Merkelnek sokkal nehezebb dolga lesz – a Corvinus tanára a német választásokról
A választások kimenetelének egyik tétje a német-francia viszony és az eurozóna átalakítása lesz - mondta a Szeretlek Magyarországnak a a Corvinus professzora.
Franciaországban centrista kormány került hatalomra Emmanuel Macron vezetésével. Ő az eurozóna átalakítása mellett van, és ez Németországtól, mint a leggazdagabb EU-tagállamtól is nagy anyagi áldozatokat követel.
Az átalakítás ugyanis komoly változásokkal járna:
lenne egy közös EU-s pénzügyminiszter, a közös adórendszert egy közös parlament alakítaná ki, és így tovább.
A német parlament korlátlan költségvetés-alkotási joga a német Alkotmányban szerepel. Tehát ha az eurozóna országai közös, saját költségvetéssel rendelkeznének, azt a német parlamentnek is meg kellene szavaznia.
Kiss J. László szerint a mostani választás egyik fontos hozadéka, hogy az eurokritikus Alternatíva Németországnak (AfD) is bejutott a parlamentbe. Már a párt 2013-as létrejöttének oka is Merkel Európa politikájának bírálata, Merkel valódi ellenzékének megteremtése volt. Az AfD politikusai a keletnémet államokban szélsőjobboldali megszólalásokat is megengednek maguknak, és a nemzetállamok Európájában gondolkodnak.
A most leköszönő parlamentben Merkelnek nem volt igazi ellenzéke: a nagykoalíció politikusai a helyek 80 százalékát foglalták el, de a maradék 20 százalék bizonyos kérdésekben – mint például a menekültpolitika – még Merkelnél is megengedőbb volt.
AZ AfD súlyát nem lehet lebecsülni, hiszen 13 tartományi parlamentbe is bejutottak, ami világosan mutatja, hogy a német választók között is vannak, nem is kevesen euroszkeptikusok, miközben az Európa-politika a legtöbbet befizető Németországban valójában belpolitika.

Most már valódi ellenzéke, így szűkebb mozgástere lesz tehát Merkelnek. Pedig az eurozóna tervezett átalakítása miatt Németországnak most beruházásközpontú politikát kellene folytatnia. Ez a német adófizetők nagyobb hozzájárulását jelentené a közös kasszához – növekvő német euroszkepticizmus idején.
A választások után felálló parlamentben tovább szűkíti Merkel mozgásterét a védelmi kiadások mértékének kötelező emelése is.
Németországban most a költségvetés 1,2 százalékát fordítják erre, de a NATO korábbi határozata alapján ezt 2 százalékra kell emelni. A német politika kultúra 1945 óta mélyen pacifista, így pacifizmussal mindig lehet szavazatokat szerezni, de fegyverkezéssel nem. Márpedig ezt meg kell tenniük, ami miatt Merkelnek megint csak rengeteg egyeztetésre lesz szüksége.
Magyarországgal nagyon gyümölcsöző gazdasági kapcsolatai vannak Németországnak, ez kölcsönös. A német vállalatok magyarországi beruházásai a magyar gazdasági növekedés pillérei.
Tény azonban az is, hogy a menekültpolitikában jelentős nézetkülönbség van, miközben nyilvánvaló, hogy a német menekültpolitika és változni fog a most felálló parlamentben. Kiss J. László azt várja, hogy hangosabb lesz a vita a Bundestagban ebben a kérdésben is.
A francia-német együttműködés kimenetele is hatással lesz Magyarországra.
Az eurozóna franciák által szorgalmazott átalakítása a „kétsebességes Európa” létrejöttét siettetné. Ez azonban sok EU-tagországnak nem lenne jó. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke meg is jegyezte, hogy Európa utoljára 1989 előtt volt kétsebességes. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eurozónát valamennyi országra ki akarja terjeszteni. Az unióhoz csatlakozott országok társulási szerződésében is benne van ez, valójában tehát nem szabadon választott kérdés.
Kiss J. László szerint az eurozónához tartozó országok közötti elmélyülő együttműködés nyilvánvalóan mélyítené Európán belül a kelet és nyugat közötti szakadékot.
