Mint azt mi is megírtuk: Vlagyimir Putyin orosz elnök május 20-án munkalátogatáson vett részt a kurszki régióban. Az orosz sajtó beszámolói szerint a program közben ugyanakkor rendkívüli esemény történt, az elnöki helikopter ugyanis egy ellenséges dróntámadás középpontjába került.
A történtekről Jurij Daskin, a légvédelmi hadosztály parancsnoka is nyilatkozott a Rosszija24 tévécsatornának.
„Egyidejűleg légvédelmi csatát vívtunk, és biztosítottuk az elnöki helikopter repülésének biztonságát a levegőben”
– fogalmazott Daskin, aki hozzátette: az ellenséges drónok támadását visszaverték, és minden légtércélpontot megsemmisítettek.
„Egy légitámadás célpontjának lenni óriási kockázat. Egész biztos, hogy Putyin utazásának szervezői közül valaki óriásit hibázott. Valahogyan kiszivárgott a helikopter várható útvonala, amit vélhetően kihasznált az ukrán hadvezetés, ezért támadták drónokkal az adott időben a térséget. Biztos, hogy ezért fejek hullanak majd az orosz hadseregben”
– mondta a támadással kapcsolatban Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes, katonai szakértő a Blikknek.
„Az orosz elnök mozgását a legszigorúbb titoktartás és biztosítás övezi. Ezúttal azt sem lehet kizárni, hogy nyugati, avagy amerikai hírszerzési adatok is segítették az ukrán felet a különleges kurszki akció végrehajtásában”
- tette hozzá a szakértő.
Az orosz elnökről egyébként az a hír járja, hogy szinte paranoiásan irtózik a légi utazástól, ugyanis attól tart, hogy kiszivárog az útvonala és megtámadják a gépet. Éppen ezért még a hosszabb távokra is általában páncélozott vonattal vagy autóval megy.
Mint azt mi is megírtuk: Vlagyimir Putyin orosz elnök május 20-án munkalátogatáson vett részt a kurszki régióban. Az orosz sajtó beszámolói szerint a program közben ugyanakkor rendkívüli esemény történt, az elnöki helikopter ugyanis egy ellenséges dróntámadás középpontjába került.
A történtekről Jurij Daskin, a légvédelmi hadosztály parancsnoka is nyilatkozott a Rosszija24 tévécsatornának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Eddig is tudtuk, hogy az oroszok nemcsak a spájzban vannak, hanem már jelen vannak a nappalinkban, vagy épp a Külügyminisztérium szerverein és a Karmelita füstös szobáiban is" - írta Magyar Péter a közösségi oldalán vasárnap este.
A TISZA Párt vezetője arról számolt be, hogy pártja applikációját az indulása óta folyamatosan támadják. Bejegyzése szerint:
"A Tisza Világ applikációt az elindítása óta támadják nemzetközi hekkerek, akik mögött nyilvánvalóan az orosz szolgálatok állnak. Hogy miért teszik ezt? Mert egy céljuk van: a magyarok többségi akaratával szemben hatalomban tartani az ő érdekeiket kiszolgáló legfontosabb uniós szövetségesüket, Orbán Viktort".
A politikus azt is közölte:
"A TISZA informatikai biztonsággal foglalkozó szakemberei minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek, hogy megvédjék a feliratkozók személyes adatait. Ezt kellene tennie a magyar nemzetbiztonságnak is, de rájuk nem számíthatunk. A TISZA-nak nem állnak rendelkezésére olyan eszközök, mint a szolgálatoknak, így a verseny nyilvánvalóan egyenlőtlen".
Majd arról számolt be, hogy hétfőn reggel tájékoztatást ad az ügyről:
"Holnap reggel 9:30-kor részletes tájékoztatást adok a Tisza Világ elleni újabb támadásról, és ismertetem a pártunk vezetőségének azon döntéseit, amiket a felhasználóink, valamint a jelöltek kiválasztási folyamatának biztonsága és a választási győzelem érdekében a 106 egyéni országgyűlési képviselőjelöltünkről való döntés kapcsán meghoztunk."
Arról is írt, hogy szerint Orbán Viktor kapott egy közvéleménykutatási adatot, amely a TISZA jelentős előnyét mutatta ki:
"Orbán Viktornak ezen a héten adtak oda a kollegái először egy olyan nagymintás (5000 fős) belső közvéleménykutatást, amely 10 %-os TISZA előnyt mutat. A leköszönő miniszterelnök ez alapján tisztában van vele, hogy a választást tiszta versenyben képtelen lenne megnyerni. Ezért a következő alig több mint öt hónapban minden aljasságra fel kell készülnünk."
Hozzátette:
"Kérem, hogy mindenki érezze át a felelősségét és őrizze meg a magabiztosságát, mert csak összekapaszkodva, egymást támogatva tudjuk leváltani ezt az aljas rendszert, de úgy meg fogjuk tenni.
161 nap van hátra. Ti is tudjátok és ők is tudják, hogy mi vagyunk a többség. Holnap reggel 9:30-kor találkozunk!"
"Eddig is tudtuk, hogy az oroszok nemcsak a spájzban vannak, hanem már jelen vannak a nappalinkban, vagy épp a Külügyminisztérium szerverein és a Karmelita füstös szobáiban is" - írta Magyar Péter a közösségi oldalán vasárnap este.
A TISZA Párt vezetője arról számolt be, hogy pártja applikációját az indulása óta folyamatosan támadják. Bejegyzése szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranyat nyer ki az elektronikai hulladékból egy debreceni diák, már rengetegen érdeklődnek a magyar módszer iránt
A használhatatlanná vált régi készülékek az új technológiának köszönhetően kincsesbányává válthatnak, ráadásul a környezeti terhelést is csökkenthetik.
Aranyláz a Debreceni Egyetemen: egy mesterszakos hallgató oktatói segítségével kifejlesztett egy környezetbarát módszert, amivel aranyat képesek kivonni az elektronikai hulladékból. A kutatók bíznak benne, hogy ha ipari szinten is bevezetik ezt a módszert, akkor új korszak kezdődhet az e-hulladék feldolgozásban ezzel a fenntartható nemesfém-visszanyeréssel. Most még szabadalmaztatásra vár az új technológia.
Bukta Balázs mesterszakos hallgató elmondta, hogy lesz arany a régi mobilkészülékből:
"Kalapáccsal apró darabokra törjük, és ezeket utána egy speciális reagenssel kioldjuk belőle az aranyat és egyéb más fémeket. És a mi gélünk azért jó, mert ezekbe a "székekbe" csak az arany tud beleülni, semmi más fém".
Az is kiderült, mivel tudják ezt megoldani: környezetbaráttá tették az arany részecskék megkötésére képes színes gélt, amihez a konyhában is fellelhető zselatint használták fel. A nemesfém-visszanyerés technológiája korábban is ismert volt, most azonban a hatékonyságát is sikerült ezzel továbbfejleszteni.
Hermann Petra adjunktus szerint ezek a használt készülékek: "Valóságos kincsesbányáknak számítanak. Viszont, amint ezek az elektronikai termékek hulladékká válnak, nem csak hatalmas környezeti problémát jelentenek, de gazdasági veszteséget is."
A gond az, hogy ahelyett, hogy a már meglévő nemesfémeket kinyernék az e-hulladékokból és azokat újrafeldolgoznák, a véges forrású lelőhelyekből pótolják azokat. A debreceni fejlesztés szabadalmát épp ezért már nem csak a kutatói várják.
Kalmár József docens arról számolt be: "Magyar és német érdeklődők is vannak rá. És onnantól kezdve, 1-2 éven belül, hogyha a technológiai fejlesztés is sikeres, akkor már ez megvalósítható".
Egy 2023-as uniós felmérés adatai alapján évente fejenként átlag 11,6 kilogramm elektronikai hulladék termelődik. Ez csökkenthető lehet ezzel az új "modernizált aranymosással."
Aranyláz a Debreceni Egyetemen: egy mesterszakos hallgató oktatói segítségével kifejlesztett egy környezetbarát módszert, amivel aranyat képesek kivonni az elektronikai hulladékból. A kutatók bíznak benne, hogy ha ipari szinten is bevezetik ezt a módszert, akkor új korszak kezdődhet az e-hulladék feldolgozásban ezzel a fenntartható nemesfém-visszanyeréssel. Most még szabadalmaztatásra vár az új technológia.
Bukta Balázs mesterszakos hallgató elmondta, hogy lesz arany a régi mobilkészülékből:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, ki biztosítja Lázár János felsőkategóriás Mercedes V-osztályú kisbuszát: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA). Ezt a miniszter egy lakossági fórumon mondta el hvg.hu-nak.
A tárca korábban csak annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett autóról, hogy nem az állam adja, az üzembentartó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A HVG kérdésére elárulták,
a négykerékhajtású, 237 lóerős kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.
A V-osztály induló ára 38 millió forint, a kocsi a megszokott minisztériumi flottából is kilóg. A kisbusz olykor Lázár fiát is szállítja.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021-ben hozta létre a magyar állam. Célja a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működtetése és fejlesztése, valamint a magyar mezőgazdaság modernizációjának elősegítése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Lázár János, aki korábban kormánybiztosként felügyelte a Ménesbirtok állami feladatainak koordinálását.
A mezőhegyesi ménesbirtok mellé 2022-ben az alapítvány megkapott 8,5 ezer hektár termőföldet és 15 milliárd forintot, a tavalyi beszámoló szerint 2024-ben ebből 450 millió forintot szabadítottak fel az alapítvány céljaira.
Kiderült, ki biztosítja Lázár János felsőkategóriás Mercedes V-osztályú kisbuszát: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA). Ezt a miniszter egy lakossági fórumon mondta el hvg.hu-nak.
A tárca korábban csak annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett autóról, hogy nem az állam adja, az üzembentartó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A HVG kérdésére elárulták,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: két hónap alatt nem építette vissza a MÁV a leégett zajvédő falat Tatán
A politikus szerint a falra felkúszó, nem irtott gaz lángra lobbanása miatt éghetett le a zajvédő fal. A képviselő azt írta, a MÁV nem ad információt, az önkormányzat nem lép.
Hadházy Ákos új Facebook-bejegyzésében a MÁV-ot bírálta, szerinte a vasúttársaság „két hónapja nem képes visszaépíteni néhány méter zajvédő falat”. A politikus állítja, hogy a szerkezet a MÁV hibája miatt égett le.
A posztban úgy fogalmazott,
a falra felkúszó, nem irtott gaz gyulladhatott meg „egy meghibásodott fékberendezéstől, esetleg eldobott cigarettától”.
Hadházy szerint ez is azt mutatja, hogy a karbantartás elégtelen volt. Állítása szerint a tatai Tompa Mihály utca végén lakók „az orruk előtt” kénytelenek elviselni „a bécsi fővonal teljes forgalmát”, és ez csak akkor csendesebb, „amikor éppen nem omlott össze az egész valamilyen szokásos üzemzavar miatt”. A politikus azt írta ideiglenes megoldásról sincs hír.
Hadházy szerint a MÁV „semmilyen információt nem ad”, az önkormányzat pedig „csak vonogatja a vállát, mivel a falak a MÁV területén vannak”. Úgy állítja, a felelősség tologatása miatt a helyiek maradnak a fokozott zajterheléssel.
A politikus a bejegyzésben szélesebb kontextust is említ:
„A múlt héten Lázár bejelentette, hogy 400 milliárdért építenek gyorsvasutat Ferihegyre.” Ezzel szemben szerinte „közben kiderült, hogy egy év alatt nem tudnak megjavítani 150 méter (!) töltést Veszprémnél”.
A poszt végén azt írta: „Most meg azt látjuk, hogy 20 méter zajvédő fal is meghaladja a képességeiket...” Hadházy összegzése szerint a kormányzati nagyberuházási tervekkel szemben a mindennapi fenntartási feladatok elvégzése is akadozik – legalábbis ő így látja.
Hadházy Ákos új Facebook-bejegyzésében a MÁV-ot bírálta, szerinte a vasúttársaság „két hónapja nem képes visszaépíteni néhány méter zajvédő falat”. A politikus állítja, hogy a szerkezet a MÁV hibája miatt égett le.
A posztban úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
