KULT
A Rovatból

Ők voltak szerintünk a legjobbak a szombati Kismenőkben

A második élő adásban az artista Zsolti ismét szépet mutatott, az énekes Bence hangja továbbra is csodálatos. Íme, a kiemelkedő produkciók.

Link másolása

Ördög Nóra ruhája például alapból tökjó volt.

ruha

De a múltkor nagyot alakító artistaművész, Szlavkovszki Zsolti is szuperhős-gúnyát öltött, újraértelmezve a "ZS kategóriát". Szerintünk ez volt eddig a leglátványosabb produkciója, és az első olyan száma, ami nem keltette a bámulatos mutatványok mellett az enyhe cirkuszi majomkodás érzését. Ezt valószínűleg a zsűri és a közönség is érezte, ugyanis összességében 196 pontot gyűjtött be a maximális 200-ból.

VIDEÓ: Szlavkovszki Zsolti ZS-man-ként ugrált a lépcsőházak tetején

Aztán ott volt a másik nagyon magas pontszámot elérő kismenő, Szabó Bence, akinek hangja továbbra is zseniális. Ráadásul Caramel Szállok a dallal című szerzeményét adta elő, ami nagyon jól állt neki - habár még mindig várjuk, mikor rukkol elő egy kevésbé lírai alkotással, teszemazt egy Vad Fruttikkal. Az lenne csak igazán kihívás, mert a mostani versenyszámán is érződött, hogy egy lassú és érzelmes muzsikát könnyedén előad bármikor, bárkinek. Emellett nagyon aranyos volt a bejátszójában az a jelenet, amikor Caramel mellett ülve bevallotta: olyan szeretne lenni felnőttként, mint ő.

ca

Ami azonban számunkra ebben az adásban kiemelkedően szuper produkció volt, az az Üzenet lánycsapat előadása. Határozottan nem értünk egyet a zsűri véleményével abban, hogy kevésbé lettek volna összeszedettek, mint eddig, és fejet hajtunk a rendkívül szép kihívás előtt, mert mi egészen biztosan nem tudnánk úgy szaltózgatni és táncolni, hogy közben végig csak a kezünkben lévő telefont nézhetjük. (Na jó, mi amúgy sem tudnánk szaltózgatni és táncolni.) Ráadásul az egész koreográfiát egy hét alatt kitalálni és begyakorolni... egyszóval, respect.

VIDEÓ: az Üzenet lánycsapat a telefont nyomkodó, személytelen világot bámulatosan jelenítette meg:

A gitárvirtuóz, Luppinger Attila és a dobok mestere, Balogh Soma egyaránt kiválóan alakítottak, habár Sománál a stúdióban lévő édesapák valamiért kevesebben nyomták meg a szavazógombokat. Talán ők nem nézték el annyira könnyen azt az egy-két ritmushibát, amit a kis zseni ejtett. Nekünk is csak annyi a bajunk, hogy a két fiú annyira magabiztosan és kiemelkedően játszik szeretett hangszerén, hogy lassan már várnánk, mivel fejelik meg mindezt - csakúgy, mint Bence esetében.

lupi

soma

Cserép Timi, az eszméletlenül hajlékony lány ezúttal pókká lényegült át a színpadon. Továbbra is ügyes, képességét szerényen és értelmesen kezeli, de a pontszámokból ítélve most már a zsűri és a közönség is érzi: lassan eljutunk arra a pontra, hogy ebben ennyi volt. Ami nem baj, mert - szerintünk - azt is fontos megtanulni, hol kell pontot tennünk annak a végére, amiből már mindent megmutattunk. Hol kell megéreznünk, hogy ezen túl már csak erőltetés lenne, amit csinálunk. Ennek ellenére Timi még nem esett ki, és természetesen amíg a versenyzők közt marad, nagyon drukkolunk neki - elsősorban azért, hogy tudjon még valami extrát mutatni.

cserep

Malaczkó Réka tudását, úgy tűnik, továbbra sem tudja túl nagyra értékelni a közönség - bár igaz, mostani száma valóban nem volt annyira erős és látványos, mint a múltkori. Azt is aláírjuk, amit Hajós András mondott neki: hogy szuperprofi színpadi érzéke mellett most már el kell, hogy kezdje a hangja tisztítását. Valóban, ez alkalommal a statikus előadás miatt még erősebben érződött a hamis éneklés. Rékát ismét az utolsó helyről, a kiesés széléről hozta vissza az otthon szavazók tábora. Örömünkre, mert mi izgalmasnak találjuk a jeleneteit és a felnőtt színészek szintjén álló profizmusát a mozgás és a koreográfia terén.

reka

Akit ellenben mi már kissé fárasztónak, de persze még mindig nagyon aranyosnak érzünk, az Qian Zita. Róla már legutóbbi cikkünkben is kifejtettük nézeteinket, amit persze nem muszáj osztani, de mi továbbra is úgy véljük: mondókát alaposan betanulni és mondóka-szerűen elmondani hála Istennek nagyon sok kisgyerek tud. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy Zitu most sokkal többet mozgott a színpadon, mint eddig (ha pontosak akarunk lenni, eddig egyáltalán nem mozgott a színpadon), és igen hosszú volt a szöveg is, amit meg kellett tanulnia egy hét alatt. Szóval a Bors nénis produkcióban rátett egy lapáttal, és ezt mindenképp értékeljük.

VIDEÓ: Qian Zita produkciója

Az adás végén a rendkívül kedves, de éneklés terén most sem a legerősebbet nyújtó Kovács Harmattól kellett búcsúznunk, aki igazán éretten és mosolyogva fogadta a dolgot (sok felnőttet láttunk már kevésbé jól reagálni ilyen helyzetben). Továbbra is drukkolunk azért, hogy a Kismenőkben egyetlen kieső se érezze a dolgok végét azzal, ami történik vele, épp ellenkezőleg: az egészséges hírnévszerzéssel és a műsorral járó támogatással együtt valaminek a kezdetét lássák mindebben.

harmat

A műsor szerkesztését illetően úgy látjuk, egyre inkább háttérbe szorulnak a felnőtt résztvevők, így a műsorvezetők és a zsűritagok. Utóbbiaknak már a bevonulását is kivették az adás menetéből. Talán így próbálják bizonyítani, hogy itt valóban a gyerkőcökön van a hangsúly.

Jövő szombaton újra Kismenők!

Ha tetszett, oszd meg a cikket!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: