Nem gondolnátok, mire használták ezt a lepusztult sárga épületet
A Balaton felé indulva, általában igyekszünk gyorsan túljutni a Sasadi környéki káoszon, azonban van egy épület, amit minden alkalommal elkap a pillantásunk. Az útfeltúrások, modern irodaházak és üvegpaloták közül kitűnik a múlt egy ott felejtett darabkája. A Budaörsi út mentén álló, piszkos sárga, málladozó, ám méltóságteljes kiskastélyt valaha szebb napokat is megélt. Oldalán titokzatos, kopottas felirat.
Vajon mi célt szolgált ez a még pusztulásában is impozáns épület? Utána jártunk, ki építtette, és mire használta fénykorában ezt kastélyt. Készüljetek fel, a válasz igen szokatlan...
A kiskastély 1894-ben épült, ami igen figyelemre méltó, hiszen akkoriban ez a környék nem tartozott az úri körökben népszerű építési területek közé. Az első tervek tanulsága szerint melléképületek is tartoztak hozzá, illetve egy hatalmas, raktárnak szánt pince egészítette ki. Az építtető bizonyos „Tekintetes Fowler és társa” volt.
Ezt hirdette egykor az épületet díszítő „John Fowler és Tsa Gőzekék” felirat is.
John Fowler (1826 és 1864) Angliából származó mérnökember volt, aki számos világhírű mezőgazdasági gépet talált fel rövid élete során. Világhírét az 1855-ben feltalált gőzeke alapozta meg, amely gyorsan elterjedt szerte Európában. Továbbá az ő irányításával indult meg 1860-ban a londoni metró építése is.
John Fowler
A John Fowler and Co. csak 1888-ben érkezett Magyarországra, akkor már Robert Fowler vezetésével. Először irodát, majd nyolc évvel később gőzeke-bemutatótermet, -raktárt és -javítóüzemet nyitottak.
Jól gondoljátok, erre a célra szolgált az impozáns kiskastély. A kelenföldi vasútállomással szemben épített
új telepen a magyarok is megcsodálhatták a forradalmi újdonságnak számító gőzekékből berendezett tárlatot.
A tartalékrész-raktárt és javító műhelyt pedig a magyar gazdák gőzekéinek garanciális javítását vállalta, sőt a bérszántás lehetőségét is kínálták.
gőzeke
A gőzeke megbízhatósága ellenére azonban nehezen terjedt Magyarországon. A drága eszközből 1910-ig csupán 350 darabot adtak el az országban. Az elsőt Habsburg Frigyes főherceg béllyei birtokán (ma Horvátország) alkalmazták. Az utolsó darabot pedig ma is megnézhetitek a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban.
A második világháborút követően kijavították a kiskastély háborús sérüléseit. Ugyanakkor a szocializmus szellemében természetesen ez az épület sem kerülhette el a lakásleválasztásokat. Az egykor gyönyörű kastély a mai napig lakóházként szolgál.
Azóta a cég neve lassan kopik az épület faláról, melléképületei rég eltűntek már, lakásaiban az ottlakók a kiskastéllyal együtt tűrik a Budaörsi út porát és zaját.
Bár a ház hivatalosan védett épületnek számít, ám úgy tűnik, senki nem törekszik a megóvására.
Reméljük azonban, hogy az illetékesek végül úgy döntenek, megmentik ezt a régi szép épületet az enyészettől.
Források: Mesélő Házak, origo.hu, epa, muemlekem.hu
Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg barátaiddal is!