HÍREK
A Rovatból

Ukrán rendőrség: csaknem az ország felét megtámadta az orosz hadsereg, sok a halott és sebesült

A fővároson kívül 14 megyét érintett a támadás, nyolc megyében és Kijevben 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás.


Az Ukrajnát ért hétfői orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább tíz halálos áldozatuk és mintegy hatvan sebesültjük lett - közölte Marjana Reva, az ukrán országos rendőrség szóvivője egy tévéműsorban.

A tisztségviselő elmondta, hogy

a fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte. A helyszíneken rendőrök, törvényszéki szakértők és nyomozók dolgoznak, akik "rögzítik az Oroszországi Föderáció bűncselekményeinek következményeit".

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint

Ukrajna egész területén több mint 5 és fél órán át tartott a légiriadó.

Az ukrán északi műveleti parancsnokság azt jelentette, hogy Oroszország, illetve Fehéroroszország felől csapatok nem nyomultak be Ukrajna területére az államhatáron keresztül.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz erők hétfőn nagy pontosságú rakétákat lőttek ki az ukrán városokra. Pontosítva a korábban közölt adatokat, tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 11 óra 40 percig 83 rakétát lőttek ki, amelyek közül az ukrán légvédelem több mint 43-at semmisített meg a levegőben. Ezenfelül a légvédelem megsemmisített 12-ből kilenc iráni kamikaze drónt is. Ihnat értékelése szerint az ukrán légvédelem "meglehetősen figyelemre méltó munkát végzett".

A szóvivő kifejtette, hogy az orosz erők nagy pontosságú H-101-es és H-555-ös rakétákat használnak, amelyeket a Kaszpi-tenger térségéből, stratégiai bombázókról indítanak, ezenfelül Kalibr rakétákat, amelyeket a Fekete-tengerről lőnek ki, valamint Iszkander, Sz-300-as és Tornado típusú lövedékeket.

Ihnat szavai szerint az orosz gépek az oroszországi Asztrahán térségéből szállnak fel, a Kaszpi-tenger északi részére repülnek, és onnan indítják a rakétákat. Emlékeztetett arra, hogy a H-101-es rakéták 5500 kilométeres távolságot képesek megtenni. Ezért - mint mondta - nem az számít, hogy honnan indulnak, hanem az, hogy hogyan, milyen útvonalon. Hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenséges légi célpontokat azonosítsa.

Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a hétfői rakétatámadások következtében nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás. Hozzátette, hogy

az oroszok elsődleges célpontjai között múzeumok, oktatási intézmények voltak és egy játszótér. Véleménye szerint ezeknek a "háborús bűnösöknek" a fő célja az, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, áram és fűtés nélkül hagyják az ukránokat.

Dmitro Kuleba külügyminiszter a hétfői rakétacsapások hírére megszakította afrikai körútját, és sürgősen visszaindult Kijevbe. Ezt a tárcavezető a Twitteren jelentette be. Szerhij Skarlet oktatási miniszter pedig arra szólította fel a régiók közigazgatási vezetőit, hogy minden iskolában térjenek át távoktatásra a hét végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
NAV-os autót nem, de civileket megbüntettek Zuglóban, most elengedhetik a bírságokat
A zuglói önkormányzati rendészet több autóst is megbírságolt a Bosnyák piacnál, egy NAV-os járművet viszont nem. Egy szemtanú fellépése után a rendészet jelezte, a büntetések felülvizsgálhatók.


Miközben a Bosnyák piacon a hétvégi csúcsforgalomban szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, a zuglói önkormányzati rendészet a minap hat-nyolc autóst is 17 ezer forintra bírságolt a várakozási tilalom megszegése miatt. Egy ugyanott, ugyanúgy tilosban álló NAV-os autót viszont érintetlenül hagytak – írja a Blikk. Az esetet egy szemtanú vette észre, akinek a fellépése nyomán a megbírságolt civilek esélyt kaphatnak a büntetésük elengedésére.

A történet a Bosnyák utca és a piac környékén játszódott, ahol pénteken és szombaton időszakos várakozási tilalom van érvényben a rend fenntartása érdekében.

A zuglói rendészet munkatársai sorra helyezték el a bírságokat jelentő „mikuláscsomagokat” a civil autók szélvédőjén, egy szintén szabálytalanul parkoló NAV-os járművet azonban nem büntettek meg.

A kettős mércét egy helyi lakos vette észre, aki azonnal kérdőre vonta az intézkedőket, tudnak-e olyan hatályos jogszabályról, amely felmentést ad az adóhivatal munkatársainak a tilalom alól. A rendészek a kérdésre láthatóan zavarba jöttek.

A férfi a lapnak elmondta, mi volt a célja a fellépésével.

„Nem azt kértem a rendészettől, hogy utólag bírságolják meg a NAV-os autót, hanem hogy tekintsenek el az átlagemberek megbüntetésétől is, ha már ilyen nyilvánvaló kettős mércét alkalmaznak az utcán” – fogalmazott.

A férfi elmondása szerint a helyszínen azt a tájékoztatást kapta, hogy a rendészet elismerte a téves jogszabály-értelmezést. Bár a már kiállított bírságokat automatikusan nem törlik, ha az érintettek személyesen bemennek a rendészet ügyfélszolgálatára és kérik az intézkedés felülvizsgálatát, akkor elengedik nekik a büntetést.

A zuglói önkormányzati rendészet jogtanácsosa, dr. Füle Ferenc ugyanakkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy kivételeztek a hatósági autóval. Ehelyett arról beszélt, hogy a rendészeknek tág mérlegelési jogkörük van, a szóbeli figyelmeztetéstől a feljelentésig dönthetnek a szankcióról.

Arra a kérdésre, hogy a NAV munkatársai miért maradtak büntetlenül, a jogtanácsos annyit mondott, olyan biztosan nem fordult elő, hogy egyáltalán ne alkalmaztak volna valamilyen szankciót.

Azt azonban, hogy pontosan mit, a titoktartási szabályokra hivatkozva nem árulta el. A hivatalos álláspont szerint a bírság felülvizsgálatát csak akkor végzik el, ha a megbüntetett autós meggyőzően érvel a döntés megalapozatlansága mellett.

A zuglói parkolás körül régóta feszült a helyzet. A parkolási gyakorlat jogszerűsége korábban is vitákat gerjesztett, idén februárban a Fővárosi Törvényszék egy ítélete is rávilágított, hogy a parkolási társaságok jogértelmezése vitatható lehet a pótdíjazás során.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
HVG: Közel 200 embert rúghatnak ki a Mediaworkstől, hetilappá alakul a Magyar Nemzet
A lap értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatállyal küldhet el közel 200 dolgozót. A lépést a cég 14 milliárd forintos tavalyi vesztesége és a megcsappant állami hirdetési bevételek indokolják.


A HVG értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatályú leépítést indíthat, miközben a Magyar Nemzet napilapból hetilappá alakulhat. Az érintett munkatársaknak pénteken szóltak, hogy hétfőn 10 órakor, a szabadságon lévőknek is, kötelező megjelenniük a munkahelyükön. A lap szerint közel 200 embert küldhetnek el, és a kiadó jelentősen átalakíthatja a működését: lapokat szüntethet meg, a jobboldali média zászlóshajójának számító Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakíthatja.

A kiadóhoz tartozó Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely megerősítette, hogy hétfőn, kedden és szerdán belső megbeszélések lesznek, de részleteket nem közölt.

Egy mondata ugyanakkor sokatmondó volt a várható elbocsátásokkal kapcsolatban: „várjuk és szomjazzuk a baloldali kollégák szolidaritását”.

A HVG szerint a leépítések időzítése is figyelemre méltó: a Mediaworks a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa utánra időzítheti a bejelentést.

Bár egyes források 350 dolgozó elküldéséről tudnak, valószínűbb a 200-nál valamivel kevesebb érintett. A kiadó 1989 fős állományának tíz százalékát meghaladó elbocsátás már csoportos létszámleépítésnek számítana, amit 30 nappal előre be kellene jelenteni. Mivel az értesülések azonnali hatályú kirúgásokról szólnak, a cég ebben a hullámban legfeljebb 180-190 embertől válhat meg, elkerülve a bejelentési kötelezettséget.

A drasztikus korrekcióra a cég pénzügyi helyzete miatt van szükség.

A 2025-ös évet 14 milliárd forintos veszteséggel záró médiacég a választások után az állami hirdetések megszűnésével került nehéz helyzetbe. A mínusz jelentős része abból adódott, hogy a kiadványok jövedelemtermelő képességét jelző vagyoni értékű jogokat 12 milliárdról 1,5 milliárd forintra kellett leértékelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Készüljön mindenki: a jövő héten megérkezik az első tartós kánikula
A változékony, átlagosnál kissé hűvösebb idő még kitart pár napig, de a jövő héten már erőteljes melegedés kezdődik. Az előrejelzés szerint a hét végére a 35 fokot is elérheti a hőmérséklet, ami a csapadékhiány miatt a mezőgazdaságot is érinti.


A HungaroMet pénteki Facebook-posztjában arról írt, hogy „tartósabb hőhullám körvonalazódik”. Bár a jelenlegi hőmérséklet inkább a májust idézi, közlésük szerint a jövő héten megérkezik az első tartósabb kánikula.

A változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb idő a következő napokban még kitart: „szombaton melegfront érkezik, majd vasárnap és hétfőn ismét egy hullámzó hidegfront alakítja időjárásunkat.”

A jövő hét második felében a napi csúcsértékek egyre nagyobb területen meghaladják a 30, a hét vége felé akár már a 35 fokot is.

A meteorológiai szolgálat szerint a felmelegedés oka, hogy Délnyugat-Európa felett egy magasnyomású zóna épül ki, amelynek középpontja fokozatosan a Kárpát-medence fölé helyeződik. „Az anticiklon áramlási rendszerében egyre szárazabb és melegebb levegő érkezik térségünkbe, így erőteljes melegedés veszi kezdetét” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Német tábornok: Oroszország 2029-re megtámadhat egy NATO-tagállamot
Christian Freuding altábornagy egy berlini kiállításon beszélt arról, hogy a szövetségnek fel kell készülnie a harcra. A tábornok szerint a 2029-es dátum nem egy német becslés, hanem a NATO közös hírszerzési értékelése.


„Készen kell állnunk a harcra” – ezt a határozott üzenetet küldte Christian Freuding altábornagy, a német hadsereg parancsnoka, aki szerint Németországnak és a NATO-nak legkésőbb 2029-re fel kell készülnie egy esetleges orosz támadásra. A tábornok a berlini ILA repülőgépipari kiállításon a Politicónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Moszkva akár a vártnál korábban is léphet.

A kijelentés súlyát az adja, hogy nem egyedi német aggodalomról van szó, hanem egy szélesebb körű szövetségesi konszenzusról. Freuding egyértelművé tette, hogy a dátum a NATO közös hírszerzési értékelésén alapul.

„A 2029 nem német ütemterv. Ez a NATO által elfogadott hírszerzési értékelés” – fogalmazott a tábornok.

Hozzátette, mind a 32 tagállam egyetért abban, hogy Oroszország addigra visszanyerheti azt a képességét, amellyel megtámadhat egy NATO-országot.

A fenyegetéskép komolyságát mutatja, hogy Németország már most gőzerővel dolgozik a hadsereg felkészítésén. Freuding elmondta, hogy felgyorsították a fegyverbeszerzéseket, és az ipar is növelte a termelési kapacitását. Mivel a modern fegyverrendszerek kifejlesztése évekig tarthat, szerinte „átmeneti megoldásokra” van szükség a meglévő képességhiányok áthidalására.

„Most a gyorsaság a lényeg” – szögezte le.

A német hadsereg, a Bundeswehr ezért az „azonnali harckészség” elvét követi, hogy bármikor képes legyen elrettenteni egy potenciális agressziót.

A növekvő feszültségre több ország konkrét lépésekkel reagált: Svédország már 2017-ben a romló biztonsági helyzet miatt döntött a sorkatonaság visszaállításáról, és a közelmúltban Németország is lépéseket tett a hadkötelezettség egy új formájának bevezetésére.

Az orosz fenyegetés megítélésében ugyanakkor eltérő politikai álláspontok ütköznek. A NATO-tagállamok többsége, köztük a balti államok, Lengyelország és Németország, a katonai elrettentés megerősítését tartja a béke legfőbb garanciájának. E nézet szerint a felkészülés és az erő demonstrálása veszi el Oroszország kedvét egy esetleges támadástól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk