Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások.
A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló, szerdától hatályos kormányrendelet a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három - vörös, sárga és zöld - kategóriába sorolja az államokat, és ennek megfelelően rendelkezik az onnan érkezők határátlépésének korlátozásáról.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az intézkedést vasárnapi tájékoztatóján azzal indokolta: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a fertőzöttségi adatokat az országhatárokon kívül is, és a környező országokból, valamint az egész világból aggasztó jeleket tapasztaltak. Gulyás Gergely hozzátette: Magyarországon az aktív fertőzöttek száma csökkent, és a további csökkenést szeretnék garantálni.
A koronavirus.gov.hu hétfőn térképpel együtt tette közzé a legfontosabb tudnivalókat. Azt írták: a besorolás komplex szempontok alapján, az uniós besoroláshoz igazodik, valamint az adott országok aktuális fertőzöttségi viszonyai, járványügyi tendenciái és a Magyarországra való kockázatát veszi figyelembe. Az országok besorolását hetente felülvizsgálják, a kormány, illetve az országos tisztifőorvos a járványügyi helyzetnek megfelelően szükség esetén módosítja.
Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra.
Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be; sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egészségügyi ellenőrzés alá vetik és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírustesztet tud hitelt érdemlően felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar állampolgár az első koronavírustesztet követően szabadulhat a karanténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztre van ehhez szükség.
Nem magyar állampolgárok esetén sárga jelzésű ország állampolgárai ugyanolyan feltételekkel léphetnek be, mint a magyar állampolgárok, vörös jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőség.
Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások.
A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló, szerdától hatályos kormányrendelet a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három - vörös, sárga és zöld - kategóriába sorolja az államokat, és ennek megfelelően rendelkezik az onnan érkezők határátlépésének korlátozásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Március 15-én olyan üzenetet küldünk a hatalomnak, ami Moszkvából is látszik
A TISZA Párt elnöke a szabad Magyarország újjászületésének napjára készül. Arra kéri követőit, hogy vasárnap vonuljanak vele, és írjanak közösen történelmet.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Péter Magyar és a TISZA Párt március 15-ére hirdette meg a „Nemzeti Menetet” Budapestre: a tervek szerint vasárnap 14:00-kor indul a Deák térről, az Andrássy úton halad a Hősök teréig, ahol Magyar Péter beszédet mond. Ugyanerre a napra, délelőttre a kormányoldalhoz köthető CÖF–CÖKA is Békemenetet szervez, amely 9:00-kor gyülekezik az Elvis Presley téren, és 11:00-kor indul a Szent István körúton át a Kossuth térre.
Magyar Péter egy Facebook-posztban buzdított a vasárnapi Nemzeti Meneten való részvételre. A TISZA Párt elnöke szerint „az idei március 15. a magyar nép békés és derűs feltámadása lesz.” Hozzátette, ez lesz az a nap, amikor szerinte igenis számít a méret.
A politikus arra kéri követőit, hogy a holnapi eseményen küldjenek „egy olyan üzenetet a romlott hatalomnak, ami nemcsak a Holdról, de Moszkvából is látszik!”
Magyar állítja, hogy az idei nemzeti ünnepünk a szabad Magyarország újjászületésének napja lesz. A bejegyzését így zárta: „Gyere el, és írjunk közösen történelmet! »A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.«”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trumpot is meglepte a Hormuzi-szoros lezárása, és szorít az idő, hogy megoldást találjon
Az amerikai erők csapást mértek Kharg-szigetre, ahol több mint 90 katonai célpontot semmisítettek meg. A Nemzetközi Energiaügynökség rekordmennyiségű olajtartalékot szabadított fel az árrobbanás miatt.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
A konfliktus a február 28-án indított amerikai–izraeli légicsapásokkal kezdődött, amire Irán a Hormuzi-szoros lezárásának bejelentésével válaszolt. A lépés azonnali és súlyos zavart okozott a globális olajellátásban, az olajár meredeken emelkedni kezdett, ezért a Nemzetközi Energiaügynökség március 11-én, szerdán soha nem látott mennyiségű olajtartalékot szabadított fel. A helyzet mintegy háromezer hajót és becslések szerint húszezer fős legénységet érint.
Irán olcsó, de hatékony eszközökkel bénítja meg a hajózást.
„Kis méretű rombolók, tengeri drónok, kisebb tengeralattjárók, part menti rakétaállások, mobil rakétarendszerek, mindez Irán rendelkezésére áll, hogy támadja az áthaladó hajókat” – mondta a BBC-nek Michael Clark, a londoni King's College professzora. A legfenyegetőbbek a tenger fenekén várakozó aknák, amelyek egy hajó áthaladásakor aktiválódnak, és a hajótestbe ütközve robbannak. Péntekig legalább 16 kereskedelmi hajót ért támadás. „Ezek ellen nincsen biztonságos rejtekhely egy ilyen hajón” – nyilatkozta egy matróz a helyszínről a BBC-nek.
A Fehér Házat láthatóan felkészületlenül érte a szoros lezárása. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli légicsapások hatására az iráni ballisztikusrakéta-támadások 90, a kamikaze dróntámadások pedig 95 százalékkal estek vissza,
de a háború céljai – Irán katonai potenciáljának lenullázásától a rendszerváltásig – továbbra sem világosak. A kormányzaton belül sem volt teljes az egyetértés, állítólag az alelnök, J. D. Vance ellenezte az Irán elleni háborút.
A beavatkozás közvetlen költsége az Egyesült Államoknak eddig több mint 11 milliárd dollárba került.
Hegseth szerint a hajózást egyetlen dolog akadályozza: „Jelenleg egyedül az akadályozza a hajózást, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi.”
Teherán politikailag is játszik: miközben a legtöbb hajót feltartóztatja, az általa kiválasztott néhányat, elsősorban Kínába és Indiába tartó tankereket, majd egy török hajót is átengedett. Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének, de elismerte, hogy az Irán elleni „agresszióhoz” csatlakozott országok nem számíthatnak biztonságos áthaladásra. A támadások első napján megölt Ali Hamenei ajatollah helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, aki azonnal megerősítette, hogy továbbra is zárva tartják a szorost.
A konfliktusnak Oroszország is nyertese lehet, mivel az Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók alatt álló orosz kőolaj kereskedelmi korlátozását az amerikaiak időlegesen enyhítették, amit európai vezetők élesen bíráltak.
A megoldás még várat magára. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint „hamarosan, amint katonailag lehetséges lesz”, megjelenhetnek a kereskedelmi hajókat kísérő hadihajók, vélhetően egy nemzetközi koalíció részeként. Erre utalt Trump is szombati posztjában. Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján már jelezte, hogy tárgyalnának, ha Iránt visszakapcsolnák a globális finanszírozási rendszerbe, és garanciát kapnának további támadások ellen. Trump azonban egyértelművé tette, hogy ez nem a tárgyalás ideje, sőt, pénteken újabb lépéseket helyezett kilátásba: „Nagyon kemény csapásokat hajtunk végre ellenük a jövő héten”.
Bár Donald Trump amerikai elnök azt ígéri, „így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ” teszik a Hormuzi-szorost,
a valóság az, hogy a szoroson, amelyen a világ tengeri kőolajszállítmányainak negyede halad át, gyakorlatilag leállt a forgalom.
A helyzet súlyát jól mutatja, hogy az amerikai erők péntek este csapást mértek a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, ahol a közel-keleti térségért felelős amerikai parancsnökség szerint több mint 90 iráni katonai célpontot, köztük tengeri aknák raktárait és rakétatároló bunkereket is megsemmisítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
A menet tizenegy órakor indul el a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca útvonalon, egészen a Kossuth térig. A tömeg ugyanígy vonult az október huszonharmadikai ünnepen is.
A szervezők és a résztvevők erőteljes üzenetekkel mozgósítottak a mai napra. „Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – nyilatkozta Csizmadia László, a szervező szervezet elnöke.
A Békemenet a Kossuth térre érkezik meg, ahol Orbán Viktor miniszterelnök délután egy órakor mond ünnepi beszédet.
Fotógalériánk a gyülekező tömegről:
Hamarosan indul a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány március 15-re meghirdetett Békemenete.
A kormánypárti szimpatizánsok gyülekezője kilenc órakor kezdődött az Elvis Presley téren, a Margit híd budai hídfőjénél. Fotósunk képein láthatjátok, hogy már sokan várnak az indulásra, számos kokárdát és magyar zászlót lehet látni a gyülekező tömegben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húszfokos tavaszi napsütésben vonulhatnak a tömegek Budapesten – hétfőtől viszont eső és viharos szél jön
Kellemes, napos időnk lesz a március 15-i nemzeti ünnepünkön, amit érdemes a szabadban tölteni, ugyanis jövő héttől lehűlés érkezik. Hétfőtől nyugat felől csapadékzóna érkezik, kedden és szerdán már országszerte borús, szeles idő várható, a Dunántúlon 10 fok alá is eshet a csúcshőmérséklet.
Aki teheti, használja ki a március 15-i napsütést és a 20 fokos meleget, a jövő héten ugyanis nyugat felől már felhősebb, csapadékosabb idő érkezik – írja az Időkép.
Vasárnap még marad a ragyogóan napos, gyengén felhős idő, csapadéktól nem kell tartani.
A többnyire mérsékelt, csak néhol élénk keleties szél mellett a hűvös, helyenként fagyos reggelt kellemes, 20 fok körüli délután követi.
Hétfőn aztán fordulat áll be az időjárásban. Míg reggel az ország nagy részén még napos időre számíthatunk, addig nyugaton már felhősebben indul a nap. Napközben egyre többfelé növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig a Dunántúlon és északon elszórtan eső, zápor is kialakulhat.
Ezzel párhuzamosan a Dunántúlon több helyen megerősödik az északnyugati szél. A hőmérséklet hajnalban -4 és +5 fok, napközben 9 és 18 fok között alakul, az alacsonyabb maximumokat a Nyugat-Dunántúlon mérik majd.
Kedden már országszerte erősen felhős, több helyen borongós időre kell készülni. Szórványosan esőre, záporra, sőt
néhol zivatarra is számítani kell, miközben az északias szél többfelé megélénkül, a Dunántúlon és északkeleten pedig meg is erősödhet.
A reggel enyhébb lesz, -1 és +7 fok közötti minimumokkal, délután pedig 8 és 17 fokig melegszik a levegő, de nyugaton 10 fok alatti csúcsok is előfordulhatnak.
Szerdára kettészakad az ország időjárása. Délen és a Dunántúlon erősen felhős, borult maradhat az ég, és ezeken a tájakon több helyen eső, zápor is lehet.
Ezzel szemben az ország északkeleti harmadában szakadozott lesz a felhőzet, ahol hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüthet. A keleti, északkeleti szelet többfelé élénk, erős lökések kísérhetik. Napközben 10-17 fok valószínű, keleten enyhébb, nyugaton hűvösebb idővel.
Aki teheti, használja ki a március 15-i napsütést és a 20 fokos meleget, a jövő héten ugyanis nyugat felől már felhősebb, csapadékosabb idő érkezik – írja az Időkép.
Vasárnap még marad a ragyogóan napos, gyengén felhős idő, csapadéktól nem kell tartani.
A többnyire mérsékelt, csak néhol élénk keleties szél mellett a hűvös, helyenként fagyos reggelt kellemes, 20 fok körüli délután követi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
