Magyarország költötte el a legtöbb pénzt az online kampányokra

Magyar Péter egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i eseményekkel kapcsolatban. Szerinte retteg az orbáni hatalom a Nemzeti Menettől, ezért Budapest teljes belvárosára katonai légtérzárat rendeltek el a nemzeti ünnep idejére. A Tisza Párt vezetője azt állítja, a kormány nem csak azt akarja megakadályozni, hogy drónokról mutassák meg a szerinte soha nem látott hömpölygő tömeget, „hanem azt is meg akarják tiltani, hogy az október 23-i leleplező fénykép készülhessen egy utasszállító repülőről.”

A vita nem újkeletű, 2025. október 23-án a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya már elrendelt egy ideiglenes légtérzárat Budapest belvárosa felett, „katonai műveletre” hivatkozva. Ez akkor megakadályozta a Tisza Párt rendezvényének drónos felvételezését, a döntés kommunikációja és indoklása pedig vitát váltott ki. Magyar Péter március 9-én állította azt, hogy a honvédelmi miniszter nevében olyan határozatot kaptak, amely megtiltja a drónok felszállását a mostani, március 15-i Nemzeti Menet idején is, amelynek gyülekezőjét a Deák Ferenc térre hirdették meg, célja pedig a Hősök tere.

A magyarországi drónszabályozás eleve szigorúnak számít, a fővárosban az úgynevezett „No Drone Zone” területeken a repülés alaphelyzetben korlátozott. Egyes kiemelt helyszínek, illetve állami vagy védelmi okból elrendelt ideiglenes korlátozások külön engedélyt igényelnek, amelyről a korlátozást elrendelő szerv, például a Honvédelmi Minisztérium dönthet. Aznapra a egyébként a kormányközeli CÖF–CÖKA is Békemenetet jelentett be.

A titkosítás feloldása folyamatban van – válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a nyilvánosság azt jelentést, amelyben állítólag olyan információk vannak, miszerint Ukrajnából érkezhetnek források a Tisza Párthoz.

Orbán Viktor múlt héten az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy a Tisza Párthoz jelentős mennyiségű pénz érkezik Ukrajnából. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összegekről lehet szó. Állítása szerint erről van egy írásos jelentés, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztettek, amit szerinte úgy ismerhet meg a nyilvánosság, ha kérik a titkosítás feloldását.

Hozzátette, hogy Orbán Viktor is annyit mondott csak el az ATV-ben, amennyit államtitoksértés nélkül megfogalmazhatott, ennél többet csak a titkosítás feloldása után tudhat meg a nyilvánosság.

A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,

„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.

– mondta.

Arra a vádra, hogy a mostani akció egyfajta "bosszú" lehet a Barátság kőolajvezeték "elzárására", a miniszter úgy reagált, hogy a korábbi években a szállítás más formában történt, a NAV és más hatóságok pedig ilyen jellegű politikai tevékenységet nem végeznek.

Egy titokzatos feljelentés indította el azt a láncreakciót, amelynek a végén a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra március 5-én, csütörtökön Magyarországon. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést továbbküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elbírálásra, de azt nem árulták el, ki volt a feljelentő, és pontosan mivel győzte meg a hatóságokat – írta a Népszava. A Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzá tartozó ügyészségek jelezték, náluk nincs folyamatban büntetőeljárás az ügyben. A nyomozás felderítési szakaszban tart, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett a nyomozó hatóság önállóan végzi a munkáját.

A március 5-i akcióban a NAV két páncélozott járművet és hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanúja miatt. A szállítmányban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán külügyminiszter az intézkedést „túszejtésnek” minősítette. A hét ukrán állampolgárt március 6-án elengedték, de a készpénzt és az aranyat a magyar hatóságok visszatartották. A kormány március 9-én olyan döntést hozott, amely legfeljebb 60 napig lehetővé teszi a lefoglalt értékek visszatartását a vizsgálat idejére, a parlament pedig napirendre vette az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár a parlamentben azt mondta, az ügyben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.

A NAV március 11-én közölte, hogy visszaadja az ukrán pénzszállító járműveket, de a lefoglalt értékek továbbra is Magyarországon maradnak. Az eset nyomán ukrán bankok már keresik az alternatív tranzitútvonalakat, hogy elkerüljék Magyarországot. Lázár János miniszter egy nyilatkozatában összefüggést említett a januári Barátság-kőolajvezeték leállása és az ukrán pénzszállító elfogása között.