Túlhajszoltság miatt lett öngyilkos egy magyar tűzoltó – ez derül ki a búcsúleveléből
Június elsején, pénteken temették el azt a veszprémi tűzoltót, aki május 14-én öngyilkos lett a Veszprémi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság laktanyájában.
A Lánglovagok azt írja,
a temetésen a katasztrófavédelem hivatalosan nem képviseltette magát, a megyei igazgató el se jött, a veszprémi tűzoltóparancsnok is csak civilben jelent meg.
Sok hivatásos tűzoltó viszont ott volt, de magánemberként.
A portál beszámolója szerint a ravatalozónál elhangzott beszéd után a sírnál szirénaszóval búcsúztak Nagy Lajostól. Garabics Tibor egykori veszprémi tűzoltóparancsnok felháborítónak nevezte azt, hogy a katasztrófavédelem hivatalosan nem képviseltette magát a temetésen. A búcsúbeszédet követően kijelentette, hogy
a tűzoltószázadosnak sosem volt hitele, mindent akkor vett csak meg, amikor már összegyűjtötte rá a pénzt.
A Lánglovagok szerint az egykori parancsnok beszédében egyértelműen arra célzott, hogy a Blikknek adott álinformáció (vagyis, hogy anyagi problémák vezettek a tragédiához) a vezetés részéről jöhetett, hogy ne kerüljön nyilvánosság elé, valójában munkahelyi okok vannak az öngyilkosság mögött.
Ezt megerősítette az a két búcsúlevél is, amelyet Nagy Lajos írt halála előtt. Az egyik, a katasztrófavédelem vezetésének címzett levelet a munkahelyi számítógépén hagyta, ebben hosszan kifejti, milyen túlterhelt volt a munkájában.
„Tisztelt Munkáltatóm!!!!
A munkám során olyan helyzetbe kerültem a cégnél, hogy egész egyszerűen nem látok más kiutat, mint az öngyilkosságot.
Akkora terhelést kaptam a cégnél, hogy nem bírtam megbirkózni vele. Olyan szintű elmaradásom van a munkámban, hogy azt már semmiképpen nem tudom helyrehozni.
Ezekért az elmaradásokért ÉN VAGYOK A FELELŐS, senki más.
Akkora hibákat vétettem, amelyekért másképpen nem tudom vállalni a felelősséget.
Nem tudom, hogy mennyire igazságos az, hogy ebben a beosztásban azoknak is ugyanannyi határidejük van egy munka elvégzésére, akiknek csak 2 szerük van és 30-35 emberük, mint nekem, akinek 15 szere és 90 embere van.
Sokszor egész egyszerűen nem tudtam, hogy minek álljak neki, mert mire végigmentem a folyosón, vagy átértem a raktárból az irodába, már 2 vagy 3 újabb feladatot kaptam. Egyszerre, egy időben 2-3 helyen kellett volna lennem. Ez meg ugye nem lehetséges, tehát valamit csak el kellett hagyni.
Ha meg olyan dolgokat hagyok el, mint amilyeneket sikerült, akkor meg felelősségre vonnak, hogy miért nem végeztem el ezeket. Az meg senkit nem érdekel, hogy nem volt rá időm és energiám még azzal is foglalkozni. Ebben az új rendszerben egy bizonyos beosztású emberre, emberekre akkor mennyiségű munkát sóznak rá, hogy úgy érzi, hogy őneki be kell érni reggel fél nyolcra, és hazamehet valamikor este 6-kor, 7-kor. Vagy ha nyugodtan akar dolgozni, akkor bemegy hétvégén, és akkor meg tudja csinálni nyugodtan.
Gyakorlatilag tavaly szeptember eleje óta minden munkanap dolgoztam, szabadság nélkül. A decemberi 9 napot nem számolom szabadságnak, mert akkor ebből a 9 napból 6 napot bent voltam dolgozni.
Meg lehet nézni a 2017-es kulcsnyilvántartó könyvben, mikor vettem fel a kulcsdobozomat, az a valódi, nem a munkaidő nyilvántartás.
[…]
A fiúkhoz lenne még egypár szavam.
Próbáljatok meg TŰZOLTÓNAK maradni, de ne pufogjatok már annyit. Ha valamit meg kell csinálni a laktanyában, akkor magatoknak csináljátok. Ez régen is működött, most miért nem tudjátok ezt csinálni???
[…]
Mindent köszönök fiúk! Jó volt veletek. Kár hogy így alakult.
Nagy Lajos” - írta elszomorító levelében az egykori tűzoltó.
Ha te is úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot, akár mobiltelefonról is.