HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk

A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért döntöttek a kilépés mellett. A Momentum ismét akciózott az MTVA székháznál.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt több témáról, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről, amit a hvg.hu foglalt össze.

A miniszterelnök Benjamin Netanjahu látogatásáról azt mondta:

„Nem szoktuk letartóztatni a vendégeket, másrészt nem akartuk letartóztatni, mert a barátunk, hiszen Izrael nem közömbös, hanem a barátunk. És még ha akartuk volna, akkor sem tudjuk, mert nem volt rá jogi lehetőség, ugyanis soha nem hirdettük ki a Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó nemzetközi megállapodást.”

Hozzátette, hogy Netanjahu „1000 százalékig biztonságban” volt Magyarországon.

Orbán a beszélgetés elején kijelentette: „Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk.” Kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerinte politikai szervezetté vált, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország kilép az egyezményből. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Törökország sem tagjai az ICC-nek.

A kormányfő megismételte korábbi álláspontját is: „Zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.” A rádióban részletesen beszélt arról, miért tartja fontosnak Izrael biztonságát, és milyen gazdasági és katonai együttműködés zajlik a két ország között.

A rádióinterjú előtt a Momentum Mozgalom újra megpróbálta megakadályozni a műsor megtartását. Harmadik alkalommal is az MTVA székházához vonultak, ahol élőláncot alkottak az egyik portánál. A rendőrök egyesével szétválasztották az aktivistákat, majd intézkedtek velük szemben. Az akcióról a párt élőben közvetített a közösségi oldalán.

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is. Úgy fogalmazott: „Ha munka van, minden van.” Azt mondta, a reálkeresetek növekedtek, és újra az „áttörés éve” következik. A céljai között említette az árak letörését, az adócsökkentést, a száz gyár programot, a kisvállalkozások támogatását és a nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítést. Kiemelte, hogy ezekért személyes felelősséget vállal.

A miniszterelnök elmondta, hogy sok roma származású embernek sikerült munkát találni, amire büszke. Az áremelkedésekkel kapcsolatban három területet emelt ki: az élelmiszerekét, a szolgáltatásokét – különösen a telekommunikációs szektort – és a bankszektort. Az élelmiszerárakról azt mondta: „Enni kell”, ezért ott kellett a leggyorsabban beavatkozni. A telekommunikációs cégekkel „szigorú beszélgetések” zajlanak, míg a bankoknál szerinte bár jelentős közterhek vannak, a cégek így is sikeresek.

A rádióinterjúban szóba került Orbán tarnazsadányi látogatása is. Úgy fogalmazott, hogy „a drogok elleni harcot szerinte nem lehet az irodából irányítani.” Elmondta, hogy a patkányméregszerű drogok családokat tesznek tönkre, ezért több ezer rendőrt mozgósítottak az országban. A kormányfő szerint zéró tolerancia van, „hajtóvadászat van a drog terjesztői ellen.”

Végül a gyülekezési törvény módosításáról is beszélt.

Azt mondta, nem normális, hogy hídfoglalások miatt emberek közlekedési dugóban ragadjanak. Szerinte azokat is védeni kell, akik nem vesznek részt demonstrációkon, ezért szükséges a jogszabály módosítása.

Orbán a nemzetközi politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, hogy Donald Trump már első lépésként elszigetelte a konfliktust, és most a fegyvernyugvás a cél. Hozzátette: „Csóró országoknak soha nincs erős hadserege.” A kormányfő szerint a gazdaságot kell megerősíteni ahhoz, hogy a védelmi képességek is fejlődjenek. Azt is kijelentette, hogy a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A Barátság-vezeték állapotát felmérő magyar delegáció Czepek Gábor vezetésével érkezett Ukrajnába. Az ötfős csoportból egy ukrán útlevéllel is rendelkező tag a besorozástól tartva végül nem utazott el.


A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

„A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van, rajtam kívül velünk tart egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is”

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A magyar felet mindezek ellenére fogadták Kijevben, ahol Czepek beszámolója szerint az energetikai tárgyalásukat egy légiriadó szakította félbe, ezért az óvóhelyre kellett vonulniuk.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Orosz szellemhajó sodródik Olaszország partjai felé, időzített bomba ketyeg a Földközi-tengeren
Az Arctic Metagaz nevű, 277 méteres orosz tanker Málta partjaitól 110 kilométerre sodródik. A hatóságok 5 tengeri mérföldes biztonsági zónát jelöltek ki a több ezer tonna cseppfolyós gázt szállító hajó körül.


Egy súlyosan megrongálódott, legénység nélküli orosz tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren, fedélzetén több ezer tonna cseppfolyósított gázzal. A máltai hajózási hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Arctic Metagaz nevű, 277 méter hosszú hajó veszélyforrást jelent a térségben közlekedő más hajók számára – számolt be róla a Portfolio az MTI alapján.

A tanker jelenleg nagyjából 110 kilométerre van a máltai partoktól, nemzetközi vizeken.

A hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: felszólították a térségben közlekedő hajókat, hogy ne közelítsék meg a tankert 5 tengeri mérföldnél, azaz nagyjából kilenc kilométernél közelebb. „Vészterven dolgozunk” – közölte Robert Abela máltai miniszterelnök a lehetséges forgatókönyvekre készülve.

Máltai közlések szerint a hajó az olaszországi Lampedusa szigete felé sodródik, ezt az információt azonban olasz részről egyelőre nem erősítették meg. Egyébként a tanker március 3-án, kedden gyulladt ki Líbia partjai előtt, miután a fedélzetén robbanások történtek. A 30 fős legénységet kimentették a hajóról. Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy tengeri drónnal támadta meg a hajót.

A Visegrád24 videója szerint a támadás után a tankerhajó óriási lánggal égett.

A nemzetközi szankciók alatt álló, az orosz „árnyékflotta” részeként számon tartott hajó elleni akciót Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorcselekménynek” nevezte. Az orosz közlekedési minisztérium a támadást nemzetközi terrorizmusnak és tengeri kalózkodásnak minősítette.

Az incidenst követően a líbiai parti őrség először azt jelentette, hogy a tanker elsüllyedt. Később azonban olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyek tanúsága szerint a súlyosan megrongálódott, oldalirányban megdőlt hajó a felszínen maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Baszd ki, milyen ügyben?” – A Vas vármegyei Magyar Péter fideszesnek tűnik, és csúnyán lerázta az újságírókat
A Vas megyei 2-es körzetben független jelöltként indul egy helyi férfi, akinek neve megegyezik a TISZA Párt elnökével. A 444 szeretett volna beszélni az Orbán Viktorral, és más fideszes nagyágyúkkal fotózkodó - elvileg független - jelölttel, de a Vas vármegyei Magyar Péter gyorsan letette a telefont.


Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.

A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.

Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.

Rendszeresen osztott meg fideszes tartalmakat, például Gyopáros Alpár vagy Vámos Zoltán helyi képviselők bejegyzéseit. Ezentúl közös fotója van Gulyás Gergely miniszterrel, Kocsis Máté frakcióvezetővel, Kövér László házelnökkel, Kubatov Gáborral, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Orbán Viktorral is.

Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:

– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.

– Milyen ügyben keresi?

– Önnel beszélek?

– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?

– 444 újságírója vagyok….

– Köszönöm szépen, viszonthallásra.

A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.


Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.

A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.

Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát

„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”

– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: