HÍREK
A Rovatból

Népszava: nincs remény béremelésre az egészségügyben, még jobban eladósodnak a kórházak

Hiába bíztak benne a dolgozók, a jövő évi költségvetésben nyoma sincs szakdolgozói fizetésemelésnek. Kórházfelújításra se jut, miközben az adósság csak nő.


A 2026-os költségvetési tervezet szerint sem bérkorrekció, sem kórházfelújítás nem szerepel az állami egészségügyben. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, jövőre pedig 4944 milliárd. Ez 5,1 százalékos növekedés, de a szakértők szerint nem fedezi az inflációt, a dolgozók megtartását, vagy a többletfeladatokat – írja a Népszava.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta a lapnak, hogy a szervezet kezdeményezte a szakdolgozó béremelést, aminek viszont a jövő évi költségvetésben „nyoma nem látszik”.

Jelenleg körülbelül 92 ezer szakdolgozói állás van betöltve a közfinanszírozott egészségügyben, de a rendszer optimális működéséhez legalább tízezerrel többre lenne szükség. A szabadságokat sok helyen nem tudják kiadni, mert nincs elég dolgozó a helyettesítésre, így a hiányzók feladatait is a meglévő munkatársak végzik el.

További bérkifizetésre azonban nincs lehetőség, mivel nincs is erre elkülönített forrás.

A minimálbéren foglalkoztatottak mindazonáltal számíthatnak jövedelemnövekedésre, hiszen a korábbi megállapodás szerint 2026-ra 13 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ezen túl azonban nem látszik további emelés az ágazatban. A kórházak tartozása közben pedig tovább emelkedik: márciusban az intézmények 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak úgy nyilatkozott: csak márciusban 12 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A kormány tavaly 96 milliárd forinttal rendezte az előző évből felgyülemlett tartozásokat, de azóta a probléma újra megjelent, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál további 40-50 milliárd forintnyi tartozás keletkezhet ebben az évben.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kassza 2024-ben 150 milliárd forinttal bővült, 2026-ban pedig újabb 80 milliárd forinttal nő, de a szakértők szerint ez nem elegendő a kórházak adósságmentes működtetéséhez.

A Magyar Kórházszövetség konferenciáján Bodó Attila főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy forráshiány miatt kiigazításra lesz szükség, és már az idei évre is kértek a kormánytól támogatást.

Weltner János orvos a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyarországi, különösen a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények többsége száz évnél is idősebb, és nem alkalmas a modern technológiai követelmények befogadására. Úgy látja, hogy ezek részleges felújítása nem hoz létre méret- és költséghatékony működést.

A költségvetési törvény preambulumában a kormány kiemeli, hogy 2010 óta megháromszorozta az egészségügyre fordított közkiadásokat, viszont a GDP-hez viszonyított arány csökken: az idei körülbelül 4,2 százalékról 3,8 százalékra eshet vissza. A Költségvetési Tanács véleménye alapján a gyógyszertámogatásra szánt keret a 2026-os tervszámokkal valószínűleg szintén nem lesz elegendő, ha figyelembe vesszük az elmúlt három év költéseit és a 2025-ös időarányos teljesülést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely reagált Magyar Péter vádjára: Nem igaz, hogy az Orbán-kormány új kötelezettségeket vállalt
A leköszönő miniszter visszautasította a vádat, miszerint a távozó kabinet új pénzügyi terheket róna az államra. Gulyás szerint kizárólag a választás előtt jóváhagyott tételeket fizetik ki, az új vállalásokat pedig a választás másnapján kifejezetten megtiltották.


Gulyás Gergely Facebook-posztban reagált Magyar Péter vádjára, miszerint a leköszönő Fidesz–KDNP-kormány új kötelezettségvállalásokkal terhelné a költségvetést. A párt új frakció-vezetője egyértelműen kijelentette: „Az állítása nem igaz.”

Gulyás szerint a kabinet a választásokat követően szigorú elvek mentén járt el a pénzügyekben.

„A kormány kizárólag a költségvetésben szereplő, a választás előtt meghozott döntések kifizetését tette lehetővé és a választások másnapján kifejezetten megtiltotta új kötelezettségek vállalását” – írta.

A leköszönő miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan kiadások, amelyeket egy átmeneti időszakban is fedezni kell az állam működőképességének fenntartása érdekében. „Aligha lehet vitás, az ország mindennapi működéséhez szükséges feltételeket - a közszférában dolgozók béreit, a kórházi számlákat, az osztálykirándulások költségeit - az átmenet alatt is biztosítani szükséges.”

Gulyás Gergely a távozó kormány nevében arra kérte Magyar Pétert és az új kormány tagjait, hogy ne akadályozzák a zökkenőmentes hatalomátadást.

„A korrekt átadás-átvétel érdekében arra kérjük az új kormány vezetőjét és tagjait - akiknek kérésük szerint a hivatalban lévő miniszterek minden információt rendelkezésre bocsátottak és bocsátanak -, hogy valótlan híresztelésekkel ne terheljék a kormányváltás alkotmányos szabályoknak megfelelő folyamatát.”

Ahogy megírtuk, Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán arról írt, hogy egy birtokunkba jutott kormányhatározat alapján, hogy „a leköszönő Orbán-kormány teljesen kifosztaná a kasszát”. „A kötelezettségvállalásokra és eszközbeszerzésekre vonatkozó kontrollt teljesen megszüntették, és szabaddá tették a pénzszórást” – jelentette ki a leendő miniszterelnök. Arról is beszámolt, hogy tudomásukra jutott: „az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8%-ára emelkedne az államháztartás idei hiánya”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik az Index főszerkesztője, már meg is van az utódja
Május 15-től Gedei Norbert veszi át az Index főszerkesztői posztját Fekete-Szalóky Zoltántól. A váltás az Indamedia csoportszintű, divízióalapú átalakításának része.


Hat év után főszerkesztőt vált az Index: kedden a lapnál tartott dolgozói tájékoztatón jelentették be, hogy Fekete-Szalóky Zoltán május közepén távozik a posztjáról.

Utódja házon belülről érkezik, május 15-től Gedei Norbert eddigi főszerkesztő-helyettes veszi át a lap vezetését.

A váltás egy hosszabb távú, csoportszintű átalakítás része. Az Indamedia közleménye szerint a divíziók szerinti működésre való átállás világosabb felelősségi köröket, hatékonyabb együttműködést, valamint erősebb stratégiai és tartalmi fókuszt teremt a portfólió egészében.

Az új főszerkesztő feladata a szerkesztőségi működés továbbfejlesztése, a márka szakmai karakterének megerősítése, valamint az új, csoportszintű struktúrához illeszkedő tartalmi és működési stratégia megvalósítása lesz.

A távozó Fekete-Szalóky Zoltán több mint hat éven át játszott meghatározó szerepet a portál életében. A közlemény kiemeli, hogy vezetése alatt a szerkesztőség stabilan őrizte piacvezető pozícióját, és 2024-ben olyan olvasottsági sorozatot ért el, amelynek során az Index 58 egymást követő napon keresztül mindennap az első helyen szerepelt a DKT/e.gemius közönségmérési rangsorában. A lapvezetés és az Indamedia is köszönetét fejezte ki munkájáért.

Az új főszerkesztő, Gedei Norbert egy kihívásokkal teli időszakban veszi át a lap irányítását. Az Index az elmúlt hónapokban több sajtó-helyreigazítási ügybe keveredett a Tisza Párttal. Az Index által bemutatott, valójában nem létező 600 oldalas adócsomagról szóló cikk miatt Magyar Péterék perre mentek, a bíróság pedig jogerősen is a pártnak adott igazat, és helyreigazításra kötelezte az Indexet. Magyar Péter az ítélet után élesen bírálta a lapot, azt írta: „az Indexnek papírja van róla, hogy egy hazug szennylap”.

A Tisza elnöke többször is a „Mészáros Lőrinc-féle Indexként” hivatkozott a portálra.

Az Index vasárnap tette közzé a bíróság által előírt helyreigazítást, amelyre reagálva a leendő miniszterelnök azt írta, nem elégszik meg ennyivel, a helyreigazítást a portál címlapján várja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Matekérettségi: függvényelemzés és másodfokú egyenlet várt a diákokra a második részben
A vizsgázóknak a középszintű matekérettségi második, nehezebb részében kellett életszerű feladatokat megoldaniuk. A témák között szerepelt például a falusi focicsapatok számának csökkenése is.


Függvényelemzés, viharjelző, falusi focicsapatok: a középszintű matekérettségi második, nehezebb része idén is életszerű szituációkkal teszteli a diákok logikáját.

Kedden délelőtt a diákok megkapták a matematikaérettségi második feladatlapját is. A vizsga ezen része két egységből áll: a II. A rész három, kötelezően megoldandó feladatot tartalmaz, míg a II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat közül kell kettőt kiválasztani.

Az idei témák között szerepelt másodfokú egyenlet, függvényelemzés, de a diákoknak ki kellett számolniuk egy viharjelző magasságát és a falusi focicsapatok számának csökkenését is

– írta az Eduline.

A feladatválasztásnak komoly tétje van, a vizsgaszabályzat szerint ugyanis a diákoknak egyértelműen jelölniük kell, melyik feladatot nem kérik értékelni.

Ha ezt elmulasztják, a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe, ami jelentős pontveszteséget okozhat.

A vizsga második része összesen 70 pontot ér a maximális 100-ból, így a stratégiai döntések itt különösen fontosak.

A délelőtt első 45 percében a diákok az első feladatlapon dolgoztak, ahol többek között exponenciális függvényes, gráfos, halmazelméleti és valószínűség-számítási példákkal találkoztak.

Az Eduline által megkérdezett szakértők szerint az idei vizsga első része megfelelt a korábbi évek gyakorlatának.

Aki gyakorolt a matekérettségire, azt nem érhette meglepetés.

A matematikaérettségi hivatalos feladatsorai és javítási útmutatói várhatóan a vizsgát követő napon, szerdán kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Matekérettségi: exponenciális függvények és gráfok is szerepeltek az első feladatok között
A diákoknak dobókockás valószínűség-számítással és valamint a kör egyenletével is meg kellett küzdeniük a középszintű matekérettségi első, rövid feladatsorában. A 30 pontot érő részre 45 percük volt.


Kedd reggel országszerte csaknem 80 ezer diák vágott neki a matematika írásbeli érettséginek. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint középszinten 71 559-en, míg emelt szinten 8264-en vizsgáznak.

Az I. rész 10–12 rövid feladatból áll, amelyekre mindössze 45 perc áll rendelkezésre. A felügyelő tanár 45 perc után beszedi a lapokat, így azokon később már nem lehet javítani. Az itt elérhető 30 pont után a vizsgázók a 135 perces, 70 pontot érő második feladatsorral folytatják, ahol már összetettebb, több lépésből álló problémákat kell megoldaniuk.

Az Eduline már nyilvánosságra is hozta az I. rész feladatait:

exponenciális függvények, gráfok, medián és kvartilis is bekerült a gyorsan megoldandó példák közé.

Ezeken kívül a diákoknak halmazokkal, dobókockás valószínűség-számítással, valamint a kör egyenletével is meg kellett birkózniuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk