HÍREK
A Rovatból

Márki-Zay Péter: „Az uniós források csak akkor jönnek, ha Orbán megy”

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt beszélt arról is, hogy „a fejenként másfél millió forint lehívásához Magyarországnak szigorú korrupcióellenes szabályokat kell hoznia”.


A kelet helyett a nyugat választását javasolja a választópolgároknak Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki azt is kéri tőlük, hogy "gyújtogatóra ne bízzák a tűzoltást" és az április 3-i országgyűlési választáson szavazzanak az ellenzékre, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat.

Az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóüzenetében közölte, a következő napokban bejárják az országot, és az ország háromezer településére viszik el ezt az üzenetet.

"Azért fontos, hogy időnként így szóljak önökhöz, mert legtöbbször csak a propaganda által meghamisítva, elferdítve hallanak arról, hogy milyen sorsot szánunk Magyarországnak. Igaz, a héten kaptam 5 percet a köztévében a teljes magyar ellenzék nevében – ennyi jár, négyévente 5 perc. Minden más, amit mondanak rólunk: hazugság.

Azt hazudták például, élükön Orbánnal, hogy katonákat küldenénk Ukrajnába. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem küldenénk katonákat Ukrajnába. Az álláspontunk kezdettől világos: a NATO és az Európai Unió hűséges tagjaként a NATO álláspontját támogatjuk – márpedig a NATO nem küld katonákat Ukrajnába. Orbán Viktor ezzel ellentétes hazudozása miatt tegnap feljelentést tettem az ügyészségen rémhírterjesztésért. Hazugságaival, aljas propaganda-hadjáratával félelmet, bizonytalanságot kelt Magyarország polgáraiban. Ez felelőtlen és veszélyes lépés, ilyet államférfi nem tesz. Enélkül is éppen elég bajunk van a háború miatt és attól függetlenül is.

Már a háború előtt is hatalmasat ütött a magyar gazdaságon a rekordinfláció, az árak rohamos drágulása. Európa egyik legmagasabb inflációja januárban és februárban is Magyarországon volt. Nálunk a gondok súlyosabbak, a bajok mélyebbek – éppen Orbán felelőtlensége miatt. Ön vajon rábízná az infláció megfékezését arra, aki önző és szűk látókörű politikájával mindezt előidézte?

A háború hatásai mindenhol gyengítik a nemzeti valutákat, de a rubel után a magyar forint szenvedte el a legnagyobb veszteséget – többet veszített értékéből, mint a háború sújtotta Ukrajna fizetőeszköze. Ön vajon rábízná a megtakarításait arra, aki miatt földbe állt a forint?

Az olajár ingadozása más országokban is kihat az üzemanyag-ellátásra, mégis csak Magyarországon látunk kígyózó sorokat a benzinkutak előtt, csak nálunk korlátozták a tankolható mennyiséget. Ön vajon rábízná az üzemanyagválság megoldását arra, aki mindezt előidézte?

Magyarországra óriási terhet ró az ukrajnai menekültek fogadása. De az állam dolgát civilek és egyházi szervezetek végzik, példát mutatva emberségből. Ön vajon rábízná a menekülthelyzet kezelését arra, aki évek óta üldözi és megbélyegzi a civil szervezeteket?

És hogy bízhatnánk a magyarok biztonságát azokra, akik fülük botját sem mozdítják, ha egy bombákkal megrakott robotrepülőgép száll el a paksi atomerőmű felett? Olyanokra, akik bennünket rágalmaznak katonák és fegyverek háborúba küldésével, miközben saját maguk szavazták meg az uniós fegyverszállításokat? Olyanokra, akik 12 éven át uszítottak az EU ellen, és árulták el Magyarország szövetségeseit, miközben maguk is elismerik, hogy a NATO nélkül képtelenek megvédeni Magyarországot egy orosz támadástól?

12 éve volt az Orbán-kormánynak arra, hogy békében, az uniós forrásokból felzárkóztassa Magyarországot, ám a háború kihívása olyan Magyarországot ért, amely továbbra is Európa második legszegényebb országa, lemaradva nemcsak Nyugat-Európa, de a régió országai mögött is.

Ez a kormány eltékozolt, ellopott 12 évet a magyaroktól. Erre nincs újabb négy éve az országnak. Mert ha Orbán marad, tudjuk, mi következik. A válság alatt mi szegényebbek leszünk, ők tovább gazdagodnak. A társadalmi feszültségek elfedésére újra bűnbakokat gyártanának, gyűlöletet szítanának, szembefordítanák magyart a magyarral. Hogyan bízhatnánk a békét olyanra, aki 12 éve folyton háborúskodik? Rábízhatjuk-e a tűzoltást a gyújtogatóra? Megoldhatja-e a gondokat éppen az, aki okozta őket?

És ki tudná-e szabadítani a korrupció hálójából Magyarországot az, aki ezt a hálót maga szőtte?

Szegénységben és korrupcióban Magyarország csak Bulgáriával vetekszik az Európai Unióban. Bulgária azonban példát is mutatott nekünk:

Néhány napja letartóztatták az országot korábban 12 éven át vezető korrupt, jobboldali populista kormányfőt, miután a Kanadából hazatért közgazdász által vezetett új, sokszínű koalíciós kormány csatlakozott az Európai Ügyészséghez.

Ugye értik már, mitől fél Orbán? Ugye értik, miért hazudik, miért nem mer kiállni egy nyílt vitára, miért retteg a vereségtől? És ugye értik, miért fél csatlakozni az Európai Ügyészséghez?

Az Európai Bíróság néhány hete úgy döntött, hogy Magyarország mostantól nem kapja meg az eddigi fejlődést biztosító uniós pénzeket, nem bízzák az uniós adófizetők pénzét tolvajokra. Lemondhatunk-e Orbán korrupt kormányzása miatt a magyaroknak járó, fejenként 1,5 millió forintnyi európai támogatásról?

Ez a pénz a gazdaság talpra állítását szolgálná, ez a pénz a bajok kezeléséhez kell, ez a pénz jár a magyaroknak. De csak akkor jön, ha Orbán megy.

Mert a fejenként 1,5 millió forint lehívásához Magyarországnak szigorú korrupcióellenes szabályokat kell hoznia, csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez.

Orbán ezt soha nem fogja megtenni, mert úgy járna, mint a bolgár kollégája.

Mi azonban megkapjuk ezeket az uniós forrásokat, mert azonnal csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez, lesz elszámoltatás – Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország.

És készen állunk arra is, hogy öt éven belül bevezessük az eurót, hogy addig is erős forinttal és áfacsökkentéssel mérsékeljük az árakat.

Nekünk megvan az erőnk, és megvan a tervünk, hogy rendbe tegyük, amit ők elrontottak. Adómentessé tesszük a minimálbért, emeljük a juttatásokat és a béreket, nemcsak megtartjuk a rezsicsökkentést, de tovább csökkentjük a lakhatás költségeit is megújuló energiával, szigetelési programmal és bérlakásépítéssel. Megoldjuk az üzemanyagválságot támogatásokkal, stratégiai készletezéssel és adócsökkentéssel.

Megvannak tehát a válaszok Magyarország problémáira: korrupció helyett uniós pénzek, önkény helyett szabadság, háború helyett béke, a magyar Putyin helyett Európa!

A magyar fiatalok már választottak – Orbán 12 éve alatt 800 ezren hagyták el az országot, és távoztak Nyugatra, és nem Keletre. Ha nem akarjuk, hogy újabb százezrek távozzanak Európába, Európát kell idehozzuk Magyarországra.

Orbán Viktorral és a Fidesz-kormánnyal ez nem lehetséges, de az Európai Unió és a NATO segítségével igen. Ha szövetségeseink sorozatos elárulásával szemben mi az unió és a NATO hűséges tagjai leszünk, kijelenthetjük: Magyarországon nem lesz háború.

De béke csak akkor lesz, ha háborúskodás sem lesz, ha gyűlöletkampányok és hazugsággyárak sem lesznek.

Ezért egyértelmű: Kelet helyett Nyugat. A nyugati biztonsághoz, a nyugati jóléthez, a nyugati szövetségi rendszer megerősítéséhez pedig kormányváltás kell április 3-án.

Ahhoz azonban, hogy eljuttassuk az igazságot minden település minden lakójához, ismét útra kelünk. Bejárjuk az országot, és elvisszük a következő három üzenetet az ország 3000 tepelülésére:

Kelet helyett válasszuk a Nyugatot!

Gyújtogatóra ne bízzuk a tűzoltást!

Hozzuk haza a minden egyes magyarnak járó, másfél millió forintnyi uniós pénzt!

Ezt a három üzenetet azonban csak az Önök segítségével tudjuk eljuttatni minden magyarhoz – kérem, adják tovább 3 embernek, győzzenek meg fejenként 3 embert, hogy szavazzanak április 3-án a valódi változásra!

3000 település, 3 mondat, 3 ember, április 3-a.

Ne feledjék: abból a mély gödörből, ahova Orbán Viktor juttatta hazánkat, a kijárat nem jobbra és nem balra van, hanem csak felfelé!"

Itt a videó a miniszterelnök-jelölttől:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Narancs és sárga riasztást is kiadtak: durva vihar csap le vasárnap
Egy újabb hidegfront érkezik, heves zivatarokkal, széllel, esővel, és még jégre is számítani kell. Ezért az ország legnagyobb részére figyelmeztetést adtak ki.


Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.

A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.

A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.

Az időjárás változását egy hidegfront okozza vasárnap. Napközben az északkeleti tájakon van esély hosszabb száraz, napos időszakokra. Sokfelé élénk, erős, zivataroktól függetlenül is viharos lehet a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 31 fok között alakul, de a csapadékgócok áthaladása után hirtelen több fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.

Hétfőn a front mögött frissebb levegő árasztja el az országot, a hőmérséklet országszerte 21 és 26 fok között várható. Változóan felhős-napos időre számíthatunk, de a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre pedig elszórtan kialakulhatnak még záporok, zivatarok.

Kedden már sok napsütés valószínű, és 24-29 fokig melegszik a levegő. A nyugati és a délnyugati tájak kivételével többfelé lesz élénk, néhol erős a nyugati, északnyugati szél. Nyugaton helyenként futó zápor, esetleg egy-egy gyenge zivatar kialakulhat.

Szerdától melegszik majd megint. Délután az ékszakkeleti tájakon lehet gomolyfelhőzet. Sokfelé számíthatunk élénk, néhol erős a nyugati szél. Hajnalban 10-17 fokig hűl le a levegő, délután 26-32 fokot mérhetünk - írja az Időkép.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Orbán Viktor a kongresszus után – Olyan fáradtak vagyunk, hogy megérdemlünk egy sört
A Fidesz szombaton újonnan megválasztott elnöke a pártrendezvény után távozóban döntött úgy, hogy a munkatársaival együtt beül egy sörözőbe lazítani.


Orbán Viktor a szombati Fidesz-kongresszus után távozóban beült az autóba, de előtte meghívta a munkatársait egy sörözésre. A "lazításról" egy videót is megosztott, melyhez azt írta:

"Kongresszus után bedobtunk egy sört, hazafele már csak az anyósülés jutott".

A felvételen az látható, hogy a volt kormányfő meghívja egyik munkatársát is egy sörözésre. Azt mondja neki: "Olyan fáradtak vagyunk, hogy megérdemlünk egy sört".

Útközben a parkolóban pedig odaszólt egy férfinak, hogy ne őt üldözze, hanem a miniszterelnököt, "van igazi miniszterelnök, üldüzze azt".

A kocsiban ülve még annyit megjegyzett, hogy "Lázárnak kellett volna még szólni, hogyha van kedve, jöjjön". A volt miniszter egyébként később felbukkant a felvételen, Gulyás Gergellyel együtt. De bevallása szerint rajtuk kívül mindenkit meghívott, "akit nyakon tudtam még csípni" - közölte.

A sörözőben pedig még odament a "kemény maghoz" is, ahol egyikük egy Orbán-portrés pólóban üldögélt.

VIDEÓ: Orbán Viktor sörözéséről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új vezetése van a DK-nak, Dobrev Klára is reagált: nincs még egy ilyen összetartó közösség
Teljesen megújult vezetés vette át a Demokratikus Koalíció irányítását Varju László elnökletével. Az új csapatnak parlamenten kívülről kell újraépítenie a pártot és visszaszereznie a választók bizalmát.


A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.

Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.

A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.

A szombati kongresszuson megválasztott új alelnökök Bakai-Nagy Zita, Bakk István, Kenéz István és Székely Dániel lettek – írja a 24.hu. Az elnökségbe Glázer Tímea, Kertész Éva, Szarkándiné Jerszi Katalin, Hrabovszki László, Nagy Richárd György, Nagy Szabolcs és Zsíros Alexander Zsombor került be.

A párt korábbi kommunikációjában elismerte a helyzet súlyát, egyik bejegyzésükben úgy fogalmaztak:

„A Demokratikus Koalíció előtt nehéz időszak áll.”

A mostani kongresszus egy két hónapos folyamat végére tett pontot. Az április 12-i választási kudarcot követő lemondások után a párt április 17-én tette közzé a tisztújítás menetrendjét. Ennek értelmében az új elnökről, Varju Lászlóról a párttagság egy online szavazáson döntött június 3. és 7. között, a szombati kongresszus pedig az alelnöki és elnökségi pozíciókról határozott.

A DK lépése egy szélesebb politikai átrendeződés része. Az ellenzéki oldalon a választások után az MSZP és a Momentum vezetésében is történtek lemondások.

A kongresszus után Dobrev Klára a közösségi oldalán azt írta:

"A DK életének egyik legnehezebb időszakában új elnökséget választottunk. Szívből gratulálok nekik, egytől egyig kiváló, nagyszerű emberek, akikre büszkék lehetünk. És talán most sokan legyintenek, vagy bizonytalanul kérdezik, hogy mi lesz velünk, a DK-val, én csak egy dolgot tudok mondani: a legnehezebb időkben is mindig az adott erőt nekünk, hogy nincs még egy ilyen összetartó közösség".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Széchenyi Egyetem reagált: a vitnyéd-csermajori ingatlant az ukrajnai menekültek után újították fel, most oktatási célokat szolgál
Az egyetem közölte, a vitnyédi ingatlanra kapott állami támogatás legnagyobb részét az állam által elvégzett munkák kifizetésére fordították. A fennmaradó összegből tovább fejleszthetnek, hogy újra oktatásra használhassák a területet.


A Széchenyi István Egyetem részletes közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a kormány titokban menekülttábort tervezett a vitnyéd–csermajori ingatlanegyüttes területén.

Az egyetem szerint a felújításnak egyetlen célja volt: hogy a területen újra oktatás folyhasson.

A vita azután lángolt fel újra, hogy szombaton az új kormány dokumentumokot aközölt, amelyek szerint a területet menekültek fogadására akarta átalakítani a korábbi kormány.

Az egyetem közleménye szerint a munkálatok kizárólag az állami tulajdonban lévő, mintegy hathektáros területet érintették. A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta őket, hogy a felújításra a 2022 óta ott ideiglenesen elhelyezett ukrán menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint az épület további állagromlásának megelőzése miatt volt szükség - írja az MTI.

Közölték: 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben. Az ingatlanban korábban évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Hozzátették: a sajtótájékoztatón említett beruházás kizárólag a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette.

A munkálatok után az állam bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást adott az egyetemnek. Ennek legnagyobb része, 1,474 milliárd forint az állam által elvégzett felújítási munkák kifizetését fedezte. További 347 millió forintot az intézmény a terület további fejlesztésére fordíthat, hogy az ingatlan – ahol több mint tíz éve élelmiszeripari középiskola működött – ismét oktatási célt láthasson el. A fennmaradó 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakítását segítette.

Az egyetem azt is közölte, hogy a Vitnyéd–Csermajorban található ingatlanrész továbbra is állami tulajdonban van, az egyetem a vagyonkezelője. Jelenleg a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda bérli, amíg a saját intézményüket felújítják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk