UTAZZ
A Rovatból

Egy esőkabátos, magyar turistalány kint, egy fiatal, brit arisztokrata bent – három úti pillanat, ami megváltoztatta az életem

Hihetetlen, személyes sztorik arról, hogy utazz, utazz, utazz, mert más ember leszel. És persze lélegzetelállító fotók.


Életem legszebb útiélményeinek semmi köze a kötelező helyi turistalátványosságokhoz. Az utazás épp azért fantasztikus dolog, mert sosem tudhatod, mi találja el úgy a szíved, hogy az valóban átformál benned sok mindent. Íme az én kis listám.

1. A fülemet súrolta egy kapualjba kiteregetett alsógatya, egy kölök eltalált egy focilabdával

Aki látta "A nagy kékség" című filmet (Luc Besson rendezte, nem is film, inkább egy vallás), megérti, miért akartam mindenáron eljutni Taorminába. Bakancslistás...lett volna, ha nem lenne még korai feldobni a bakancsot. Szóval nagy álom volt, és pár éve tető alá is hoztam. Hosszú-víkend Szicíliában. Havas-holdbéli séta az Etnán (tényleg olyan, mint egy másik bolygó), nyüzsgő Palermo, tele kisrobogós, Gucci napszemüveges macsóval (mi csak szervdonoroknak hívtuk őket a vezetési stílusuk miatt), rikító leanderbokrok, kagylós spagetti, és aztán végre Taormina.

Tudni kell, hogy az a városka Szicília Szentendréje, turistáknak kigiccselt ékszerdoboz. Egy Verdi opera díszletét is lekörözi. De engem nem ez érdekelt. Elszakadtam a többiektől - máig nem értik - szkippeltem az ókori színházat meg a cuki bevásárlóutcát, és addig bolyongtam sikátorról sikátorra, míg végül kilyukadtam egy koszlott kis utca végén. Valahol kiabáltak, a fülemet súrolta egy kapualjba kiteregetett alsógatya (komolyan), egy kölök eltalált egy focilabdával (szkúzi szinyorina), de belefért. A városnak tulajdonképp itt volt vége.

Alattam citromfák, sziklák - Taormina hegyre épült - és a végtelen tenger. A Nagy Kékség, szó szerint, ahogy a filmben láttam. A filmben, aminek a végén a fiatal szabadmerüléses búvár egyedül lebukik a víz több száz méteres sötétjébe, és a merülősínt elengedve egy delfin után úszik. Bele a semmibe, palack nélkül, a biztos halálba. Ezt akartam ott megérteni, a kopott sikátorban.

Taormina, Szicília

Mi olyan vonzó ebben a vibráló kék végtelenségben, ami - ha nem is ilyen művészi tragikummal - de a földlakók legalább kétharmadát megrészegíti? Mi a tenger titka? Nem értettem meg, de ez már nem is volt fontos. Csak ültem, szememet vakította a nap meg az azúr csillámok, aztán úgy álltam fel, hogy végülis a végére jártam a dolognak.

Láttam a tengert Taormina csúcsairól, éreztem a citromfák sóval kevert illatát, és ha akartam, ha nem, pár pillanatra megérintett a világ egyik legnagyobb misztériuma.

Engem soha nem fog úgy megszédíteni, mint Luc Bessont, de nem baj. Majd megszédít más.

2. Bézs-barna kockás kasmírmellények, tweed nadrágok, puha krémszín golfsapkák

Tegyük félre az osztályharcot, ennek a sztorinak mégis lesz hozzá köze. Néhány éve egy kedves barátnőmmel, egy szintén kedves barátnőmnél töltöttünk pár napot Oxfordshire-ban. A nagy hírű Oxfordot persze nem lehetett kihagyni, végig is szántottunk rajta, tetszett is - különösen egy szabadtéri Szentivánéji álom színelőadás maradt meg bennem, ahol a színészek a fákról ugrándoztak le a fűben dekkoló, csepegő esőben is szép számú közönség elé.

De nem ez a lényeg. Mivel nyári szünet volt, a legendás, szigorúan zárt, bentlakásos college-ok belső kerengőibe és lélegzetelállító parkjaiba kivételesen bebocsátást nyerhettünk. Már órák óta kóboroltunk a vörös téglafalas, harsogóan zöld angolkertek labirintusában, amikor elszakadtam a többiektől. Nem tudom, hogyan keveredtem át egy privát rezidenciához, mindenesetre egyszer csak ott álltam egy vascirádás, félig nyitott kapu előtt, és véletlenül belestem. Egy másik univerzumba, és ez most nem csak metafora.

Oxford, Anglia

A pázsit olyan volt, mint egy viktoriánus korabeli filmben, egy fehér kavicsos kis szigeten kovácsoltvas teázó-asztal, rajta porcelán, limonádéskancsó, torták. A füvön három fiatal - két fiú és egy lány, alig húsz évesek - a golfütőiket próbálgatták. Bézs-barna kockás kasmírmellények, tweed nadrágok, puha krémszín golfsapkák. Csendben voltak, csak az ütők suhogtak. Aztán az egyik mondott valamit, felnevetett, és szórakozottan hátranézett, épp felém. Találkozott a tekintetünk.

Egy esőkabátos, magyar turistalány kint, és egy fiatal brit arisztokrata bent. Olyan valószínűtlen élmény volt. Ritkán hiszem azt, hogy valami örökre elérhetetlen számomra....de akkor azt a rácsos kapu mögötti jelenetet annak éreztem.

És valljuk be - az is. Nem mintha baj lenne. Szeretem az esőkabátos életemet. Mégis fura volt néhány másodpercig a bőrömön érezni, hogy ahova születsz, az bizony nagyon nem mindegy, és a világ - bármilyen multikultinak, mobilisnak és virtuálisan sokszínűnek tűnik is - azért csak egy bizonyos szintig átjárható.

3. Fogatlan száját mosolyra húzta, és minden nap adott egy szál rózsát

Ha gyerekkoromban valaki azt mondja, hogy huszonévesen eljutok Washingtonba, és a legjobb barátom egy néger (bocsánat, afro-amerikai) virágárus lesz, valószínűleg kiröhögöm. Pedig szó szerint így történt. Egyetemi ösztöndíjjal pár hónapot Amerikában töltöttem, és bár rengeteg koleszos haverom is volt, a legszebb emlékem Sammy, a washingtoni metró Dupont Circle nevű megállójánál dekkoló "illegális" virágárus maradt. Egy szakadt takaróra teregette ki a - kétes eredetű, ám szép és kreatív csokrokba kötött - virágait. És amikor meglátott engem, fogatlan száját mosolyra húzta, és adott egy szál rózsát. Minden nap, mikor, milyet.

A képen nem Sammy van - őt sajnos nem fotóztam le - de a közelben táborozó utcazenészeket igen

Próbáltam beszélgetni vele, de aki hallotta már a "Black Englisht", vagyis a feketék által beszélt amerikai angolt, az tudja, hogy felsőfokú nyelvvizsgával is teljesen lehetetlen megérteni. Így többnyire hümmögtünk meg vigyorogtunk, kézzel-lábbal hadováltunk. Ő is érezte az akcentusomat, kérdezte, honnan jöttem, mondtam, hogy Európából, mire ő: "Á, Párizs!" (Amerikában általános vélekedés, hogy Európa KIZÁRÓLAG Párizst jelenti). Kedveltem őt, vártam, hogy naponta lássam, bár időnként egy-egy hétre eltűnt (állítólag bevitték a sittre, mert volt egy kis területi vitája más önjelölt virágárusokkal, ami tettlegességig fajult), de aztán mindig újra előkerült.

Mielőtt hazarepültem, szóltam neki, hogy holnap jövök utoljára. És ekkor jött a meglepetés: másnap elhozta a feleségét, bemutatta - az asszony is fogatlan volt, olyan aranyosak voltak együtt - és kaptam tőlük egy csokor rózsát meg egy plüssmacit. Így, visszaemlékezve már tudom, hogy amire Oxfordban rádöbbentem, az talán mégsem teljesen igaz. Tényleg nagyon nem mindegy, hova születünk, de a világ - bármilyen multikultinak, sokszínűnek tűnik is - azért mégis csak átjárható.

Emberséggel, amit például Sammytől kaptam. Semmi mással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Kijött a friss lista: nem az Eiffel-torony lett a világ legjobb látványossága, hanem egy kiszolgált hajó
A Tripadvisor közzétette a 2026-os Travelers’ Choice Awards listáját, amelyen a skóciai Royal Yacht Britannia végzett az élen. Az egykori királyi jacht mögött a barcelonai Sagrada Família és a szingapúri Gardens by the Bay került a dobogóra.


Nem az Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a párizsi Louvre nyerte a világ legjobb látványosságának járó díjat a Tripadvisor 2026-os globális rangsorában. A turisztikai platform felhasználóinak értékelései alapján a világelső II. Erzsébet királynő egykori hajója, az edinburgh-i kikötőben álló Royal Yacht Britannia lett.

A listán nagyot ment New York is: az Empire State Building bekerült a top 5-be, megelőzve ezzel több világhírű európai klasszikust – írta a New York Post.

A Tripadvisor Travelers’ Choice Awards: Best of the Best listáját 12 hónapon át gyűjtött, több millió utazói értékelés és vélemény alapján állították össze. A díj presztízsét jelzi, hogy a platformon szereplő nyolcmillió helyszín és program kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a legmagasabb szintű elismerést.

Laurel Greatrix, a Tripadvisor Group kommunikációs igazgatója a díj súlyáról elmondta, hogy az valódi utazói élményeken alapul.

„Ez nehezen kivívott elismerés, amelyet utazók milliói formáltak: lefoglalták, megjelentek, majd értékelték, mi érte meg valójában az idejüket” – közölte.

A skót győztes mögött

a második helyen

a barcelonai Sagrada Família végzett. A több mint 140 éve épülő bazilika tavaly lett a világ legmagasabb temploma, februárban pedig elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.

A harmadik helyet

Szingapúr futurisztikus parkja, a Gardens by the Bay szerezte meg, amelynek Supertree-ligetei és üvegkupolás esőerdeje a látogatók kedvence.

A negyedik helyre

az Empire State Building futott be, amely ezzel az Egyesült Államok első számú látványossága lett, megelőzve a globális listán többek között a nyolcadik helyezett Eiffel-tornyot is.

A top 5-öt

a Kajmán-szigeteken található Cayman Crystal Caves barlangrendszer zárja.

New York nemcsak az ikonikus felhőkarcolóval szerepelt jól: az Egyesült Államok tíz legjobb élményprogramja közé bekerült a Central Parkban tartott riksás idegenvezetés és a 9/11-es emlékműnél, valamint a Ground Zerónál tartott túra is.

A Royal Yacht Britannia

44 éven át állt a brit királyi család szolgálatában, mielőtt 1997-ben nyugdíjazták. Franck Bruyère, a ma múzeumhajóként működő látványosság vezérigazgatója a győzelemre reagálva kiemelte, hogy a siker a csapatuk elkötelezettségét tükrözi. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy emlékezetes látogatásokat kínáljanak, amelyek megérik a rájuk szánt időt.

Bár magyar látványosság nem került a globális top 10-be, a nemzetközi rangsorokból Budapest sem marad ki.

Egy korábbi Time Out-lista szerint a magyar főváros Európa hatodik legjobb úti célja a szóló utazók számára. A Tripadvisor-lista győztesei között is megfigyelhető az a trend, hogy az utazók az egyedi, csak az adott helyre jellemző élményeket díjazzák. Erre jó hazai példa a mohácsi busójárás, amely az UNESCO által is elismert kulturális örökségként évente több tízezer látogatót vonz.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Föld napja alkalmából megmutatjuk a világ nyolc legkülönlegesebb természeti csodáját
A Föld napján egy nemzetközi utazási magazin állított össze egy válogatást a bolygó legszebb tájairól. A listán az amerikai Grand Canyontól az ausztrál Nagy-korallzátonyig szerepelnek olyan helyszínek, amelyek sérülékenységére a mai nap is felhívja a figyelmet.


Ma, április 22-én ünnepeljük a Föld napját, amely világszerte a természeti környezet megóvására hívja fel a figyelmet.

A mozgalom ötlete John McConnell nevéhez köthető, aki egy 1969-es UNESCO konferencián vetette fel, és az első, tavaszi napéjegyenlőséghez igazított eseményt 1970. március 21-én tartották meg. A világszerte ismert, április 22-i dátum egy másik kezdeményezésből ered: Gaylord Nelson amerikai szenátor és Denis Hayes egyetemi aktivista ezen a napon szervezett országos „teach-in”-t, amelyen mintegy 20 millió amerikai vett részt. A kezdeményezésnek komoly következményei lettek: még abban az évben megalakult az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, majd a következő években olyan kulcsfontosságú jogszabályok születtek, mint a tiszta vizet és a veszélyeztetett fajokat védő törvények.

A Föld napja 1990-ben vált globális eseménnyé, ekkor már 141 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Az ENSZ 2009-ben hivatalosan is Nemzetközi Földanya Napjává nyilvánította április 22-ét.

A dátum azóta is szimbolikus: 2016-ban éppen ezen a napon írta alá rekordot jelentő 175 ország – köztük Magyarország is – a párizsi klímaegyezményt.

A Lonely Planet utazási magazin összeállította a bolygó nyolc legkülönlegesebb táját bemutató listáját, hogy emlékeztessen, mit is kell megóvnunk.

A listán szerepel az amerikai Grand Canyon Nemzeti Park, amelynek szivárványszínű rétegei a Föld több milliárd éves geológiai történetéről mesélnek.

A látogatók a Déli-perem kilátópontjairól csodálhatják a tájat, vagy kipróbálhatják a kanyon fölé nyúló Skywalk üveghidat.

A bolíviai Salar de Uyuni a bolygó legnagyobb természetes sósivataga, amelynek tükörsima felszíne esős időszakban szürreális optikai illúziókat kelt.

A három-négy napos terepjárós túrák során a közeli gejzírmezőket és forró forrásokat is felfedezhetik az utazók.

A természet erejét leginkább a zimbabwei-zambiai határon található Viktória-vízesés mutatja meg, ahol a Zambézi folyó vize 108 méteres magasságból zúdul a mélybe. A helyszín a kalandturizmus központja is, ahol helikopteres túrákra és vadvízi evezésre is van lehetőség.

Izlandon a Vatnajökull Nemzeti Park a „tűz és jég” földje, ahol Európa legnagyobb jégsapkája alatt aktív vulkánok rejtőznek.

A táj egy igazi „Trónok harca” élményt nyújt, a látogatók jégbarlangokat fedezhetnek fel, és megcsodálhatják a Dettifoss-vízesést.

Ázsiában, a laoszi Tham Kong Lor barlang kínál fantasy-világba illő látványt: a katedrálisnyi magasságú, cseppkövekkel teli dzsungelbarlangot egy folyón keresztül, csónakkal lehet bejárni.

A kanadai Banff Nemzeti Park a Sziklás-hegység fűrészfogas csúcsaival és türkizkék tavaival vonzza a túrázókat. A park leghíresebb pontjai a Louise-tó és a Moraine-tó, de a környéken hőforrások és gazdag vadvilág is várja a látogatókat.

A víz alatti világ leglátványosabb képviselője az ausztrál Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallzátony-rendszere, ahol tengeri teknősök, ráják és ezernyi színben pompázó halak élnek.

Sir David Attenborough a zátonyt a Föld egyik legszebb helyeként jellemezte. A törékeny ökoszisztémát búvárkodva, üvegfenekű hajóról vagy akár egy sétarepülésről is meg lehet csodálni.

A lista utolsó helyszíne szintén az Egyesült Államokban található: a Yellowstone Nemzeti Park a geológiai csodák és a vadvilág otthona. Gejzírek, bugyborékoló iszaptartályok és szivárványszínű hőforrások mellett hatalmas bölénycsordákkal, farkasokkal és grizzly medvékkel is találkozhatnak a látogatók.

Bár ezek a tájak a világ távoli pontjain találhatók, a Föld napja itthon is a cselekvésről szól. Magyarországon 1990 óta szerveznek országszerte közösségi programokat, faültetéseket és szemétszedési akciókat. Ezek az események arra emlékeztetnek, hogy a bolygó szépségének megőrzése közös felelősségünk, amely a saját környezetünkben kezdődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Három új kilátó nyílt a határ mentén, az egyik egy elhagyatott bányatorony
2025-ben három új, látványos kilátópontot adtak át a magyar–szlovák határtérségben, Dorogon, Sajóbábonyban és a szlovákiai Ardovón. A dorogi helyszín különlegessége, hogy egy 1981-ben épült ipari aknatornyot alakítottak át modern, éjjel kivilágított kilátóvá.


Három új kilátó, három eltérő történet: ipari emlékből lett városi ikon, dombtetőn álló tanösvényes torony és határ menti panorámapont is felkerült a tavaly átadott látványosságok listájára – írta a Lelépő. Bár 2025-ben nyíltak meg, idén is érdemes felkeresni őket, mivel a legfrissebb nézőpontokat kínálják a magyar–szlovák határtérség tájaira.

Az egyik ilyen új helyszín Dorogon jött létre, ahol egy 1981-ben épült bányászati aknatorony kapott új funkciót.

A 16 méter magas ipari építményt tavaly június 21-én nyitották meg a látogatók előtt, miután egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében kilátóvá alakították.

Az épület éjszakai díszvilágítást is kapott, és a látogatást érdemes összekötni a közeli Reimann Bányászattörténeti Miniverzummal.

A dorogi ipari emlék után egy természetközelibb helyszín is megújult Borsodban. Július 23-án adták át Sajóbábonyban a Bábony-kilátót a Méhész-tetőn.

A 12,88 méter magas torony 209 méteres tengerszint feletti magasságból kínál körpanorámát a Bükkre, a tokaji Kopasz-hegyre, tiszta időben pedig akár a Tátra vonulatai is látszanak.

A kilátóhoz egy rövid tanösvény és egy pihenőpark is tartozik, ahol közösségi finanszírozásból panorámatávcsövet is elhelyeztek.

A helyszínről hosszabb túrák is indíthatók a sajószentpéteri Pipiske-kilátó vagy a Varbói-tó irányába.

Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya

A harmadik újdonságért át kell lépni a határt, de a látvány miatt megéri a rövid utazás. A szlovákiai Ardovo község határában, a magyar határtól nem messze, november 22-én nyílt meg egy 17 méter magas panorámakilátó.

A Szlovák-karszt területén álló torony egy gondozott parkolóból pár perces erdei sétával elérhető. A 360 fokos panorámából tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.
Fotó: Facebook/Ardovo

A helyszín különösen vonzó lehet azoknak, akik az Aggteleki-karszt vidékén kirándulnak, mivel a két karsztvidék barlangjai közös UNESCO világörökségi helyszínt alkotnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk