HÍREK
A Rovatból

Most kezdődik el az elmúlt 100 év leghidegebb tele, amit meg is jósoltak?

Több előrejelzés is megerősítette még tavaly, hogy az idei év tele lesz az elmúlt száz év leghidegebbike. Utánajártunk, hogy így lesz-e.


A Bácsmegye.hu közösségi rovatában olvasható, hogy a 2016-2017-es télen Európát sarkvidéki légtömegek szelik majd át, és hogy a Nap nem fog sokat előbújni a felhők mögül -  így az utóbbi száz év leghidegebb tele jöhet. Több meteorológiai szolgálat, például Fobos és Accuweather is arra figyelmeztet, hogy az idei tél sokkal zordabb lesz, mint az eddigi hamis előrejelzések.

Ezt a jelenséget El Niño-nak nevezik, és már 1950-től megfigyelik a működését.

Ez a természeti csapás a Csendes- óceán felett fellépő légköri cirkulációval függ össze, ami lényegében a passzát szélrendszerben fellépő zavart jelenti. Változó a megjelenésének gyakorisága, ám amikor megjelenik elsősorban a bolygó hőmérsékleti, és csapadékviszonyaira van főleg negatív hatással.

Például 1997-1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas pusztításokkal, elsősorban áradásokkal járt ez a jelenség, azonban Ausztráliában és Dél- Kelet Ázsiában ez tűzvészeket okozott. Ezen állítások szerint Európában hatalmas hóviharokra, és áradásokra lehet majd számítani, és az idei tél akár átnyúlhat a tavaszba is.

pexels-photo-38156_1

Magyarországon átlagosan a legnagyobb hidegek az Északi-középhegységben fordulhatnak elő, így az ott élők jobban tarthatnak ettől a jelenségtől, azonban más vidékek sem ússzák meg a fagyoskodást. Főleg Somogy és Zala megyére jellemzőbb, hogy gyakran -20 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet. Azonban

a Tiszántúli területeken a legjellemzőbb a tartósan extrém hideg,

ami azt jelenti, hogy a minimum hőmérséklet -10 Celsius fok alá süllyed, és a napi hőmérséklet a -5 fokot sem haladja meg, valamint legalább öt napig tart.

A témában megkérdeztük Rázsi Andrást, az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz- és Környezettudományi Intézet tudományos segédmunkatársát, aki szívesen segített ezen állítások megcáfolásában. Elmondása szerint ugyanis pontos időjárást körülbelül hét napra előtte lehet mondani, aminek a beválása 80-95%-os pontossággal lehet előrejelzést adni 3 napra, persze ez is függ a makroszinoptikus helyzettől  (lásd keretes írásunkat).

Elmondta: lehetséges, hogy tényleg zordabb tél várható idén, mint az eddig megszokottak, de hozzátette, egyik évszakra vonatkozóan sem lehet pontos előrejelzést adni a tudomány jelen eszközeivel. Való igaz, hogy az El Niño-hatással van az időjárásra, aminek következményeit akár itt Európában is érezhetjük, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy a Csendes–óceánon tapasztalható hőmérsékleti anomália közvetlen, vagy akár közvetett következménye legyen egy zordabb európai tél.

Makroszinoptikus időjárási helyzetek

Az Európa feletti makroszinoptikus időjárási helyzeteket általánosságban két nagyobb csoportba sorolhatjuk:

1. Zonális makroszinoptikus helyzetek:

Ilyenkor alapjában az Atlanti-óceán felett kialakuló cikloncsaládok határozzák meg kontinensünk időjárását, nyugat-kelet irányú áramlást biztosítva.

Ezzel óceáni eredetű léghullámok áramlanak Európa belseje felé.

2. Meridionális makroszinoptikus helyzetek:

Ezt más néven blocking-helyzetnek is nevezik.

Ebben az esetben anticiklonok blokkolják a nyugat-kelet irányú ciklonális áramlást, így a magasnyomású képződmények hatása érvényesül.

A blokkoló anticiklon (blocking-anticiklon) helyzetétől függően beszélhetünk északi, keleti és déli típusú meridionális időjárási helyzetről.

Az anticiklon északi típus fennálltakor a Brit-szigetek környékén, keleti típus esetén Észak-Európa (Skandináv-félsziget) környékén, déli típus bekövetkeztekor pedig a Kelet-Európai síkság területén található. - https://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=376

Mindezeket egybevetve nem kell rettegnünk az idei téltől, nem biztosak az állítások, miszerint sarkvidékké változna Európa, azonban nem árt felkészülni egy-két melegebb ruhadarabbal. Ezt tapasztaltuk az elmúlt napokban is.

Forrás: www.palettaonline.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vályi István Sulyok Tamásnak: Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól
A népszerű autós újságíró kemény hangon szólt be a köztársasági elnöknek, aki korábban kitörölte az „orosz” jelzőt a munkácsi rakétatámadásról szóló posztjából.


[sz]

Ahogy arról korábban hírt adtunk, törölte az „orosz” szót Sulyok Tamás egy korábbi posztjából. A köztársasági elnök az éjjel a kárpátaljai Munkácsot ért rakétatámadás kapcsán először azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek”, majd később törölte a bejegyzésből a támadókra utaló részt.

Az esettel kapcsolatban Török Gábor úgy fogalmazott, hogy „digitális analfabétizmus”. (Az elemző korábban nevezte már az államfőt – és kommunikációs csapatát – politikai analfabétának is.) De Magyar Péter is élesen kritizálta Sulyokot.

Délután az esettel kapcsolatban megszólalt Vályi István autós szakújságíró is, aki az elmúlt időszakban egyre többször ad hangot nemtetszésének közéleti ügyekben – szúrta ki a 24.hu. A népszerű vlogger Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

„Ennyire vagy gyáva. Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól, még arra sem vagy érdemes.”

Ugyan a nap folyamán Szijjártó Péter külügyminiszter is kerülte, hogy orosz támadásról kelljen írnia, Orbán Viktor a délutáni kormányülés után egyértelművé tette a hivatalos álláspontot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.


Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.

A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.

A Válasz Online információi szerint

Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.

Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.

A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.

A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.

A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van – megszólalt az elemző a munkácsi rakétatámadás kormányzati kommunikációjáról
Rakéta csapódott egy munkácsi gyárba, tizenkét sérült kórházban van. Sulyok Tamás először orosz támadásról írt, majd gyorsan módosította bejegyzését.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.

Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.

A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”

Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,

a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”

Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.

A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.

Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor is megszólalt a munkácsi orosz rakétatámadásról
A miniszterelnök – Sulyok Tamással és Szijjártó Péterrel ellentétben – posztjában le is írta, hogy orosz támadásról volt szó. Ezen kívül beszámolt a kormányülés egyéb döntéseiről is.


Délután 5 óra után nem sokkal Orbán Viktor is posztolt az éjjel Munkácsot ért orosz rakétatámadásról. A miniszterelnök azt írta:

„A mai kormányülésen áttekintettük a Munkácsot ért orosz rakétatámadás következményeit. Utasítottam a belügyminisztert, hogy készítse fel a debreceni és nyíregyházi kórházat a sebesültek fogadására. Hála Istennek nem volt rá szükség.”

Hozzátette: Szijjártó Péter egyeztetett a kárpátaljai magyarok képviselőivel, akiknek szintén felajánlottuk a magyar kormány segítségét.

Orbán szerint a „béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell. Csak a béke!”

Orbán Viktor tehát egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint a támadás Oroszország részéről érkezett. Mint arról korábban írtunk, Sulyok Tamás köztársasági elnök utólag törölte posztjából az „orosz támadás” szókapcsolat „orosz” jelzőjét, míg Szijjártó Péter csak „Ukrajnából érkező hírekként” utalt a magyarok által is lakott területet ért rakétatámadásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: