prcikk: Lattmann Tamás: Ursula von der Leyen nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Ursula von der Leyen nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent

A nemzetközi jogász szerint kemény következő ciklusra kell berendezkedni, ami az Orbán-kormány és az Európai Bizottság viszonyát illeti. És ezen a várva-várt Trump elnökség sem változtat majd, mert Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.


Régi-új elnöke van az Európai Bizottságnak. Ursula von der Leyent annak ellenére választották újra, hogy Orbán Viktor – egyedüli európai vezetőként – ellene szavazott. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott beszédében pedig külön utalt Orbán Viktor moszkvai útjára, amit „megbékéltetési” kísérletnek nevezett, ugyanazt a szót használva, amivel a Hitler megbékítésére tett, második világháború előtti brit kísérleteket írták le. Von der Leyen arról is beszélt, soha nem fogja hagyni, hogy szélsőségesek és demagógok tönkretegyék az európai demokráciát.

Közben Orbán Viktor új frakciója, a Patrióták Európáért karanténba került az Európai Parlamentben, vagyis egyetlen vezető tisztségre sem választották meg a képviselőit. Milyen lesz a következő öt év ilyen előzmények után az Európai Unióban? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Von der Leyen a szavazás előtt mondott egy beszédet, amiben értelmetlennek nevezte az Orbán útját, és nagyon nagy tapsot kapott. Ennek a fényében mit várhatunk? Hogy hat ez majd Magyarország Unión belüli pozíciójára?

– Eddig is feszült volt a viszony, és ebben várhatóan nem lesz változás.

Kortesbeszédében Ursula von der Leyen kijelölte magának azt a vonalat ezzel, hogy nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent.

Az Európai Parlamentben és az elmúlt hónapokban Orbán Viktor rettenetesen népszerűtlen volt. Ezekkel a kijelentésekkel biztosra ment von der Leyen, kalkulálható volt, hogy ez így fog hatni az EP-képviselőknél is.

– Emlékezzünk rá, hogy hirtelen csak lepottyant 10 milliárd euró, amikor nagyon nagy szükség volt Orbán szavazatára. Ennek a fényében azért von der Leyen is tud nagyon pragmatikus lenni, ha erre van szükség.

– Az a tízmilliárd euró nem hirtelen pottyant le. Az egy dolog, hogy a magyar sajtóban ez annak idején így jelent meg, de ez nem igaz. Ennek a pénznek egy meghatározott részében volt egy vita nagyon régóta a magyar állam és a von der Leyen-féle Bizottság között, amiben, miközben hazafele a magyar kormány azt magyarázta, hogy harcolunk, nem engedünk semmiből, mégis átnyomtak egy igazságszolgáltatási reformcsomagot többek között. Amikor átment, Orbánék elkezdték csuklóztatni a Bizottságot, hogy már nincs jogalapja annak, hogy ezt a pénzt visszatartsák. Ezek után egyetlen egy esély lett volna, hogy ezt a pénzt ne kelljen odaadni, ha a Tanács, tehát az Európai Unió tagállamai úgy döntenek, hogy ezeket a pénzeket, amiket a Bizottság függesztett fel, a kondicionalitási eljárás keretében ők is felfüggesztik.

Didier Reynders biztos egy sajtótájékoztatón kibökte, hogy azért adták oda a 10 milliárd eurót, mert attól tartottak, hogy esetleg Orbán Viktor bepereli őket.

És az Európai Bizottság, mint minden végrehajtó szerv a világon, úgy fél a bíróságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Láthattuk is, hogy most pár napja kijött az ítélet a vakcinabeszerzések kapcsán. A bizottságnak pedig minden oka és alapja megvan arra, hogy tartson a bíróságtól, mert az Európai Unió Bírósága tényleg hajlamos olyan ítéleteket hozni, ahol nem veszik figyelembe a Bizottság számára kedves politikai érdekeket. Ráadásul az Európai Bizottság nem kapott cserébe semmit Orbán Viktortól ezért a pénzért. Tudom, hogy mondják egy páran, hogy Orbán Viktor nem vétózott például Ukrajna ügyében, de nem is vétózhatott az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdésében. Ellenben az Ukrajnának szánt pénzügyi alap tekintetében már rögtön volt vétó, csak a sajtó arról nem számolt részletesen be, mert mindenki azon rugózott, hogy Orbán kiment kávézni. Pedig a pénzügyi segély, az bizony meg lett vétózva. Tehát a Bizottséf nem kapott semmit cserébe ezért a pénzért.

– Von der Leyen újraválasztásával végképp elúszhatnak az EU által visszatartott források? Egyáltalán: csapataink harcban állnak még?

– Ennek nem sok köze van von der Leyen újraválasztásához, mert ezeket a Bizottság, mint testület javasolta a Tanácsnak a kondicionalitási eljárásban, és a Tanács dönt a visszaengedésről.

Tehát a Bizottságban történő bármilyen változás ebből a szempontból teljesen irreleváns.

Az egy másik dolog, hogy mivel a felfüggesztés elengedését a Bizottságnak kell javasolnia a Tanácsnak, természetesen a Bizottságot is meg kell győzni adott esetben, de ez független az elnök személyétől. Ezek a felfüggesztések a magyar kormányzati teljesítményhez kötődnek, illetve annak hiányához.

– Az újraválasztott bizottsági elnök egyértelműsítette, hogy a jövőben is szerepet fog játszani a jogállamisági teljesítmény a források kiosztásában. Ez igazából az elmúlt ciklusban vált gyakorlattá, eddig ilyen nem volt. Ez például konfliktusos éveket vetít előre.

– Ez egyértelmű üzenet, hogy a már megalkotott és létező kondicionalitási eljáráshoz várhatóan az Európai Bizottság, ha kell, akkor gátlástalanul hozzá fog nyúlni a következő években is. Von der Leyen azt az üzenetet tette le az asztalra, hogy

nem érdemes abban reménykedni, hogy ez a kondicionalitási eljárás csak a mostani hétéves ciklusra, a mostani hétéves költségvetés kereteire fog kihatni, hanem ez megmarad.

Érdemes lehet hozzátenni, hogy előbb-utóbb elfogynak azok a témák, ahol a Bizottság tud felfüggeszteni. Akkor csak a kondicionalitás marad, de ezzel a Bizottság elnöke azt tette egyértelművé, hogy a kondicionalitási eljárás az viszont biztos, hogy marad. Azt is érdemes lehet ehhez hozzátenni, hogy a háttérben sok olyan elképzelés van, ami még nem jelent meg a tényleges jogalkotásban, de előbb-utóbb simán lehet, hogy megjelenik, hogy bármilyen, az európai uniós költségvetésekből érkező pénzek tekintetében valamilyen jogállamisági pótlólagos feltételek beállíthatók lesznek a rendszerbe. Ezekből az egyik legvadabb elképzelés, hogy például uniós pályázatok ne legyenek nyitva olyan államok számára, amelyek az uniós ügyészségnek nem részesei.

– Amíg az Európai Ügyészséghez való csatlakozás opcionális, ezt könnyen bíróság elé vihetné a magyar kormány.

– Én is azt gondolom, hogy azért nem lépték meg ezt, mert ez politikai jogi kockázatokat rejt magában. Ahogy említettem, az Európai Bizottság rettenetesen fél attól, hogy az Európai Bíróság egy perben megfektesse.

Ráadásul az politikai értelemben különösen fájna, ha egy olyan eljárásban fektetné meg őt az Európai Bíróság, amit mondjuk Orbán Viktor kezdeményez.

Gondolom, hogy ez a politikai no-go kategória a bizottságnál, ilyen nem lehet.

– Egy új Bizottság esetében, ismerve az erőviszonyokat, várható elmozdulás az Unió álláspontjában, vagy ugyanúgy megy minden tovább, mint eddig?

– Az európai uniós intézmények, amelyek ebben érintettek, a Bizottság, a Tanács, világossá tették, hogy mi az elvárás, min kell változtatni.

Amíg ebben nem lesz változás, addig nincs oka annak, hogy ezek az intézmények változtassanak álláspontjukon.

Ha holnap hirtelen az Európai Tanácsban a tagok nagy többsége Orbán Viktor szövetségesévé válna, minden tagállamban az országgyűlési parlamenti választásokat megnyernék az Orbán Viktorral szövetségben lévő politikai pártok, és ennek megfelelően kormányra kerülnének, így ők ülnének az Európai Tanácsban, illetve az Európai Unió Tanácsában, akkor nyilván változna a dolog, mert akkor a politika szabályai alapján a dolgok változnak. De hát erre finoman szólva nincs esély.

– Orbán a Kossuth Rádióban péntek reggel azt mondta, hogy nem a Leyden az ellenfél, mert ő csak egy alkalmazott. Ezt hogyan értelmezzük? Kitáncol abból a pozícióból, hogy most Ursula von der Leydennel erős konfliktust vállaljon?

– Igen, szerintem erről van szó. Egyszerűen nem éri meg neki hosszú távon egy tényleges konfliktust fenntartani. Az fog történni, mint annak idején Junckerrel, plakátháború. De érdemi nagy konfliktusokat szerintem nem akar fenntartani von der Leyennel, nincs értelme.

A legtöbb kérdésben ugyanis nincsen óriási véleménykülönbség Orbán meg von der Leyen között. Soha nem is volt. Mind a kép politikus az európai politika jobboldalára pozícionálja magát.

Itt ráadásul Orbán Viktor saját magát is meghatározza, ami nyilván a magyar politizáló közönség felé szól, hogy ő magasabbra helyezi magát von der Leyennél. Ő az én alkalmazottam. Amiben egyébként Orbán Viktornak tökéletesen igaza van, hiszen Von der Leyen mindannyiunk, minden európai adófizető alkalmazottja, ahogy egyébként Orbán Viktor is minden magyar adófizető alkalmazottja.

– Mintha lennének közös pontok is von der Leyennel. A bizottsági elnök mondott olyasmit is, ami viszont Orbán Viktornak kedvenc vesszőparipája, és ebben egyet is értenek egymással, ez az európai védelmi képességek növelése. Ez az a terület, ahol Orbán és a Von der Leyen akár még szövetségesekké is válhatnak?

– Az a baj, hogy miközben az összes szuverenista politikus az Európai Unióban imádja a közös védelem meg a közös hadsereg gondolatát,

de ha valaki kitalálná, hogy legyen ilyen, akkor pont ezek a szuverenitásvédő politikusok vernék ki a hisztit, hogy az Európai Unió már megint hatáskört akar bővíteni.

Tehát nagyon jó, hogy egyetértenek, szerintem az európai gondolat szempontjából ez egy jó gondolat, hogy legyen közös védelem, de jelenleg ennek nincsenek meg például jogszabályi alapjai, ami viszont azt jelenti, hogy a felhatalmazás hiányzik hozzá. Tehát az Európai Bizottság ebben a kérdésben nagyon óvatosan fog mozogni. Innentől kezdve ez a politikai kommunikációban egy értelmezhető együttállás és hasznos, de ebből még tényleges politikák meg döntések nem fognak születni.

– Trump a legutóbbi beszédében ismét megemlítette Orbán Viktort. Határozott, nagyon kemény politikusnak nevezte, és őt idézve bizonygatta, hogy az előző elnöksége idején tőle Oroszország és Kína is félt. Ha Trump nyeri meg a választást, akkor Orbán Viktor pozíciói megerősödhetnek az Európai Unión belül?

– Trump már megnyert egy választást, és az alatt a négy év alatt Orbán Viktort még a V4-es államok közül is utolsóként hívta meg a Fehér Házba.

– Na de azóta már a legnagyobb példaképének és barátjának nevezi Orbánt...

– ...Törökország vezetőjeként. Azért ez beárazza Orbán Viktort is. Nyilván politikai szempontból egy hasznos szövetségesként tekint rá. Ez viszont nem biztos, hogy Orbán Viktornak segít.

Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.

Az Európai Unióban Donald Trumpról bizonyos körökben nagyon rossz a vélemény. Én ezeket a véleményeket nem teljes mértékben osztom. Nagyon kevés dologgal értek egyet azzal, amit Donald Trump csinál, de alapvetően a külkapcsolatokban, a külpolitikában szerintem egy viszonylag realista álláspontot képviselt mindig, és igyekezett magát egyébként olyan emberekkel körülvenni, akik nem buta emberek. Trump külpolitikáját lehet vitatni, sokat is vitatom, de nem bolondság, nem irreális az, amit külpolitikában az emberei csináltak. Nincs okom feltételezni, hogy ha esetleg ő megint elnök lesz, akkor a külpolitikájában nem megint egy ilyen realista vonal fog megjelenni, ami viszont rossz hír Orbán Viktornak, mert

realista szempontból Orbán Viktor nem egy jelentős tényező.

Tehát egy esetleges Trump elnökség sem biztos, hogy Orbán Viktort valamiféle komoly tényezővé fogja tenni.

– Orbán Viktornak az Európai Parlamentben sikerült összehozni egy frakciót, de a frakció körül karantén bontakozik ki. Ez mennyiben szokatlan? Arra emlékszem még nagyon régen, a 90-es években, amikor Ausztriában a Szabadságpárt kormányba került, akkor hasonló bojkott volt érvényben jó darabig.

– Ez létező gyakorlat az Európai Parlamentben, hogy a különböző szélsőséges politikai pártokat egyszerűen karantén alá helyezik. A magyar hírekbe eddig azért nem jutott el soha erről szóló tudósítás, mert

még nem volt olyan magyar politikai párt, amelyik szélsőjobbos frakcióban ült volna.

Az Identitás és Demokrácia megszűnésével jött létre a Patrióták csoport. Az ID mindig is egy ilyenfajta karantén alatt volt. Ha szabad csúnyán fogalmaznom, ez úgy megy tovább, ahogy eddig is volt. Eddig ezt nem láttuk, mert magyar politikai párt nem volt ebben érintett. Most vált számunkra érzékelhetővé, hogy a Fidesznek sikerült az ID utódját megcsinálnia, jelentős részben ugyanazokkal a pártokkal, mint amikkel az ID működött korábban.

– Mennyiben megszokott, hogy egy kormánypárt egy szélsőjobboldalinak tartott frakcióba ül be?

– Azon gondolkodom, hogy kimondhatom-e, hogy ilyen soha nem volt. A lengyel Jog és Igazságosság, amikor kormányon volt, akkor jött létre az Európai Konzervatívok és Reformisták, és ők is ebbe a frakcióba léptek be. Jelenleg az ECR-ben a Jog és Igazságosság a második helyen van, erő szempontjából az első Meloni pártja. Bár a lengyelek gondolkodtak azon, hogy átlépnek a patrióta csoportba, de igazából semmit nem javult volna a helyzetük, mert ebben a frakcióban sem lettek volna a legerősebbek. Ellenben Orbán Viktorból nagyon csúnyán kiszerettek a magyar miniszterelnök oroszpártisága miatt, és ha az ECR nem esik szét, márpedig nem esik szét, akkor a Jog és Igazságosságnak nem ambíciója, hogy mozogjon, tehát ők megmaradtak ott.

– Eddig a Fidesz-képviselők nem voltak frakcióban, most meg egy olyan frakcióban ülnek, amely karanténba került. Mennyiben lett a Fidesz pozíciója jobb az Európai Parlamentben?

– Annyiban igen, hogy bár bizonyos vezető posztokat nem kapnak meg, de bizottsági tagságokat igen. Elvileg az általános szabályok alapján minden EP képviselőnek joga van arra, hogy valami bizottságban is üljön. Ami azért nagyon fontos, mert

az alapfizetésre rengeteget rak rá egy bizottsági tagság.

Ez akkor is igaz, ha egy politikai csoportot kartanénban tartanak, és vezető posztokra nem választják meg őket az Európai Parlamentben. Akkor is pozíciónyerést jelent, ha egy frakció létezik, és abba tartozik egy európai parlamenti képviselő.

– Tehát politikailag nem lettek jobb pozícióban, csak éppen több pénz lesz a zsebükben?

– Én úgy gondolom, hogy így van. Egy ilyen politikai csoport, ami az ID is volt, a Parlament jobb széle, eddig sem volt jelentős, ezt eddig is kordon mögött tartották. Ez nyilván benne volt a pakliban, várható volt, hogy ugyanígy fog történni.

Igazából ez nem jelent összességében nagyon komoly befolyásnövekedést.

Legalábbis, ahogy most kinéz az Európai Parlament, úgy biztosan nem.

– Orbán Viktor többször elmondta, hogy ebben a speciális háborús helyzetben nem lehet elugrani a feladat elől, hogy ne próbáljon esélyt adni a békének. Ezzel magyarázta azt a diplomáciai offenzívát, amit ő békemissziónak nevez. Az EU részéről ez erős nemtetszést váltott ki. Lett volna arra esély, hogy a magyar miniszterelnök legalább közvetítsen ebben az ügyben?

– Ez a békemisszió című történet igazából nem más, mint egy belpolitikai kommunikációs púder. Mutatni kell, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényező, még akkor is, ha nem az. Ráadásul abból a szempontból komolyanvehetetlennek tűnik ez az egész békemisszió, hogy

nem igazán világos az, hogy mi a terv. Nincs terv.

Orbán Viktor elment Kínába, és ott lelkesen dicsérte a kínai tervet. Elment Kijevbe, ahol nagyjából nem mondott semmit. Azt se mondta az ukrán elnöknek, hogy másnap Moszkvába megy, majd elment Moszkvába, ahol ugyancsak nem mondott semmit, viszont lelkesen állt és végighallgatta, ahogy Vlagyimir Putyin elmondja, hogy Orbán az Európai Uniót képviseli, ami nem volt igaz. Azonban igazából nem tudjuk, hogy van-e olyan, hogy Orbán-terv.

– Mert az a szokás, ha valaki békemissziót indít, egy tervet képvisel, amivel végigházalja a feleket?

– A legelső dolog, hogy mi az a terv, amit el akarsz adni az összeütköző feleknek. Abból a szempontból szerintem

nem volt rossz pozícióban az Orbán-kormány, hogy azzal, hogy folyamatosan nyitva tartotta a bilaterális csatornákat Putyin felé, bőven megvolt a lehetősége annak, hogy ha legalább egy tervet csinált volna, azt megpróbálhatta volna eladni.

Ha Orbán Viktornak lett volna egy terve, és minden sajtótájékoztatója arról szólt volna, hogy Putyin mit szól az ő tervéhez, Kína mit szól az ő tervéhez, Zelenszkij mit szól az ő tervéhez, az azt jelentette volna, hogy ő egy világpolitikai tényező. De az, hogy mindenhova elmegy, és lelkesen bólogat annak, amit a házigazda elmond, attól nem lesz világpolitikai tényező. Ezért még önmagában nem lett volna dühös senki az Európai Unióban.

Ha ezt a belpolitikai kommunikációban hasznosítani tudja, azaz az otthoni választói elhiszik neki, hogy ő világpolitikai tényező, akkor erre mindenki azt mondja, hogy jól van, akkor csináld.

Mindenki, aki a politikából él, az tudja, hogy ez így működik, akkor ez rendben van. A probléma ott kezdődött, hogy egyrészt van egy európai kialakított pozíció az ukrán-orosz konfliktusban, ami élesen szemben áll Orbán pozíciójával. Orbán Viktor nem az európai uniós pozíciót képviselte. Egyrészt nem is mondott semmit, másrészt meg, ez a „minél hamarabb tűzszünet, aztán béketárgyalások” című történet, anélkül, hogy tudnánk, hogy mi a terv, nem mutat sehova. Másrészt pedig

ott állt Orbán Viktor Putyin mellett, aki elmondta, hogy majd akkor lesz béke, ha minden megtörténik, amit ő akar. Tehát, ha teljesül az ő összes igénye majd akkor, és itt áll mellettem az EU soros elnöke is.

Az Európai Unió álláspontja viszont nagyon nem ez, hanem az, hogy Ukrajnát a nemzetközileg elismert határai között kell elismerni, és ez már helyből gyökeres ellentétben áll azzal, amit Putyin mondott. Az európai uniós tényezők azt látták, hogy Orbán Viktor messze nem az Európai Unió álláspontját képviseli, viszont az ő megjelenése, és az, hogy asszisztál ahhoz, hogy őt EU elnöknek hívja Putyin, azzal igazából magát az Európai Uniót diszkreditálta. Ezért voltak ezek a nagyon intenzív reakciók erre a dologra. Önmagában Orbán Viktornak, mint Magyarország miniszterelnökének minden joga megvan akárhova elutazni, és akárkivel, akármiről tárgyalni, csak ugye ezt ne az Európai Uniós soros elnökség zászlaja alatt tegye.

– Von der Leyen a beszédében arra utalt, Orbán Viktor ugyanazt csinálja, amit Chamberlain csinált annak idején Hitlerrel, amikor Münchenben engedett a náci vezér követeléseinek, és odadobta Csehszlovákia egy részét Hitlernek a békéért.

– Orbán Viktor kommunikációjában mindig nagyon egyszerű ráció van, tisztán belpolitikai kommunikáció. A háború rossz, akkor én teremtek békét. Ez belpolitikai használatra szánt termék, és különösen most, amikor a magyar belpolitikában úgy tűnik, hogy van egy feljövő, potens ellenzéki szereplő. Ilyenkor ki kell emelni azokat a vélt saját pozitív tulajdonságokat, amiknek már meg van ágyazva a választóimnál. Tehát az, hogy

én világpolitikai tényező vagyok, szemben ezzel a senkivel, aki a diszkókban, csajok között dobatja ki magát. Tehát ez a ráció ebben a történetben, a politikai súlyozása saját magának és az ellenlábasának.

Aztán, hogy utána ebből nem lesz semmi, az egy másik dolog, mert a rajongók nagy része, akiket meg kell tartani, jellemzően úgyis elfogadnak mindent, amit a kormánypropaganda előad. Mindenki tudja, Orbán Viktor is nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon ezt a konfliktust előbb-utóbb le kell csavarni, és le fog csendesedni. Nem biztos, hogy egyből kitör a világbéke holnap, sőt biztos, hogy nem, valószínűleg egy befagyott konfliktus lehet belőle, elhallgatnak a fegyverek, de a feszültség megmarad. Azt meg már lehet majd úgy kommunikálni, hogy „tessék, béke van, és én csináltam”. És a támogatók majd elhiszik.

– Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy miután Orbán Viktor elment Moszkvába, 24 óra sem telt el, és az oroszok lebombáztak egy kijevi gyerekkórházat. Miért csinálhatta ezt Putyin? Nem számolt vele, hogy ezzel hitelteleníti az egyetlen EU-s vezetőt, aki szóba áll vele?

– Orbán Viktor nem tényező Putyinnál, ő nem foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak mi jó, mi nem jó. Valószínűleg előre kidolgozott műveleti tervek voltak. Ezt a fegyveres erők végrehajtották. Az, hogy közben Orbán Viktor ott van, senkit nem érdekelt, az elnöki hivatal meg nem szólt le a vezérkarnak, hogy toljuk meg ezeket a támadásokat három nappal. Annyira nem volt fontos Orbán nekik se.

Tehát láthatóan még az oroszok sem foglalkoznak azzal, hogy Orbán látogatásának valami eredményt próbáljanak hazudni.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy ezek a látogatások teljesen hatástalanok a béketeremtés szempontjából. Az, hogy az oroszoknak mennyire fontos Orbán, egy nagyon érdekes kérdés, mert azt azért tudjuk, hogy az orosz pénz az európai politikában számos ponton ott van. Putyin nagyon sok európai politikai pártot támogat. Nem mondom, hogy pórázra vette azokat, de a pénze ott van. Emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt Magyarországon is kibukott, hogy a Le Pen-féle pártok az MBH Bankon keresztül kaptak orosz pénzeket. Putyinnak nem Orbán Viktor az egyetlen eszköze az Európai Unión belül, bár tény, hogy

mint miniszterelnök kellemesen magas pozícióban van, aki egy egész állami apparátust adott esetben rá tud állítani a putyini érdek kiszolgálására.

De nem ő az egyetlen szereplő, és nem azt mondom, hogy viszonylag gyorsan ki lehetne pótolni, ha történne vele valami, de azért van jelentkező. Ott van mondjuk Fico, és még lehetne sorolni olyan politikai szereplőket, akik nem biztos, hogy teljesen elzárkóznának a Putyinnal való együttműködéstől. Ezeket nem biztos, hogy látjuk, mert nem dugják ki a fejüket, mert most Orbánra figyel mindenki. A másik része pedig, hogy ez a kapcsolat Orbán Viktornak is előnyös taktikai szinten, például most ezért tudja magát világpolitikai tényezőként eladni a saját követői, rajongói számára, más meg úgysem nagyon számít.

– Mi lett volna a helyes lépés Orbán Viktortól a kijevi gyerekkórház elleni támadás után az oroszokkal kapcsolatban?

– Az a kérdés, hogy tudna-e visszakozni. Nem tudom, hogy Orbán Viktor hogyan gondolkodik ezekről a dolgokról, de azt világosan lehet látni, hogy az ő attitűdje alapvetően olyan, hogy csak előre, nem hátra. Nagyon nehéz a pályakorrekció egy ilyen szereplő esetében, de nem tudom, hogy ezen a zsigeri hozzáálláson túl van-e valami tudatos, racionálisan végiggondolt oka. Biztosan nehéz lenne most hirtelen a magyarországi támogatói körben korrigálni ezt a dolgot.

Nincs az a propagandamédia mennyiség, ami hirtelen meg tudná magyarázni,

miután éveken át kondicionálták a rajongókat az oroszimádatra, mindenféle orosz propagandaoldalak jelentős támogatásokat kaptak, megtűrik őket a magyar médiatérben, egyre jobban terjednek. Tehát nem biztos, hogy jó ötlet lenne Orbán Viktor részéről a pályakorrekció a saját támogatói körben esetleges népszerűségvesztés miatt. De én is csak találgatok ebben a kérdésben.

– Elkövetkezhet-e egy olyan pillanat, amikor Orbán Viktor pozíciója tarthatatlanná válik?

– Bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Szerintem egyébként ez már bekövetkezett.

Abban a pillanatban, amikor 2022-ben nyílt agresszióhoz folyamodott Oroszország, ez a pillanat eljött. Szerintem azóta ez a pozíció recseg-ropog, inog, már nem működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Andrea: Ha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat
A szociológus szerint a választás kimenetelét a Fidesz számára korábban győzelmet hozó peremszavazók dönthetik el, akik most a TISZA Párt felé mozdulhatnak. Ezt a réteget a kegyelmi botrány és a kormányzóképesség megrepedése bizonytalanította el, miközben a pénzosztások sem tudták őket visszahozni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



Szabó Andrea szociológus, politológus a Dull Szabolcs által vezetett Ötpontban podcast vendégeként elemezte a választás előtti utolsó napok politikai helyzetét, a pártok esélyeit és a választás utáni lehetséges forgatókönyveket. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés, hogy a pártok a potenciális szavazótáborukból mennyi embert tudnak elvinni az urnákhoz, és aktuális szavazóvá tenni.

Szabó Andrea szerint a listás szavazást és az egyéni mandátumok kérdését ketté kell választani.

„Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a TISZA”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban megjelent négy, egymástól független közvélemény-kutatás is a TISZA Párt szavazótáborának növekedését mérte, miközben a Fidesz támogatottsága stagnál. A szociológus szerint ez azt jelenti, hogy potenciálisan a TISZA listás szavazótábora már most is nagyobb, mint a Fideszé. A 21 Kutatóközpont friss, kétharmad közeli eredményt mutató felmérésére reagálva azt mondta, a TISZA-szavazók rendkívül elszántak és nagy bennük az akarat egy rendszerváltás végrehajtására.

A jelenlegi helyzetet egy úgynevezett kritikus választásnak nevezte, ami nemcsak a választók, hanem a pártstruktúra szempontjából is változást hoz. Szerinte Magyarországon eddig két ilyen volt: 1990-ben és 2010-ben. Úgy véli, 2010 politikatudományi értelemben rendszerváltás volt, amikor az emberek a posztszocialista rendszer leváltásáról döntöttek. Emlékeztetett, hogy a Fidesz hatalomra kerülése egy 2006-ban kezdődő, háromlépcsős folyamat volt, amelynek a 2010-es választás már csak a betetőzése volt, ahol a kérdés nem a győzelem, hanem a kétharmad volt. Szabó szerint a mostani helyzetben a 2024-es EP-választás hozott egy fordulópontot, ami után a pártrendszer kétosztatúvá vált, és az egykori ellenzéki szavazók másfél hónap alatt a TISZA mögé sorakoztak fel.

Az egyéni választókerületekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, ott „106 különböző választás történik”. Bár a magyar választók jellemzően ugyanúgy szavaznak listán, mint egyéniben – a szavazatok kongruenciája 90 százalék feletti –, a helyzet mégis bonyolult. Míg a legtöbb kutatás alapján a TISZÁ-nak van esélye megszerezni a győzelemhez szükséges 60 körüli mandátumot, addig a Nézőpont Intézet ennek az ellenkezőjét, 66 fideszes győzelmet jósol.

Ez utóbbi esetben szerinte előállhatna az a helyzet, hogy listán a TISZA nyer, de az egyéni mandátumok miatt a Fidesznek lesz többsége, így a választásnak két győztese lenne.

Szabó Andrea saját, fél évvel ezelőtti kutatásukra hivatkozva azt állította, hogy már akkor is a TISZA vezetett a kisvárosi szintig, és csak a községekben volt enyhe Fidesz-többség, ami már akkor is a TISZA enyhe többségét vetítette előre az egyéni körzetekben is.

A választás kimenetelét szerinte alapvetően a közhangulat dönti el. „Ha a közhangulat eldől, és kialakul egy országban egy kormányváltó hangulat, akkor nincs az a szervezettség, nincs az a szavazatvásárlás, (...) amelyik ezt meg tudná akadályozni” – mondta. Egy ilyen hangulat kialakulásához magas részvétel és a társadalomban minden szinten érezhető düh és feszültség szükséges, ami szerinte még nem látható mindenhol. Az utolsó napok botrányairól, lehallgatási ügyekről és hangfelvételekről azt mondta, egy-egy ilyen ügynek négy-öt hétre van szüksége, hogy az egész társadalomban szétterjedjen, így az utolsó másfél hétben már csak egy elementáris erejű esemény tudna érdemi változást hozni. A szociológus szerint nem is az egyes ügyek tartalma a lényeges. „Nem önmagában az ügynek van jelentősége, hanem annak a zajnak, hogy folyamatosan olyan hírek jönnek, amik nem kedvezők a Fidesznek.” Szerinte most megfordult a szél, és a korábbi választásokkal ellentétben most a Fidesz került védekező pozícióba.

A választások előtti pénzosztásokról úgy vélekedett, hogy azok megállították a Fidesz összezuhanását és stabilizálták a táborát, de a közhangulatot érdemben nem tudták megváltoztatni. A Fidesz-szavazók egy része szerinte a 2014 és 2019 közötti „aranykor” visszatérésében bízva szavaz a pártra, de a kegyelmi botrány súlyos sebeket ejtett a táboron. „Konkrétan az, hogy például a peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez. Ez a legnagyobb újdonsága a 26-os választásnak” – hangsúlyozta.

A választói döntések időzítéséről elmondta, a kutatások szerint a szavazók 80%-a már hónapokkal a kampány előtt tudja, kire fog szavazni, de van egy 10%-nyi réteg, aki az utolsó héten, sőt, az utolsó napon dönt.

A két nagy politikai vezető hozzájuk beszél, amikor folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy „én vagyok a többség”, mert a magyar választókra erősen hat a győzteshez húzás pszichológiája. Szerinte árulkodó jel, hogy míg korábban Orbán Viktornak ezt nem kellett mondania, mert természetes volt, most folyamatosan bizonygatnia kell.

A várható részvételről azt mondta, a 80% feletti arányt túlzónak tartja. „Én azt gondolom, hogy 75% alatti részvétel várható.” Ezt azzal indokolta, hogy a kispártok csalódott szavazói otthon maradhatnak, illetve a fiataloknál gyakran eltér a szavazási szándék a tényleges részvételtől. A fiatalokról szólva kiemelte, hogy a Z generáció egy kettős szocializációban nőtt fel: az Orbán-rezsim hivatalos világa és az internet által közvetített globális valóság feszültségében. „Számukra nincs ilyen, hogy magyar vagy európai. Mi egyszerre vagyunk magyarok és európaiak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz nem érti ezt a generációt, amely számára a lázadás most egy X-szel valósulhat meg.

A magas részvétel korábban a Fidesznek kedvezett, de Szabó szerint egy kormányváltó hangulat esetén a peremszavazók most a TISZA mögé állhatnak be, így a magas részvétel nekik kedvezhet. A kispártok esélyeiről azt mondta, a DK-nak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe.

„Azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a Magyar Kétfarkú Kutyapártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni”

– állította. A Mi Hazánk bejutását viszont valószínűnek tartja, hacsak a párt vissza nem lépteti jelöltjeit a Fidesz javára az utolsó pillanatban. Szerinte egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk összebútorozás mozgósítaná az ellenzéki szavazókat. „Mindenképpen ez egy kétélű fegyver, hogyha a Mi Hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni” – tette hozzá.

A választás napján a 13 órás részvételi adatokat és azok területi megoszlását érdemes figyelni. Minél magasabb a részvétel a nagyvárosokban, annál valószínűbb a TISZA listás győzelme.

A szavazatvásárlásról elmondta, hogy a kutatások ezt a réteget nem érik el, de a megnövekedett politikai érdeklődés és a társadalom „őrzőkutya” funkciója miatt idén kisebb lehet a hatása. A mozgósításról szólva a Fidesz professzionális, állami eszközökkel támogatott gépezetét állította szembe a TISZA lelkesedésen alapuló önkéntes hálózatával. „A tankönyvek azt mondják, hogy a lelkesedés háromszor többet ér, mint a professzió, mert a lelkesedésből dolgozó az elmegy éjfélig, és hajnal háromkor meg újra kezdi a munkát.”

A választás másnapjáról azt mondta, az este 11-kor vagy éjfélkor elhangzó vezetői beszédek döntik el, mi fog történni. „Képes-e mind a két politikai vezető államférfiként működni” – tette fel a kérdést. Szerinte a győztesnek és a vesztesnek is gesztusokat kell tennie a másik tábor felé. Úgy véli, ha a Fidesz veszít, át fogja adni a hatalmat, de nem mindegy, mekkora arányú a vereség. Egy szűk ellenzéki győzelem esetén a „mély állam” megfojthatja az új kormányt, ezért elemi érdeke a TISZÁ-nak a kétharmad megszerzése.

„Én azt hiszem, hogy ha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat”

– jelentette ki, de hozzátette, hogy az új parlament megalakulásáig a Fidesz a meglévő kétharmadával még megpróbálhatja megnehezíteni az új kormány dolgát. „Ez itt még nem Belarusz. És remélem, hogy ez a szavam nem fog rosszul öregedni.”

Ha Magyar Péter nyer, első és legfontosabb dolga a gesztusgyakorlás a fideszes szavazók felé a társadalmi polarizáció csökkentése érdekében, de ezzel párhuzamosan el kell indítania az elszámoltatási folyamatokat is. A választóknak azt tanácsolta, tájékozódjanak, és lelkiismeretük szerint menjenek el szavazni. „Mindenkinek kívánom, hogy vértezze fel magát erre a következő másfél hétre. De aztán vége van. Mindenképpen vége lesz, és föl fog kelni a nap. Április 13-án, reggel 6 órakor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa
Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca
Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szijjártóról vastag dosszié lehet Nyugaton, viselkedése kimerítheti a kémkedés fogalmát - hangzott el egy szakmai konferencián
A magyar külügyminiszter és Lavrov kapcsolatán és az orosz befolyás miatti titkosszolgálati játszmákon kívül a Republikon rendezvényén szóba került az is, vezethet-e erőszakhoz a választási eredmény, mi történhet, ha a Fidesz nyer, és mi történhet, ha veszít.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 03.



A Szabadság útjai címmel rendezett a Republikon Intézet pódiumbeszélgetést a Dohány utcai Magvető Caféban. Az intézet alapítója, egyben a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, Horn Gábor azzal kezdte a beszélgetést, hogy számára is meglepetés volt, hogy a kampány utolsó napjai a rögvalóságról szólnak, nem a két nagy párt témáiról. „Ugye nem beszélünk a háború vagy béke kérdéséről, ami Orbán kedvenc témája, sőt arról sem, hogy az ukránok milyenek – szintén Orbánnál –, és arról sem beszélünk, hogy milyen lenne az a másik Magyarország, amit esetleg – ha felhatalmazást kapna – Magyar Péter képviselne.”

„Ehelyett arról beszélünk, ami van: az én megítélésem szerint egy végtelenül rohadt rendszer végnapjairól.”

Hozzátette, azt persze nem tudja, hogy valóban az Orbán-rendszer végnapjait látjuk‑e. Horn Gábor szerint a kampányfinist meghatározó témákra jó példa a kiszivárgott Szijjártó-Lavrov beszélgetés, amit ő egy furcsa, „apa-fiú, vagy inkább főnök és beosztott” viszonyként jellemzett.

Krekó Péter politológus szerint ők már 17-18 éve foglalkoznak az orosz befolyással, de sokáig paranoiásnak vagy russzofóbnak nevezték őket. Szerinte a friss leleplezések, amelyek nagyrészt európai titkosszolgálati forrásokból származnak, azt mutatják, hogy „Magyarország a leginkább oroszbarátabb tagállammá vált az Európai Unióban”. Bár Szlovákia is ott van az oroszbarát-blokkban, Magyarország a vétóival gyakran egyedül marad. Az is egyértelművé vált szerinte, hogy a magyar kormány mennyire Oroszország érdek‑kijárójává vált a nemzetközi politikában.

Krekó szerint nehéz magyar érdeket találni abban, hogy a tenger nélküli Magyarország külügyminisztere orosz tengeri olajszállító cégek vagy a titkosszolgálatokkal szoros viszonyt ápoló vallási vezetők (Kirill pátriárka) szankciós listáról való lekerüléséért lobbizzon. Ez egyben azzal is járt, hogy Magyarország nagyon fontossá vált Oroszország számára. „Ha Magyarország az egyetlen, amely sok kérdésben egyedül vétóz az Európai Tanácsban, például legutóbb az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segély folyósításáról, akkor felértékelődik Magyarország szerepe a nemzetközi politikában” - fogalmazott a szakértő.

Ugyanakkor a helyzet paradoxona szerinte az, hogy a sorozatos elővágások, leleplezések miatt az orosz tervek végrehajtása nehezebbé válik.

„Végső soron ennek az lehet a pozitív mellékhatása, hogy az orosz befolyás a magyar választás rögvalóságában a végén kisebb lesz, mint amilyenre számítottunk, és amilyenre a dokumentumok alapján joggal számíthattunk.”

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a történtek visszaigazolják azt a képet, ami a Völner–Schadl-ügy és a Magyar Péter-féle hangfelvétel óta kirajzolódott a rendszer működéséről. Úgy látja, Szijjártó Péter nem szuverén magyar külügyminiszterként viselkedik, hanem egy „rezsimkijáróként”, aki a nemzetközi térben „sokkal inkább alázatos és alárendelt”.

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese saját tapasztalatai alapján elemezte a helyzetet. Mint mondta, huszonöt évet dolgozott a hírszerzésnél, kilenc évet élt Oroszországban és kilenc évig dolgozott diplomataként is.

Szerinte amit Szijjártó csinál, az „minden, csak nem külügyminiszterség”. Lavrov viszont mesterien kezeli a magyar külügyminisztert. „Azt mondanám: nem feltétlenül ügynök – mert valaki lehet úgy is ügynök, hogy nem is tud róla, hogy ügynökként kezelik. Ahogy ezt a szakzsargonban szokták mondani: nem kell valakit beszervezni ahhoz, hogy ügynökként funkcionáljon.”

Kijelentette, hogy Szijjártó „akkorát esne egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen, hogy napokig nyalogatná utána a sebeit.”

Arra reagálva, hogy a külügyminiszter fogja magát, kimegy a szünetekben, és egyeztet Lavrovval, Telkes elmesélte, hogy évekig ő is dolgozott a NATO-ban.

„Ott nagyon alaposan nézte mindenki azt, hogy nincs‑e az ülések szünetében is valamiféle szivárgás. Amikor én ott dolgoztam, még működött az Oroszország–NATO Tanács, mert volt egyfajta szorosabb partnerség Oroszországgal a 2000‑es évtized második felében, és az oroszok ott partnerként beláthattak a NATO‑központ bizonyos szegmenseibe. Ilyenkor azért bennünk volt – nemcsak azokban, akik ilyen helyeken dolgoztak, mint én, hanem a „normál” diplomatákban is –, hogy néztük, a tanácskozások szünetében nehogy az oroszok bármilyen információhoz hozzáférjenek. Ehhez képest, hogy én kimegyek, és abban a pillanatban tudósítok arról, mi történik – ez teljesen példátlan.”

Szijjártó Péter viselkedése Telkes szerint kimerítheti a kémkedés fogalmát az EU intézményei ellen.

„Ez a 261‑es paragrafus: nem a „sima” kémkedés, hanem a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen. Ez semmi mást nem jelent, mint hogy valaki hírszerző tevékenységet folytat az Európai Unión kívüli harmadik ország számára. És nem kell, hogy minősített legyen az információ: itt egyszerűen arról van szó, hogy valaki ezeket szisztematikusan összeszedi, rendszerezi, és átadja.”

De szerinte Szijjártó nem csak ezt csinálja. „Minden hírszerző vagy titkosszolgálati munkának két ága van: az egyik az információszerzés, a másik pedig a befolyásolás, érdekérvényesítés – hívják ezt aktív intézkedéseknek is, kevésbé elegánsan piszkos trükköknek. Szijjártó ezt is csinálja az oroszok számára.”

Telkes szerint természetes, hogy a nyugati titkosszolgálatok lehallgatják Lavrovot, akit immár, az ukrajnai háború óta nem ellenfélként, hanem ellenségként azonosítanak és kezelnek.

„Ugye Szijjártó azt mondja, hogy példátlan beavatkozás történik a nyugati titkosszolgálatok részéről. Én meg azt gondolom, hogy a nyugati titkosszolgálatok semmi egyebet nem csináltak, mint hogy a saját nemzetbiztonsági és kémelhárítási feladataiknak eleget tettek” - fogalmazott a volt főigazgató-helyettes.

Úgy látja, a 2020-as első felvétel idején még Lavrovot hallgathatták le, de utána a helyzet megváltozhatott. „Ha Szijjártó itt fennakad – mert egy szövetségi rendszer tagjaként az ellenségnek ad át információkat –, szerintem azóta kiemelt figyelemben részesül.”

„Ha egy nyugati hírszerző szolgálat vagy elhárítás – a BND vagy a BfV Németországban, az MI6, MI5 Nagy‑Britanniában vagy a francia szolgálatok – felfigyelnek egy ilyenre, és utána azzal a személlyel külön kiemelten nem foglalkoznak, akkor szakmailag alkalmatlanok lennének a feladatuk ellátására.”

„Tehát én azt feltételezem, hogy Szijjártóról is dosszié van; és ha kinyomtatnák, elég vastag lenne.”

A legújabb fejleménynek Telkes András azt tartja, hogy a nyugati szolgálatok a tények kiszivárogtatásával próbálják megakadályozni az orosz terveket. „Most egy teljesen új jelenséget látunk: elkezdtek egyfajta „softos” befolyásolást csinálni, ami abban különbözik az orosz, meg a magyar befolyásolástól, hogy nem fake news‑ra épül, hanem a tényeket dobják be a köztudatba, kiszivárogtatják a sajtónak, a nyilvánosságnak; mert ha ezek az infók kiszivárognak, akkor azt, amit az oroszok terveznek, sokkal nehezebb megcsinálni, vagy egyszerűen nem is lehet.”

Magyar Bálint szerint kulcsfontosságú, hogy a „nemzeti érdek” helyett „rezsimérdekről” beszéljünk, mert ez világítja meg a kormány valódi motivációit.

Amikor a kormánypárt politikusai nemzeti érdekről beszélnek, az szerinte valójában mindig a Fidesz, azaz a regnáló rezsim érdekeit jelenti.

„Hogyan kerültünk abba a helyzetbe, hogy Lavrov egyáltalán beszélt Szijjártóval arról, hogy valamelyik kedvenc oligarchának a nővérét mentesítsék a szankciók alól? Az semmilyen partneri viszonyba, semmilyen nemzeti érdekbe nem fér bele; rezsimérdekbe belefér” - fogalmazott a szociológus.

„Magyarország – ez a rendszer, ez a rezsim – egy csatlós maffiaállam, alárendelve Putyinnak, és ez a viszony egy egyenlőtlen viszony, amelyben anyagi javakkal van jutalmazva a magyar fél, és politikai javakkal fizet ezért cserébe – a felforgató aktivitásával az EU‑ban, és így tovább” - magyarázta.

Ennek megértése kulcsfontosságú, mert a cél Magyar Bálint szerint az, hogy Oroszország védőszárnyai alá helyezzék Magyarországot egy belarusz típusú rendszerben. Viszont új helyzet van: a kiszivárgott beszélgetések ezt a viszonyt nagyon széles társadalmi réteg számára tették nyilvánvalóvá.

A beszélgetés ezután a jövőbeli forgatókönyvekre terelődött. Ha ismét a Fidesz nyerne, és Magyarország elveszítené a szavazati jogát az EU-ban, Krekó Péter szerint kevésbé lenne értékes Oroszország és Kína számára is.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor győzelme esetén konszolidálódhatna-e a rendszer, Krekó azt mondta, „ez a rendszer nem képes konszolidációra, és azt látjuk, hogy biztonsági szempontból néha – a rezsimérdekkel szembemenve is – eszkalálódik.”

Magyar Bálint szerint kialakulhat olyan helyzet, amilyen Grúziában, Belaruszban vagy Szerbiában. „Majd jönnek a katonai megfigyelők, segítenek bennünket megvédeni, ha az ukránok meg akarnak támadni minket. Katasztrófa lenne, ha ez bekövetkezne.”

Szerinte a választások kérdése nem pusztán az, hogy „Kelet vagy Nyugat”, ez egy eufémizmus. Nagyon örül annak, hogy a Tisza gyűlésein a közönség azt skandálja, hogy „ruszkik haza”, mert ez egy világosabb értéket hordozó ellenállás. Az a fajta politizálás, amely valamiféle pragmatizmuson, vagy az úgynevezett konnektivitáson alapul, az eddigi „eredményei” alapján Magyar Bálint szerint azt mutatja, hogy ahogy nem lehet két lovat egyszerre megülni, „egy fejjel nem lehet két ló seggében sem lenni”.

Ligeti Miklós egyetértett, hogy ez a rendszer nem képes konszolidálódni, ugyanakkor szerinte Magyarország a Fidesz győzelme esetén gazdaságilag működésképtelenné válna.

Az is szóba került, mi történik, ha a Tisza nyer, de nem kétharmaddal. Ligeti szerint nem lenne könnyű a helyzet, de

„számtalan példa igazolja, hogy az apparátusban dolgozók többsége tisztességes szakember, aki nem arra esküdött föl, hogy ennek a rezsimnek a szekerét tolja.”

„Az ügyészség szervezete valóban kétharmados. De a nyomozás megindítása és a feladatellátás nem kétharmados dolog. Tehát utasításba lehet adni az adóhatóságnak, a nyomozóhatóságnak, hogy a vagyongyarapodásokat vizsgálja. Utasításba lehet adni a minisztériumnak, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosait hozza nyilvánosságra” - vélte.

Krekó Péter szerint a köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a legfőbb ügyészség, a Költségvetési Tanács (amely tandemben egyébként az államfővel megbuktathatja a következő parlamentet, megakadályozhatja a költségvetés elfogadását) – nagyon ellenséges intézményi környezetet jelentenek, de azt, hogy ezek a pozíciókban dolgozó emberek mindig a Fidesz érdekét szolgálják, nem vehetjük biztosra. „Magyarországon láttunk már pragmatikus megoldásokat hatalomváltásokhoz közeledve az egyéni túlélés érdekében.”

Bár a lengyel példa Krekó szerint azt mutatja, hogy a bebetonozott káderek sokáig tudják akadályozni az új kormány munkáját, de a Fidesz kevésbé ideologikus, inkább pénz- és hatalomközpontú, így a lojalitás is ingatagabb lehet.

Telkes András arra számít, hogy a választások után az a fajta lejárató cunami, amit eddig próbáltak csinálni a Tisza Párttal szemben, folytatódni fog valamilyen mértékben. Minél kisebb arányú a győzelem, annál erőteljesebben.

„Ráadásul itt még egy provokáció esélye is megvan a választások után: elég valami kis, nagy kárt nem okozó robbantást csinálni, meg atrocitásokat elkövetni, és utána lehet azt mondani: na tessék, a Tisza Párt itt van, és nem képes a rend fenntartására.”

Ugyanakkor az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese úgy látja, a rendőrség és a titkosszolgálatok is megosztottak, de „a túlnyomó többségnek tele van a hócipője azzal, ami történik ebben az országban.”

Gundalf szerepléséből szerinte kiderült, hogy valaki az Alkotmányvédelmi Hivatalból rettentő érzékeny információkat szivárogtatott ki. „Az, hogy az AH-ból ilyen infók kikerülhetnek, azt jelenti, hogy olyan mértékű az elégedetlenség, hogy egyszer csak ez túlcsordult, és valaki felvállalta ezt a kockázatot, hogy meg fogja csinálni.” Mindez annak ellenére történt, hogy akció végrehajtóit valószínűleg a „royalisták” köréből válogatták, akik értik a szakmát, és feltétel nélkül kiszolgálják a hatalmat. „Az alapvető szempont az, hogy nehogy legyen ebből szivárgás. Hát még így se sikerült.”

Ráadásul szerinte Pintér Sándor is elég határozottan azon az állásponton van, hogy a választásokat békésen és mindenféle erőszak nélkül kell lebonyolítani. Ugyanakkor ha változna a belügyminiszter személye, az komoly kérdéseket vetne fel.

Magyar Bálint szerint a Fidesz ugyan jogilag megteremtette a lehetőséget, hogy elhalaszthassa a választást, vagy utólag az Alkotmánybírósággal érvényteleníttesse, de kérdés, mikor érdemes ezeket az eszközöket használni. „És azt hiszem, az orosz mintához képest más a szituáció.” Putyinnak nem volt olyan nagyságrendű, szervezett kihívója, mint a Tisza Párt jelenleg. „Nyemcov meggyilkolása, Navalnij meggyilkolása mögött sem állt ilyan tömeg – végképp nem szervezett, kommunikálni és fellépni képes tömeg.”

Másrészt Magyar Bálint nem hiszi, hogy a Tisza Párt elfogadná a választás „meghekkelését”.

„Szerintem ha ilyen előfordulna, nem az történne, mint Belaruszban, Magyarországon, Szerbiában: tüntetnek, hazamennek, eltart fél évig. Ennél sokkal erősebb népi ellenállás alakulna ki ebben az esetben Magyarországon. És a kérdés, hogy ezt bevállalják-e, hogy ezzel szembemenjenek. Nekem meggyőződésem, hogy sem a honvédség, sem a rendőrség százezres, többszázezres tömeg erőszakkal való feloszlatásában nem fog részt venni: át fognak állni, ha egyébként egy megnyert választást akarna ez a rendszer elcsalni.”

Magyar Bálint szerint ugyanakkor Orbánék „köztörvényes bűnözők”, akiknek egy választási vereség egzisztenciális kérdés. Számukra az elszámoltatás élethalál-harc lesz. „Ha ez megtörténik és elkezdődik, akkor nem véletlen, hogy a klánhoz tartozó szereplők jelentős része a vagyonát elkezdi kimenteni az országból. Ez mutatja, mire számítanak.”

Az utolsó tíz nap eseményeivel kapcsolatban egyetértés volt, hogy a Tisza Párt előnye annyira masszívnak tűnik, hogy azt már nem lehet demokratikus eszközökkel megfordítani. Ligeti Miklós szerint talán Orbán Viktor rendelkezik még valamilyen „csodafegyverrel”, például a hálószoba-felvétellel, de azt már nem meri bevetni, mert

már nem bízhat a saját rendszerében, embereiben, és egy esetleges leleplezésre azonnal jöhetne a válasz egy másik, még súlyosabb szivárogtatással.

„Ez póker: mennyire biztos abban Orbán Viktor, hogy nem jön egy újabb szivárogtatás a saját rendszeréről. Mert a saját rendszerét már sokkal kevésbé fogja, mint akár hetekkel ezelőtt hitte. Lehet, hogy van nála egy royal flush – benne van a pakliban, nem tudjuk. Csakhogy nem biztos, hogy ki meri játszani, mert fogalma sincs, mivel írják majd felül. Tudja, hogy neki egy van – ha van egyáltalán –, és azt is tudja, hogy az ő rezsimjére végtelen számú ilyet lehet rádobni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: