HÍREK
A Rovatból

Magyarország már harmadik éve sereghajtó az uniós korrupciós rangsorban

A Transparency International szerint az ország nem tudta visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót és a jogállamisági problémákat.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 21.



A Transparency International közzétette a 2024-es Korrupció Érzékelési Indexet, amelyben Magyarország ismét az Európai Unió legrosszabbul teljesítő tagállama lett. Hazánk 41 pontot kapott a 0-tól 100-ig terjedő skálán, ami egy ponttal kevesebb, mint az előző évben. Magyarország a 180 ország közül a 82. helyre esett vissza, a tavalyi 76. pozícióhoz képest.

Az uniós országok rangsorában Magyarország immár harmadik éve az utolsó helyen áll.

Az elmúlt tizenkét évben hazánk teljesítménye romlott a legnagyobb mértékben, összesen 14 ponttal esett vissza. 2012-ben Magyarország még 55 ponttal a 46. helyet érte el, 2014-ben pedig a 28 tagú unióban a 21. helyen végzett. 2020-ban Bulgáriával és Romániával közösen került az utolsó helyre, de azóta mindkét ország megelőzte.

A Transparency International Magyarország szerint a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági problémák kezelésében továbbra sem történt érdemi előrelépés.

Emiatt az ország végleg elveszített 1,04 milliárd eurót a 2021 és 2027 közötti felzárkóztatási alapból. Emellett kockázatot jelent a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap is, amelynek teljes összegét elbukhatja Magyarország, ha nem teljesíti a vállalt intézkedéseket.

A közbeszerzések terén sem sikerült áttörést elérni.

Az uniós forrásokból finanszírozott eljárásoknál ugyan csökkent az egyajánlatos pályázatok aránya, a hazai pályázatoknál azonban nem teljesült a kitűzött cél.

A közbeszerzési piac továbbra is erősen koncentrált, és a koncessziós szerződések, valamint a keretmegállapodások alkalmazása sem hozott változást.

A gazdasági mutatók szintén kedvezőtlen képet mutatnak.

Magyarország az uniós átlag 77 százalékán áll az egy főre jutó GDP-ben, a fogyasztás terén pedig az utolsó helyen szerepel az unióban. A termelékenység csak Görögországét előzi meg, miközben a beruházások is jelentősen visszaestek.

François Valérian, a Transparency International globális elnöke hangsúlyozta: „A korrupció olyan, egyre fokozódó veszélyt jelentő globális fenyegetés, amely nemcsak a fejlődés lehetőségét ássa alá, hanem a demokrácia hanyatlásának, az instabilitásnak és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka.” Hozzátette: „A nemzetközi közösségnek és minden nemzetnek kiemelt és hosszú távú prioritássá kell tennie a korrupció elleni küzdelmet. Ez kulcsfontosságú a tekintélyelvűség visszaszorításához és a békés, szabad és fenntartható világ biztosításához.”

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján azt mondta: „A közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, hogy

az Orbán-rendszernek a Covid-járvány óta eltelt időszakában Magyarország ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt.”

Szerinte az elmúlt öt évben mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény romlott.

A jelentés három ügyet külön kiemelt: a kormányközeli körök fővárosi ingatlanfejlesztéseit, a 35 éves autópálya- és hulladékkoncessziókat, valamint a sokat emlegetett lombkoronasétányokat.

A Transparency International értékelése szerint az Integritás Hatóság és a Korrupció Ellenes Munkacsoport létrehozása nem bizonyult elegendőnek.

A vagyonnyilatkozati rendszer nem biztosítja a politikusok vagyoni helyzetének átlátható ellenőrzését.

A 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény pedig létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely 2024 nyarán a Transparency International Magyarország ellen indított vizsgálatot. A szervezet szerint a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, hiányzik belőle a bírói jogorvoslat, valamint a tisztességes eljárás követelménye.

A korrupciós index 2024-ben 30. alkalommal készült el. A felmérés 12 szervezet 13 értékelésén alapul, amelyek szakértők és üzletemberek tapasztalatait összegzik. A Transparency International 180 országot vizsgált, Magyarország teljesítményét tíz különböző mutató alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk