Lényegesen lelassult a héten a koronavírus-járvány terjedése Csehországban: pénteken kevesebb mint 2600 új igazolt fertőzést mutattak ki a laboratóriumok, ami szeptember óta a legalacsonyabb szám. Heti összehasonlításban mintegy 600-zal kevesebben fertőződtek meg pénteken, mint egy hete - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján szombaton reggel nyilvánosságra hozott statisztikából.
Fokozatosan enyhül a kórházakra nehezedő nyomás, és egyre több a szabad ágy. A lélegeztetőgéppel ellátott speciális ágyak több mint egyharmada már felszabadult. Pénteken a kórházakban 3470 beteget kezeltek, a súlyos esetek száma 765.
Ezek a mutatók legutóbb tavaly október elején voltak ilyen alacsonyak. A helyzet javulása lehetővé tette az intézményeknek, hogy visszatérjenek a megszokott kezelésekhez, az előre tervezett műtétekhez.
Fontos tényező, hogy folyamatosan csökken a napi elhalálozások száma is, már három hete száz alatt mozog. Pénteken eddig 31 halálesetet jelentettek, de ez a szám a későbbi pontosítások után rendszerint mindig megemelkedik. A kór tavaly márciusi kitörése óta összesen 28 920 ember halt meg a Covid szövődményeiben Csehországban.
Petr Arenberger szakminiszter kiemelte, hogy a járvány terjedési mutatója továbbra is egy alatt (0,8) mozog.
Csehország sokáig világelső volt lakosságarányosan a Covid-halálozásban, de a héten részben az ottani csökkenésnek, részben a még mindig nagyon súlyos magyar halálozási mutatók következtében Magyarország lépett a tragikus lista első helyére.
Lényegesen lelassult a héten a koronavírus-járvány terjedése Csehországban: pénteken kevesebb mint 2600 új igazolt fertőzést mutattak ki a laboratóriumok, ami szeptember óta a legalacsonyabb szám. Heti összehasonlításban mintegy 600-zal kevesebben fertőződtek meg pénteken, mint egy hete - derült ki az egészségügyi minisztérium honlapján szombaton reggel nyilvánosságra hozott statisztikából.
Fokozatosan enyhül a kórházakra nehezedő nyomás, és egyre több a szabad ágy. A lélegeztetőgéppel ellátott speciális ágyak több mint egyharmada már felszabadult. Pénteken a kórházakban 3470 beteget kezeltek, a súlyos esetek száma 765.
Ezek a mutatók legutóbb tavaly október elején voltak ilyen alacsonyak. A helyzet javulása lehetővé tette az intézményeknek, hogy visszatérjenek a megszokott kezelésekhez, az előre tervezett műtétekhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
40 millió forintra büntettek egy érintettet abban az ügyben, amiben Magyar Pétert is vizsgálják
Az MNB bennfentes kereskedelem miatt vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz. Magyar Péter tagadja, hogy tiltott információk alapján üzletelt volna. Ugyanakkor az Opus eddig nem reagált a fejleményekre.
Magyar Péter neve is felmerült abban a piacfelügyeleti eljárásban, amit a Magyar Nemzeti Bank indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt, írja a Telex. Az ügy az Opus-részvényekhez kapcsolódik, és összesen hét ember érintett benne. A vizsgálatot februárban kezdte a jegybank, miután nyilvánosságra kerültek azok a hangfelvételek, amelyeket Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője hozott nyilvánosságra 2023 novemberében.
A felvételeken az hangzik el, hogy a TISZA Párt elnökének 90 millió forint értékben voltak részvényei, és olyan információk birtokában kereskedett a tőzsdén, amelyekről nem lett volna szabad tudnia.
A gyanú szerint Magyar Péter és a többi érintett 2023. július 21-én úgy adott el és vett Opus-részvényeket, hogy ismerték a cég azon tervét, miszerint aznap részvény-visszavásárlási programot indítanak.
A lap arról is beszámolt, hogy az MNB már 40 millió forintra bírságolta az egyik érintettet. A Telex információi szerint egy pécsi ügyvéd tartotta a kapcsolatot az Opus egyik vezetőjével, és mindkettőjüket vizsgálják. Az eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást folytat.
Magyar Péter többször is reagált az ügyre. Közösségi oldalán azt írta, hogy helyreigazítási pert indított és büntetőfeljelentést is tett. Egy interjúban pedig kijelentette, hogy banki kimutatásokkal tudja bizonyítani: nem július 21-én, hanem július 25-én vásárolt Opus-részvényeket, vagyis napokkal a hivatalos bejelentés után.
Az Opus eddig nem adott ki tájékoztatást az ügyben.
Magyar Péter neve is felmerült abban a piacfelügyeleti eljárásban, amit a Magyar Nemzeti Bank indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt, írja a Telex. Az ügy az Opus-részvényekhez kapcsolódik, és összesen hét ember érintett benne. A vizsgálatot februárban kezdte a jegybank, miután nyilvánosságra kerültek azok a hangfelvételek, amelyeket Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője hozott nyilvánosságra 2023 novemberében.
A felvételeken az hangzik el, hogy a TISZA Párt elnökének 90 millió forint értékben voltak részvényei, és olyan információk birtokában kereskedett a tőzsdén, amelyekről nem lett volna szabad tudnia.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keir Starmer brit miniszterelnök Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélés után több európai vezetővel közösen felhívta Donald Trump amerikai elnököt.
Starmer Emmanuel Macron francia elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt vett részt a hajlandóság koalíciójának ülésén. Ezt követően közösen egyeztettek Trump elnökkel a 30 napos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatról, amelyet támogatnak – írja a BBC.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közben bejegyzést tett közzé az X-en. Ebben megerősítette, hogy támogatja a „teljes és feltétel nélküli 30 napos tűzszünetet”. Mint fogalmazott: a „hajlandók koalíciója összeült”, és a tűzszünet célja, hogy „előkészítse az utat az érdemi béketárgyalásokhoz”.
Hangsúlyozta:
„A célunk egyértelmű: igazságos és tartós béke Ukrajnában, ami létfontosságú a biztonság és stabilitás szempontjából az egész kontinensen.” Arra is figyelmeztetett, hogy a tűzszünet megszegése esetén az EU kész „további harapós szankciókat bevezetni”.
Keir Starmer brit miniszterelnök Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélés után több európai vezetővel közösen felhívta Donald Trump amerikai elnököt.
Starmer Emmanuel Macron francia elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel együtt vett részt a hajlandóság koalíciójának ülésén. Ezt követően közösen egyeztettek Trump elnökkel a 30 napos tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatról, amelyet támogatnak – írja a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Meg kell nyernünk a harcot!” – megköszönte Orbán Viktor üzenetét a magyargyűlölő szélsőjobbos román elnökjelölt
A román elnökjelölt ismét dicsérte a magyar miniszterelnököt, most egy videó miatt lelkesedett. George Simion korábban magát a „román Orbán Viktornak” nevezte, holott magyarellenes nézeteiről is ismert.
A Transtelex beszámolója szerint Orbán Viktor egy videót tett közzé az X-en, amelyben a felújított tihanyi apátság átadóján elhangzott beszédének azt a részét osztotta meg, amely George Simionra vonatkozott. A felvételt angol felirattal látták el, hogy a román közönség is megértse a mondanivalót.
Simion korábban az Euronews-nak arról beszélt, hogy több kérdésben is szeretné követni Orbán Viktor példáját, mert „ő bebizonyította, hogy harcolt a családokért, a népesség megtartásáért és a kereszténységért az uniós intézményekben.” A Transtelex felidézte azt is, hogy a román elnökjelölt már korábban is úgy nyilatkozott: saját magát a „román Orbán Viktornak” tartja.
Az erdélyi magyarok egy része ugyanakkor tart Simion győzelmétől, aki már többször — például az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensekben – tanúbizonyságát tette magyarelleneségének.
Pakisztán katonai offenzívát indított India ellen, civilek is meghaltak a támadásokban
A pakisztániak szerint India rakétákkal támadt három katonai bázist, köztük a főváros melletti központot. Válaszul ők is csaptak – állítólag még az S–400-asokat is elintézték.
Egyre komolyabb katonai konfliktus körvonalazódik Dél-Ázsiában: Pakisztán azt állítja, hogy India rakétákkal támadta három pakisztáni katonai légibázisát, ezért válaszul offenzívát indítottak.
A pakisztáni hadsereg szerint az egyik megtámadott bázis a Rawalpindiben található Nur Khan légibázis, amely az ország egyik legfontosabb katonai központja. Ez a bázis mindössze tíz kilométerre fekszik a fővárostól, Iszlámábádtól – vagyis egy esetleges támadás az ország vezetését is közvetlenül veszélyeztetheti.
A pakisztáni hadsereg közlése szerint ők sikeresen megsemmisítették India S–400-as légvédelmi rendszereit, valamint komoly kibertámadást indítottak indiai célpontok ellen.
Állításuk szerint több jelentős indiai weboldalt is feltörtek, köztük a kormányzó pártét is.
India viszont tagadja, hogy ilyen súlyos károk érték volna az országot. A hivatalos közlések szerint a katonai infrastruktúra lényegében sértetlen maradt.
A helyzet a civil lakosságot sem kímélte: az indiai beszámolók szerint a pakisztáni támadásokban többen megsérültek, és meghalt Raj Kumar Thapa, Kasmír régió egyik indiai vezetője. Az indiai források szerint Dzsammu városában, egy sűrűn lakott civil területen is becsapódtak lövedékek.
Pakisztán tagadja, hogy civileket támadt volna, és a tájékoztatási miniszter, Attaullah Tarar szerint nem ők kezdték a konfliktust. Mint fogalmazott, Pakisztán csak válaszlépést tett, miután támadás érte őket.
A BBC megjegyzi: egyik fél állításait sem tudják független forrásból megerősíteni. Az viszont biztos, hogy a helyzet rendkívül feszült, és a két atomhatalom kapcsolata hosszú ideje nem volt ilyen kiélezett.
Az Egyesült Államok is megszólalt az ügyben: Marco Rubio külügyminiszter telefonon egyeztetett mindkét féllel, és azt kérte, hogy próbáljanak békés megoldást találni. Rubio jelezte: az USA kész segíteni a tárgyalásokban, hogy elkerülhető legyen egy újabb súlyos katonai konfliktus.
Egyre komolyabb katonai konfliktus körvonalazódik Dél-Ázsiában: Pakisztán azt állítja, hogy India rakétákkal támadta három pakisztáni katonai légibázisát, ezért válaszul offenzívát indítottak.
A pakisztáni hadsereg szerint az egyik megtámadott bázis a Rawalpindiben található Nur Khan légibázis, amely az ország egyik legfontosabb katonai központja. Ez a bázis mindössze tíz kilométerre fekszik a fővárostól, Iszlámábádtól – vagyis egy esetleges támadás az ország vezetését is közvetlenül veszélyeztetheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!