Szabolcsban már a háziorvosokat is elkezdték berendelni kórházi munkára

Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:

A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

A kormányzati állítás hátterében a 2022. március 10-én Zágrábban lezuhant szovjet gyártmányú Tu–141 drón esete állhat. A gép Románia és Magyarország légterén repült át, mielőtt Horvátországban becsapódott. Horvát és magyar források szerint a drón mintegy 40 percet töltött a magyar légtérben, de az útvonaláról csak részleges információk váltak nyilvánossá. A Telex elemzése szerint, ha a drón a Csenger–Zágráb vonalhoz közel repült, a Paksi Atomerőmű közelében elhaladhatott.

Egy napot kapott a horvát Janaf a Moltól: vagy átengedi a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat, vagy a magyar olajcég az Európai Bizottsághoz fordul, és minden kárt a horvátokkal fizettet meg. A Mol-csoport azt követeli a horvát vezeték-üzemeltetőtől, hogy legkésőbb február 27-ig adjon egyértelmű választ arra, átveszi-e a tengeri úton érkező, szankciók alá nem eső orosz kőolajat – írta a Vg.hu.

A vita azután éleződött ki, hogy leállt a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába tartó szállítás. „A Janafnak régóta tudomása van arról, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A Mol az erről szóló hivatalos iratokat már megküldte a horvát vállalatnak” – közölte a Mol. A magyar olajvállalat szerint a horvátok húzzák az időt, a Janaf ugyanis egy korábbi megkeresésre nem adott egyértelmű választ, hanem időt kért a szankciós szabályozás értelmezésére, és egyedi uniós, valamint amerikai engedélyeket kért az egyes szállítmányokra. A Mol ezt életszerűtlennek és indokolatlan bürokratikus akadálynak tartja.

A Mol arra hivatkozik, hogy az uniós szabályozás vészhelyzetre egyértelmű iránymutatást ad.

Ezt az álláspontot a magyar kormány szankciós szakhatósága is megerősítette. A Mol hangsúlyozza, hogy a tervezett beszerzés megfelel az amerikai szankcióknak is, a szerződtetett szállító és értékesítő vállalatok nem szerepelnek semmilyen tiltólistán.

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor a Kossuth rádiónak nyilatkozva korábban szintén a vonatkozó EU-s rendeletre hivatkozott. „A 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (...) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni” – emlékeztetett az államtitkár. Horvátország azonban már korábban elutasította, hogy az Adria-vezetéken keresztül orosz kőolajat szállítson Magyarországra és Szlovákiába, Zágráb kizárólag nem orosz eredetű olajjal hajlandó segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában.

A Mol szerint a Janaf erőfölénnyel rendelkezik a finomítóihoz vezető szállítási útvonalon, ezért a szolgáltatás megtagadása az uniós versenyjog szerint erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet. Ha a Janaf továbbra sem adja meg a szükséges visszaigazolást, a Mol az Európai Bizottság versenyjogi részlegéhez fordul, és a késedelemből fakadó pénzügyi károkat is a horvát vállalaton fogja behajtani.

Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.

Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”

– írta posztjában, majd a közvélemény-kutatások módszertanát kezdte magyarázni.

Szerinte amikor egy kutató kutatást csinál, a megkérdezettek nem képezik le statisztikailag a teljes magyar társadalmat, mert egy ezerfős mintában nem lesz arányosan ugyanannyi nő, fiatal vagy érettségizett. A képviselő úgy fogalmazott, egy kutatás akkor reprezentatív, ha demográfiailag leképezi a magyar társadalom arányait, ezért alkalmaznak súlyozást. „Ha kevesebb fiatalt érnek el, akkor nagyobb súllyal veszik figyelembe a fiatalokat, és így tovább a reprezentativitás szempontjából számító minden demográfiában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt minden közvélemény-kutató így csinálja.

Jámbor András szerint a Deák Dániel által közzétett lapokon is látszik, hogy kevesebb fiatalt értek el, akik között nagyobb a Tisza Párt támogatottsága, „így a valódi — súlyozott — adatokban nagyobb Tisza-támogatottság jön ki.” A politikus azt feltételezi, hogy a súlyozott adatok is Deák rendelkezésére álltak, csak azokat nem tette közzé.

– zárta bejegyzését.

A HVG megbízásából készült legfrissebb, február 18–23. között felvett Medián-felmérés szerint a Tisza Párt előnye a teljes népességben 42–31, a választani tudóknál 51–38, a biztos szavazóknál pedig 55–35 százalék. A számokra reagálva Orbán Viktor Hann Endrét a „legjobb humoristának” nevezte.

Hirtelen megbetegedett a csütörtöki testületi ülés előtt Kammerer Zoltán, Göd fideszes polgármestere. Mindez ráadásul aznap történt, amikor a rendőrség bejelentette, hogy eljárást indít a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos, Magyar Péter által közzétett videó miatt.

A polgármester távolmaradásáról Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője számolt be Facebook-oldalán – vette észre a 24.hu.

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a rendőrség eljárást indított Magyar Péter gödi videója nyomán. A kormány álláspontját is leszögezte: „A magyar kormány az emberi élet és egészség védelmét mindenek felett álló értéknek tekinti, amelyet semmilyen beruházói vagy profitérdek nem írhat felül. Magyarországon a legszigorúbb uniós környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok vannak érvényben. Ezek minden magyarországi munkaadóra vonatkoznak. A kormány leghatározottabb utasítása és elvárása a hatóságok felé mindig is az volt, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni.”

A Tisza Párt elnöke csütörtökön tette közzé annak a videósorozatnak az első részét, amelyben ígérete szerint bemutatja a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárát övező szabálytalanságokat. Szerinte „az csak a jéghegy csúcsa”, amit a gyárban történtekről eddig tudtunk. A videóban egy Tibor nevű férfi azt állítja, hogy a Samsung gyárából a párhavonta esedékes katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére külső, jellemzően Pest megyei raktárakba szállíttatták el a rendkívül veszélyes alapanyagokat, hogy „papíron minden rendben legyen”.

A gödi polgármester legutóbb nagyjából két hete, február 11-én reagált a gyár ügyére. Akkor azt állította, a gödi önkormányzat által kihelyezett műszerek nem mutattak ki mérgező anyagokat. A városvezető szerint saját méréseik során „egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”.