először azt mondta a kivitelezőnek, hogy 500 ezer forintot ajánljon fel a kormányhivatal munkatársának. A vád szerint az ügyintéző elfogadta az ajánlatot, és úgy egyeztek meg, hogy egy régi fényképet csatolnak az iratokhoz, amelyen nem látszik a szabálytalanság. A dokumentumok alapján az ingatlan ezután megkapta az engedélyt - írja a 24.hu.

A kivitelező és a kormányhivatal egykori munkatársa a büntetőper előkészítő ülésén beismerte a vádakat, őket felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, az ítélet már jogerős.

Schadl György viszont tagadja a terhére rótt cselekményeket, és idén február óta házi őrizetben van, éppen a kérdéses siófoki nyaralóban.

A Schadl–Völner-perben a vád szerint Schadl György rendszeresen adott át készpénzt jogtalan előnyként Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak. Az ügyészség szerint 2021 nyaráig legalább 83 millió forint cserélt így gazdát. Emellett a vádhatóság szerint Schadl több végrehajtóval abban állapodott meg, hogy elősegíti kinevezésüket, cserébe az irodájuk működéséből származó osztalékot részben vagy egészében visszakéri tőlük. A hét érintett közül hatan beismerték a vádakat, őket jogerősen elítélték.

A vádirat szerint Schadl összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemhez jutott. Az ügyészség tíz év börtönt, 200 millió forintos pénzbírságot, tíz év közügyektől eltiltást, valamint vagyonelkobzást indítványozott vele szemben. Az eljárás májusban folytatódik, a nyári szakaszban várhatóan tanúként hallgatják meg Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat a Tisza Párt beadványa után: az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának nem kell kiegyensúlyozottnak lennie a Facebookon
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi végzését a Kossuth rádió ügyében. Ezzel a közmédia közösségi felületeire nem vonatkoznak a médiatörvény szigorú szabályai.


A közmédia Facebook-oldalai nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, így nem is kell rajtuk a kiegyensúlyozottság elvét követni – lényegében ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatát, írja a Telex. A döntés egy jogi vita végére tesz pontot, de a közszolgálatiság és a politikai esélyegyenlőség kérdését a közösségi médiában újra megnyitja.

Az eljárás azután indult, hogy a Tisza Párt a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, mert a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én és 22-én is szinte kizárólag a Fidesz–KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé. A párt szerint a bejegyzések kampányeszköznek minősültek és megsértették az esélyegyenlőség elvét. A választási bizottság elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozva, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.

Ezt a döntést bírálta felül a Kúria, amely kimondta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az ott megjelenő, tudatos szerkesztés eredményeként publikált tartalmak pedig alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bíróság ezért eltiltotta a közmédiát az egyoldalú tájékoztatástól a közösségi felületeken. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül alaptörvény-ellenesnek minősítette a Kúria végzését.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a Kúria maga is rögzítette, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályokat alkalmazta rá.

A testület szerint a Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett.

A határozathoz Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményt fűzött, amelyben a közmédia felelősségét hangsúlyozta. „Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Szabó szerint az Alkotmánybíróságnak azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Elárulod a saját néped emlékét” – nyílt levélben, közös fotóval üzent Orbán Viktornak a volt ukrán elnök
Drámai hangú levélben figyelmezteti a magyar kormányfőt egykori szövetségese. Szerinte még nem késő visszatérni az igazi európai testvériséghez, mert a történelem nem bocsát meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



Viktor Juscsenko, a korábbi ukrán elnök nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben egy közös fotóra hivatkozva emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra az időszakra, amikor szerinte a régiójuk jövője még „közösnek, érthetőnek és fényesnek” tűnt. Juscsenko azt írta, akkoriban mindketten hittek abban, hogy a szabadság a legfőbb adomány, amiért érdemes harcolni. Úgy fogalmazott,

emlékszik egy másik Orbán Viktorra, egy olyan vezetőre, aki „értette a méltóság árát, és tudta, mi az a birodalmi elnyomás alóli felszabadulás”.

Juscsenko a levelében felteszi a kérdést, hová tűnt az a Viktor, és hogyan történhetett meg, hogy az a személy, aki látta a szabad Magyarország létrejöttét, ma olyan erőknek játszik alá, amelyek a szomszédja szabadságát akarják elpusztítani. Állítása szerint Ukrajna ma ugyanazokért az értékekért vérzik, amelyekről egykor a tárgyalóasztalnál vitatkoztak. Hozzátette, az ukránok nemcsak a saját földjüket védik, hanem Magyarország és egész Európa békéjét is.

A volt elnök szerint a politika nemcsak számokból, haszonból vagy gázból áll, hanem elsősorban értékekből. Úgy véli, amikor Orbán Viktor az agresszor oldalát választja, akkor nemcsak Ukrajnát árulja el.

„Te elárulod a saját néped emlékét, amely tudja, mit jelentenek a szovjet tankok Budapest utcáin”

– írta. Juscsenko felszólította a magyar kormányfőt, hogy álljon meg, és emlékezzen rá, ki volt korábban.

„A történelem szigorú bíró. Nem bocsát meg azoknak, akik hallgattak vagy segítették a rosszat a nagy megpróbáltatások idején. Még nem késő visszatérni a fényhez, az igazi európai testvériséghez, ahol a becsületet értékelik, nem pedig a kétes politikai megállapodásokat”

– zárta sorait a volt ukrán elnök, aki arra kérte Orbán Viktort, nézzen szembe az igazsággal, és legyen újra az a vezető, akit a világ egykor tisztelt, és „aki tudta, hogy a szabadság az egyetlen út”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kossuth-díjat kapott Rúzsa Magdi, Pataky Attila és Nemcsák Károly
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.


Kossuth-nagydíjat kapott:

KURTÁG GYÖRGY Wolf-díjas, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a magyar klasszikus zene legnemesebb hagyományait formabontó módon megújító zeneművei, világszerte nagy hatást gyakorló művészete, valamint művésznemzedékek számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként,

MELOCCO MIKLÓS, a nemzet művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve, a szobrászat nyelvét monumentális erővel és mély humanista tartalommal megújító, a hagyomány és a modern szellemiség egységét tükröző alkotóművészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSUPÓ GÁBOR JÁNOS többszörös Emmy-díjas animációsfilm- és élőszereplősfilm-rendező, producer, zenész Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a magyar kultúra jó hírnevét erősítő, a hazai animációs filmművészet legnemesebb hagyományaiból kibontakozó és világszerte páratlan sikereket arató, példaértékű alkotómunkája elismeréseként,

FISCHL MÓNIKA Liszt Ferenc-díjas énekes, színművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, a primadonna szerepkör legjelentősebb főszerepeiben nyújtott emlékezetes alakításai, az operett műfajt világszerte népszerűsítő, elhivatott és sikeres előadóművészete elismeréseként,

GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tragikus, komikus és abszurd darabokban egyaránt kiemelkedő szerepformálása, emlékezetes színpadi, filmes és szinkronszínészi alakításai elismeréseként,

GYÖNGYÖSI LEVENTE Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes és a nemzetközi zenei életben is nagyra értékelt művészi pályafutása, páratlan leleményességgel és innovatív formanyelvvel megkomponált, széles közönséget megszólító művei elismeréseként,

KISFALUDY ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendező, producer, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, kiemelkedően termékeny és sokoldalú, a magyar kultúrát ikonikus dokumentumfilmekkel gazdagító alkotóművészete, valamint jelentős előadói tevékenysége elismeréseként,

LACKFI JÁNOS Babérkoszorú és József Attila-díjas író, költő Magyarország számára kivételesen értékes, sajátos kifejezőerő és elegáns könnyedség, ugyanakkor játékos fordulatokban megbúvó magvas gondolatok jellemezte, a gyermekirodalom terén különösen kiemelkedő írásművészete, valamint a szépirodalom népszerűsítését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, tévé- és játékfilmekben egyaránt emlékezetes és nagy népszerűségnek örvendő alakításai, valamint példaértékű színigazgatói tevékenysége elismeréseként,

PATAKY ATTILA énekes, dalszövegíró, az EDDA Művek frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a rendszerváltoztatás körüli évtizedek egyik legmarkánsabb alakjaként a magyar rockzenében betöltött korszakalkotó szerepe, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő és egyedülálló dinamizmus jellemezte előadóművészete, értékes dalszövegírói és zenekarvezetői tevékenysége elismeréseként,

ROBERT LANTOS film- és televíziós producer Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is kiemelkedő pályafutása, különösen a középkori Európa sorsát meghatározó magyar történelmet a fiatalok nyelvén és világszínvonalú látványvilággal bemutató Hunyadi történelmi tévésorozat létrejötte érdekében végzett tevékenysége elismeréseként,

RÚZSA MAGDOLNA Máté Péter-díjas énekes, dalszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, Kárpát-medence-szerte kiemelkedően sikeres és példaértékű, a magyar könnyűzenét sokszínűen gazdagító előadóművészete, jazz- és klasszikus elemeket is ötvöző, karakteres stílusú szerzeményei, egyedi hangulatú dalszövegei elismeréseként,

SZURCSIK JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt rektorhelyettes Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, szuggesztivitás és sajátos motívumrendszer jellemezte alkotómunkája, a festészet, a grafika, illetve a szobrászat mellett a performansz és a művészeti-zenei előadás terén is kiemelkedő művészete, illetve értékes művészetpedagógiai tevékenysége elismeréseként,

TÓTH ERZSÉBET Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a konzervatív értékeket képviselő, a társadalmi és az egyéni problémákat is érzékletesen megragadó versei, a magyar lírai hagyományt megújító költészete elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott megosztva:

PÁL ISTVÁN "SZALONNA" Liszt Ferenc-díjas népzenész, kiváló és érdemes művész, a Szalonna és Bandája zenekar művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,

PÁL ESZTER Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

DOÓR RÓBERT népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GERA ATTILA klarinétművész, népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

GOMBAI TAMÁS népzenész, egyetemi adjunktus, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

KARACS GYULA népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja,

ÜRMÖS SÁNDOR FERENC népzenész, a Szalonna és Bandája zenekar tagja

Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence zenei örökségét itthon és a nagyvilág legrangosabb helyszínein egyaránt méltó módon és nagy sikerrel képviselő, a magyar kulturális identitást és a népzene társadalmi megbecsültségét erősítő művészi munkája elismeréseként.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a friss lista: Mészáros Lőrinc a világ 823. leggazdagabb embere, már Michael Jordant is megelőzte
A Forbes listájára hat magyar is felkerült, köztük Mészáros Lőrinc, Veres Tibor és Csányi Sándor. A globális rangsor élén 839 milliárd dollárral Elon Musk áll, aki 2022 után vette vissza a vezetést.


Többek között az AI-robbanásnak köszönhetően idén rekordszámú, 3428 vállalkozó és befektető került fel a Forbes márciusi dollármilliárdos-listájára, 400-zal több, mint tavaly. És gazdagabbak, mint valaha: bő 20 billió dolláron ülnek, ami 4 billióval több, mint 2025-ben.

A legtöbb dollármilliárdos továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban él (989), sőt, a 20 leggazdagabból 15-öt ők adnak. Kína Hongkonggal együtt 610, India pedig 229 milliárdossal követi őket a sorban – derül ki a Forbes friss listájából.

A listát 2022 után ismét Elon Musk vezeti, akinek vagyonát közel 839 milliárd dollárra becsülik.

Ez az összeg háromszor nagyobb, mint a második helyen álló Google-társalapítók, Larry Page és Szergej Brin vagyona. A szűk élmezőnyben található még Jeff Bezos (224 milliárd dollár), Mark Zuckerberg (222 milliárd), az Oracle-vezér Larry Ellison (190 milliárd), Bernard Arnault és családja (171 milliárd), Jensen Huang (154 milliárd), Warren Buffett (149 milliárd) és Amancio Ortega (148 milliárd).

A listán hat magyar képviseli az országot. Közülük a legelőkelőbb helyet Mészáros Lőrinc szerezte meg, aki 5,2 milliárd dolláros (1787 milliárd forintos) vagyonával a 823. helyen áll.

A Forbes kiemeli, hogy Mészáros vagyona öt év alatt három és félszeresére nőtt. A felcsúti üzletember ezzel olyan neveket előz meg, mint Michael Jordan, Sam Altman, a CNN alapítója, Ted Turner vagy az ingatlanmilliárdos Steve Witkoff, aki az Egyesült Államok rendkívüli oroszországi és közel-keleti megbízottja.

A magyarok közül Mészárost Veres Tibor követi a 1823. helyen (2,3 milliárd dollár), majd Csányi Sándor az 1982. helyen (2,1 milliárd dollár), Felcsuti Zsolt a 2274. helyen (1,8 milliárd dollár), Gattyán György a 3185. helyen (1,1 milliárd dollár) és Szíjj László a 3332. helyen (1 milliárd dollár).

Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásáról pénteken mutatott be dokumentumfilmet az Átlátszó. Erről itt írtunk bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk