Nem razziázott a rendőrség a gyermekvédelmi intézményekben, hanem a helyi viszonyokat mérte fel

Magyar Péter csütörtökön a Facebook-oldalán bírálta Orbán Viktor „temus” országjárását, amelyre szerinte a miniszterelnök „Fidesz Travel - Fibusz néven „megalapította a saját utazási irodáját”. A TISZA Párt elnöke szerint ugyanis Orbánék buszokkal próbálnak tömeget szállítani a nyílt fórumokra.

– írta.

Magyar azt állítja, hogy Kaposvárra Baranyából és Zalából szállították a „megfenyegetett közmunkásokat”, Egerben pedig szerinte a Borsodból odaszállított „bértapsolókkal” sem sikerült félig megtölteni a Dobó teret. Azt is hozzátette, hogy a helyzet Dunaújvárosban vált végképp egyértelművé.

– fogalmazott.

Úgy véli, a kormányfőnek egyetlen célja van ezzel, mégpedig 24 napig fenntartani azt a látszatot, mintha bárki is kíváncsi lenne „Európa legkorruptabb és leggazdagabb miniszterelnökére”. A bejegyzést azzal zárta: „Ahogy az orbáni repülőrajt, úgy a Fidesz Travel elnevezésű projekt is gyorsan földbe állt.”

Orbán Viktor március közepén jelentette be, hogy nyilvános országjárásba kezd, korábbi, zárt körű rendezvényei után több városban is nyílt fórumokat tart. A miniszterelnök hétfőn Kaposváron, kedden Egerben, szerdán Dunaújvárosban mondott beszédet a nyilvánosság előtt. Több lap is arról számolt be, hogy a tegnapi eseményen

A tömegben sok településnevet tartalmazó táblát lehetett látni, amelyek között voltak környékbeli települések, de olyanok is, amelyek a megye másik végében, vagy egy teljesen más megyében találhatóak. A helyszíni tudósítóknak az is feltűnt, hogy a közönség nyugdíjas korú tagjait távolsági buszokkal szállítják haza, többek között Székesfehérvárra.

Arról, hogy a résztvevők a rendezvény után buszokkal távoztak, a Kontroll számolt be videóban, de Magyar Péter is megosztott egy olyan felvételt, amelyen ez látható.

Fáklyák gyúltak, a tömeg a „Viktor, Viktor!” rigmust skandálta, miközben a miniszterelnök színpadra lépett Dunaújváros főterén. A március 18-i, szerdai eseménynek az adott különös jelentőséget, hogy három héttel korábban Magyar Péter is pontosan ugyanitt tartott nagygyűlést. A Fidesz láthatóan készült az összehasonlításra: a színpadot a tér egyharmadánál állították fel, a mögötte lévő részt pedig lekordonozták, a területet ráadásul hatalmas, feliratos sátrakkal szűkítették tovább – írta a Telex.

A rendezvényre már egy órával a kezdés előtt százak érkeztek, a tér előtti buszmegállóban pedig percenként álltak meg a bérelt buszok, amelyekből tucatjával szálltak ki az emberek. Fél hat és hat között nagyjából egy tucatnyi ilyen jármű futott be, ami arra utal, hogy a résztvevők jelentős része más településekről érkezhetett. Ezt támasztották alá a tömegben feltűnő, településneveket (Iváncsa, Ercsi, Pusztaszabolcs, Nagykarácsony, Mór, Paks, Madocsa) tartalmazó táblák is, amelyek az esemény végén a különbuszokban tűntek el.

A programot Molnár Krisztián, a Fidesz helyi választókerületi elnöke nyitotta meg, aki azonnal a résztvevők számával kezdte. Azt mondta, este fél hétkor „megkaptuk a mai hivatalos adatokat”, és „kétszer vagyunk többen, mint ők voltak”. Hogy miféle hivatalos adatokról van szó, nem részletezte. Molnár beszélt Nagy Ervinről, a Tisza Párt helyi jelöltjéről is, akinek neve hallatán egy férfi a tömegből odavetette, hogy „az buzi”. A politikus erre rájátszva kifejtette, Nagy Ervinről elég annyit tudni, hogy „Lakatos Márk legfőbb barátja”, amit a közönség egy része nevetéssel fogadott.

Orbán Viktort ovációval és hosszas „Viktor, Viktor, Viktor!” skandálással fogadták. Beszédében jórészt a korábbi, kaposvári és egeri állomásokon elhangzottakat ismételte meg, elsősorban az állítólagos ukrán fenyegetést és a kormányzás eredményeit, köztük a munkaalapú gazdaságot, a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a többgyerekes anyák adómentességét sorolta. A miniszterelnök a dunaújvárosi vasmű helyzetéről egy szót sem szólt.

Az esemény után a távozó kormánypárti szimpatizánsok és az ellentüntetők között volt némi feszültség. A Kontroll.hu-nak a tiszás ellentüntetők azt mondták,  „egy jó nagy darab úriember"  széttépte a táblájukat. „Majdnem meg is vertek minket."  Szerintük a rendezvényszervezők, a biztonságiak és a rendőrök is végignézték az egészet, de semmit sem csináltak.

Még 2019-ben döntöttek a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának átfogó korszerűsítéséről, amire akkor bruttó 55 milliárd forintot szántak. Csakhogy a beruházás végül csaknem a duplájába került. Hogy pontosan mire ment el ez a rengeteg pénz, azt a 444.hu írta meg most, miután kiperelték a székház felújításának dokumentációját.

A korszerűsítési munkálatokat az MNB igazgatóságának döntése értelmében a jegybank kizárólagos tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. végezte. Az volt a terv, hogy a felújítás az MNB alapításának századik évfordulójára, vagyis 2024 nyarára meglesz, de

Azonban még így sem készültek el időre, ugyanis végül csak 2025 januárjában költözhetett be a jegybank a felújított székházba.

A 444 először közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni, mire ment el ez a sok pénz, majd pert indítottak, amit 2025 végére jogerősen megnyertek. A bíróság kötelezte az MNB-t, hogy bocsássa a lap rendelkezésére a módosított, megemelt költségvetésű szerződést, és annak mellékleteiből nyolcat. Ezekből a cikk szerint kiderült, hogy

A lap sorra vette, hogy mi mennyibe került forintra pontosan. Például az irodatereknél az egyedi asztalosmunkák és a belső terek reprezentatív kialakítása több mint 2,3 milliárd forintba került. A VIP különteremben, illetve VIP étteremben csak a falburkolatra 177 millió forintot költöttek. Kaspókra, virágládákra és növényekre tízmilliók mentek el, tájépítészetre összesen 166 millió forint. Ugyanennyibe kerültek a mosdók is, amelyek berendezési tárgyai a legérdekesebb tételek között vannak.

A cikkben külön kiemelik a második emeleti, 35,1 négyzetméteres elnöki vizesblokkját, amelyet korábban Matolcsy György volt jegybankelnök használt.

Az elnöki WC-t egy műemléki jellegű díszítő fatagozatokkal ellátott, külön belsőépítészeti tervek alapján készített pácolt tömör fa ajtó választja el az elnöki irodától – amelynek csak a tapétázása több mint nettó 20 millió volt – , amelyért áfa nélkül majdnem 12 milliót fizettek.

A 444 a cikkben összegzi, hogy a korszerűsítés nem volt költségtakarékos, az MNB és a leányvállalata, az MNB-Ingatlan közötti kapcsolat miatt kellően transzparens sem volt, a beruházási szerződés pedig egy időben annak hiányosságai miatt alaptörvényi előírásoknak sem felelt meg. Ráadásul a munkálatok nem segítették a műemléki állapot helyreállítását, hanem azzal éppen ellentétes hatást ért el.

Sadiq Khan, London polgármestere arra szólította fel a Munkáspártot, hogy a következő általános választásokon az Európai Unióhoz való visszacsatlakozás ígéretével induljon. A polgármester egy olasz lapnak, a la Repubblicának azt is mondta, hogy a kormánynak még a várhatóan 2029-ben esedékes választás előtt újra csatlakoznia kellene a vámunióhoz és az egységes piachoz – írja a BBC.

– mondta Khan, hozzátéve, hogy az amerikai vámok és az iráni háború tovább rontották a megélhetési költségeket. A polgármester szerint a tények megváltoztak.

A Downing Street többször jelezte, hogy a kormány nem fog csatlakozni sem a vámunióhoz, sem az egységes piachoz.

Khan a kormány tervezett menedékjogi szigorításának újragondolását is támogatta. Angela Rayner márciusban arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban már tartózkodó migránsok végleges letelepedését megnehezítő javaslatok „nem brit” lépések, és „a bizalom megszegését” jelentik.

A Reform UK szóvivője közölte: „A következő választás után a Reform meg fog hiúsítani minden kísérletet, amely vissza akar rángatni minket az egységes piacba és a vámunióba.”

A vitához a volt konzervatív miniszterelnök, Sir John Major is hozzászólt, aki a King’s College Londonban elmondott beszédében úgy fogalmazott, a Brexit „nem váltotta be számos ígéretét”, és évente 100 milliárd fontnyi európai kereskedelem és 40 milliárd font adóbevétel kiesését okozza. Bár szerinte a teljes visszacsatlakozás a közeljövőben nem lehetséges, hozzátette: „De a gazdasági jólétünk azt diktálja, hogy a lehető leggyorsabban és legátfogóbban építsük újra a kapcsolatokat a legközelebbi szomszédainkkal.”

Khan régóta a szorosabb EU-kapcsolatok híve, már 2025-ben a Brexit „hibának” nevezésével érvelt a kapcsolatok erősítése mellett. Ezzel szemben Keir Starmer kormánya a kapcsolatépítés mellett többször is kizárta a vámunióhoz és az egységes piachoz való visszatérést.

A Brexit gazdasági hatásairól több friss elemzés is szól: Sir John Major már 2025-ben is évi 100 milliárd fontos kereskedelmi és 40 milliárdos adóbevétel-kiesést említett, míg egy King’s College London-tanulmány szerint 2025 elejére a brit GDP 6–8 százalékkal maradt el a „Brexit nélküli” pályától, elsősorban a beruházások visszaesése miatt.