Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz

Magyar Péter egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Orbán Viktor ismét menekül az élő, egyenes vita elől. A Tisza Párt elöke azt írta: „Hallom, Orbán Viktor megint menekül az élő egyenes vita elől. Szerintem nem sokan lepődtek meg ezen”. Úgy véli, a miniszterelnök valójában az olyan kényelmetlen témák elől futamodik meg, mint az Amerikában kitárgyalt mentőcsomag, az egészségügy, a közlekedés és az oktatás összeomlása, vagy épp a vágtató infláció és a megélhetési válság.

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint idézi a miniszterelnök állítólagos indoklását, majd arra reagálva megszólítja Orbán Viktort. „Azt is hallottam, hogy azzal indokolja a megfutamodását, hogy ő csak a »gazdáimmal« vitázik.

Nem kell félni egy vitától! Tudja: »Gyáva népnek nincs hazája.«”

Orbán Viktor korábban Pintér Bence győri polgármesternek fogalmazott úgy, hogy az általa lehetőségként felkínált miniszterelnök-jelölti vitán nem vesz részt, ő szívesebben vitázna Magyar Péter brüsszeli bürokrata „gazdáival”.

Előkerült egy felvétel, amelyen a péntek hajnalban eltűnt, majd szombaton holtan megtalált szekszárdi doktornő látható. A képeken az látszik, ahogy péntek hajnali 5 órakor, fekete pizsamában, papucsban, nyakán kötéssel, vállán egy pulóverrel elhagyja a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának osztályát, miközben a fal melletti korlátba kapaszkodik.

Családja szerint eltűnését a személyzet csak két órával később vette észre. A főorvosnő a rendkívül hosszú, 12 órás műtét után erős fájdalomcsillapítókat kapott, és ezek hatása alatt zavartan bolyonghatott. Lánya a 24.hu-nak azt mondta, csütörtökön beszéltek utoljára, édesanyjának nagyon nagy fájdalmai voltak, és arra panaszkodott, hogy borzasztóan viselkednek és beszélnek vele a kórházban az alkalmazottak. Azt mondta, rá sem néztek a nővérek, nem is érdekelte őket, hogy mi van vele. Úgy gondolják, olyan kábító hatású fájdalomcsillapítót kaphatott, ami megzavarhatta, és emiatt nem volt magánál.

Az RTL Híradó szerint a főorvosnő még a kórház területén eleshetett és a sebei is felszakadhattak, mielőtt kiment az épületből.

Bár a Blikk korábban azt írta, az ügyben belső vizsgálat indult, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja az RTL Híradóval közölte:

A fül-orr-gégészként dolgozó doktornő a szekszárdi Balassa János kórház megbecsült orvosa volt, a tragédia mélyen megrázta kollégáit. „Nyilván tisztában voltunk a műtét kockázataival, és előtte nagyon sokat beszélgettünk vele erről. Mondtuk neki, hogy várjuk vissza, nyugodtan gyógyuljon meg” – nyilatkozta a kórház főigazgatója, hozzátéve, hogy a főorvosnő rendkívül elhivatott volt, és komoly fájdalmai ellenére a műtét előtti héten is végigdolgozott.

„Egyfajta szervezője volt az osztálynak. Aktívan részt vett a betegellátásban, tanította a fiatal szakorvosokat, rengeteg ügyeletet vitt. Minden beteggel megtalálta a közös hangot, és látjuk a közösségi médiában is, mennyien búcsúznak tőle jó szívvel” – méltatta elhunyt kollégáját a főigazgató.

A rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, holtan találták meg szombaton Szegeden azt a 61 éves doktornőt, aki a rendőrség tájékoztatása szerint november 7-én, hajnalban távozott a Szegedi Tudományegyetem klinikájáról. Dr. Kett Antónia holttestére egy lakossági bejelentés után, szombaton délután 2 órakor bukkantak rá az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárásban vizsgálja az eset körülményeit.

– mondta el a 24.hu-nak a Szekszárdi Balassa János Kórház fül-orr-gégész főorvosaként dolgozó nő lánya. A családtag szerint az édesanyja az eltűnése előtt arról panaszkodott, hogy nagy fájdalmai vannak, a kórházi alkalmazottak pedig „borzasztóan viselkednek és beszélnek” vele, a nővérek rá sem néztek.

A lánya elmondta, édesanyja egy komoly, 12 órás gerincműtéten esett át november 3-án. „Szét voltak csúszva a csigolyái. (...) titánlemezeket ültettek be neki, hogy kimerevítsék a gerincét.”

A kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek a hibájából vagy hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött, zavart beteg az idegsebészeti klinikát, írta a Blikk. A lap szerint a beteg nem jelezte távozási szándékát, és állapota miatt erről nem is lehetett volna szó.

Magyar Péter a Facebookon követel magyarázatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől Orbán Viktor amerikai útjával és az ott állítólagosan kitárgyalt „mentőcsomaggal” kapcsolatban. A Tisza Párt alelnöke szerint a miniszterelnök egy olyan titkos megállapodást köthetett, amely súlyosan sértheti a jegybank függetlenségét.

Magyar a bejegyzésében azt írja, haladéktalanul meg kell szólalnia a jegybank elnökének, és választ kell adnia egy sor kérdésre. Mint fogalmaz:

A politikus ezután jogi érvelésbe kezd, amelyben kifejti, miért tartja aggályosnak, ha a kormány a jegybank megkerülésével köt pénzügyi megállapodásokat. Álláspontja szerint az MNB-nek ugyan támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját, de csak addig a pontig, amíg az nem veszélyezteti az árstabilitást. Magyar Péter szerint a jegybank függetlensége miatt a kormány nem köthet olyan egyezményt, amely az MNB-t bármire kötelezné alapvető feladatai ellátásában.

„A kormány nem utasíthatja a Nemzeti Bankot, hiszen az MNB a jegybanki törvény és az uniós szerződés alapján is független a feladatai végrehajtása tekintetében. E függetlenség miatt a kormány nem tárgyalhat vagy köthet olyan megállapodást, amely az MNB-t alapvető feladatának ellátásában valamire kötelezné (például egy devizacsere szerződés megkötésére), hiszen ez a fenti jogszabályok megsértését jelentené” – zárja gondolatait Magyar Péter.

A látogatás kézzelfogható eredményeként a kormány egyéves mentességet jelentett be az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, illetve amerikai LNG és nukleáris fűtőanyag vásárlását jelentette be. A „védőpajzs” részleteiről azonban sem amerikai, sem magyar hivatalos közlemény nem jelent meg.

Több szakértő, köztük Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú eszközöket jellemzően válságközeli helyzetben lévő országok veszik igénybe.