SZEMPONT

Kitálalt a Szőlő utcai javítóintézet volt nevelője: a fiatalokat verő igazgató hatalmi kérdésnek tekintette a nevelést, az empátiát károsnak

Proics Lilla próbaidősként került az intézménybe, ahol szerinte annyira merev volt a légkör, hogy még az sem fért bele, ha egy gyerek viccelődésein nevetett. Azt is mondta, hogy a tekintély egyértelműen erőfölényt jelentett, a fiatalokat pedig folyamatosan emlékeztették arra, hogy ők fogvatartottak.

DKA – Címkép: Partizán/YouTube - szmo.hu
2026. január 21.

A Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg, kedd reggelre pedig már össze is hívták az intézmény dolgozóit, hogy közöljék velük a hírt – mondta a Partizánnak adott interjújában Proics Lilla, aki nevelőként dolgozott az intézményben. Elmondása szerint a próbaidős alkalmazottakat azonnal elbocsátották, a többieket pedig állásidőre helyezték.

A bezárásról hivatalosan csak a közlés napján értesültek, de Lilla szerint már voltak jelei a döntésnek: egyre több fiút szállítottak el más intézményekbe, nem vettek fel új munkavállalókat, és az épületen sem végeztek már javításokat.

Proics Lilla november végén kezdett dolgozni az intézményben, elmondása szerint akkor 67 fiú élt ott, akiket két nagyobb ütemben szállítottak át máshova. Az első, nagyjából 35 fős csoportot a két ünnep között vitték el.

„Karácsonyt követően 31 gyereknek hirtelen teljesen megváltoztatták a fogvatartását. Igen, az ünnepek alatt”

– fogalmazott a nevelő. Szerinte az átszállításokra semmilyen szakmai indoklás nem hangzott el, az egyetlen racionális ok a személyzet hiánya lehetett, miután több nevelőt és vezetőt eljárás alá vontak.

Lillát még a decemberben lemondott, majd őrizetbe vett megbízott igazgató vette fel, néhány héttel azelőtt, hogy nyilvánosságra kerültek volna a bántalmazó felvételek róla. A nevelő elmondása szerint az intézményben töltött ideje alatt részt vett egy továbbképzésen, amit maga a volt igazgató tartott, ahol szerinte egészen vad dolgok hangzottak el a pedagógiáról.

„A nevelés hatalmi kérdés, akaratrákényszerítés” – idézte a férfi szavait. A nevelő szerint arról is beszélt, hogyan kell dominánssá válni a gyerekeknél. Elhangzott az is, hogy „az empátia minden nevelésben káros, mert kiváltja a gyerekek ellenállását”. Proics Lilla szerint a volt intézményvezető azt is kijelentette, hogy „a győzködés, a kérlelés, a növendék bevonása a döntési folyamatokban rombolja a tekintélyt”.

A pedagógus szerint a tekintély itt egyértelműen erőfölényt jelentett, a gyerekeket pedig folyamatosan emlékeztették arra, hogy ők fogvatartottak. Elmondása szerint a decemberben letartóztatott igazgató hátrányként beszélt arról is, ha egy nevelő nő, vékony a hangja vagy alacsony, tehát nem felel meg a maszkulín elvárásoknak. A mindennapokban Proics Lilla egy „nagyon fura, feszült figurának” látta az igazgatót, de bántalmazást személyesen nem tapasztalt a részéről.

Az intézményben uralkodó légkörről azt mondta, annyira merev volt, hogy még az sem fért bele, ha egy gyerek viccelődésein nevetett. Azt is furcsának tartotta, hogy a nevelői értekezleteken a teljes kollektíva felállt, amikor az igazgató belépett a terembe. „Nekem az teljesen meredek volt, tehát hogy életemben nem láttam ilyet” – mondta.

Amikor decemberben az igazgató távozott, a nevelő elmondása szerint a dolgozók semmilyen tájékoztatást nem kaptak. „Az mindig elhangzott utána, hogy a fiúknak erről semmit ne beszéljünk, semmilyen kérdésre tulajdonképpen ne válaszoljunk, mert semmi biztosat nem tudunk” – emlékezett vissza. Tapasztalatai szerint a gyerekek sokszor tájékozottabbak voltak, mint a nevelők, és volt olyan kolléga, aki a gyerekek „hazudozását” okolta a kialakult helyzetért. Azt is hozzátette, hogy az intézményben töltött rövid idő alatt több bántalmazási gyanú is felmerült más nevelőkkel szemben.

„Hallottam egy pofont, nem láttam, hallottam”

– mesélte egy esetről, ami a második munkanapján történt, és amit az egyik kollégája szóvá is tett.

A vezetői átmenetet kaotikusnak írta le: a decemberben őrizetbe vett megbízott igazgató után megérkezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP) egy parancsnok, majd jött egy új igazgató Debrecenből, aki egy hétig sem maradt. A parancsnok Proics Lilla szerint hozott egyfajta kiszámíthatóságot, és nyomatékosan közölte, hogy tilos a gyerekekhez akár egy ujjal is hozzányúlni.

„Nem lehet, tilos hozzányúlni egy ujjal is a fiúkhoz, és hogy ez innentől fogva így lesz” – idézte a parancsnokot. Ennek ellenére szerinte később is voltak esetek, amelyek után azonnal eljártak, és az érintett dolgozó másnap már nem jött dolgozni.

A nevelő szerint az intézményben a hatalomgyakorlás egyik fő eszköze az információ visszatartása volt, a kollégák sem tudták, hova szállítják azokat a fiúkat, akikkel évek óta dolgoztak.

Az ott élő gyerekekről azt mondta, nagy részük „ide-oda lökdösött” fiatal volt, funkcionáló család nélkül, vagy „iszonyatos mély szegénységből” jöttek. „Ezek az alapvetően nagyon szegény sorból érkező fiatalok voltak” – jelentette ki.

Szerinte a gyerekek helyzete a közoktatás és a szociális ellátórendszer teljes diszfunkcionalitását mutatja. Előfordult, hogy egy kolléga azt mondta egy gyereknek: „te írni-olvasni se tanultál meg, lopni megtanultál”. Proics Lilla szerint a fiú intellektuálisan képes lett volna megtanulni olvasni, de nem járt olyan iskolába, ahol ezt lehetővé tették volna neki.

Elmondása szerint a gyerekeknél ellátatlan egészségügyi problémák is voltak, például tizenéves gyerekeknek is akadtak hiányos fogaik. Emellett az önsértések is mindennaposak voltak. A nevelő szerint az intézmény mélyen diszfunkcionális volt, annak ellenére, hogy dolgoztak ott olyan szakemberek, akik alkalmasak lennének jobb minőségű munkára.

„Az, hogy egyedül szerencsétlenkednek a nevelők, ez teljesen alkalmatlan. Még egy iskolában is”

– fogalmazott. A megoldást a szakmai csapatmunkában és a nyilvánosság biztosításában látná.

Az elbocsátásokkal kapcsolatban a legméltatlanabbnak azt tartja, ahogyan a próbaidős rendészként dolgozó fiatal férfiakkal bántak, akik szerinte a munkaerőhiány miatt az ünnepek alatt is bevállalták az éjszakai felügyeletet. „És ilyen méltatlanul bántak el velük, annyira kicsinyes ármányság. Őket miért nem lehetett még másfél hónapig, amíg keres magának munkát, ott tartani?” – tette fel a kérdést.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Feldúlt dolgozók, elsötétített ablakok – így ürítették ki a bezárásra ítélt Szőlő utcai javítóintézetet

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékese egy reggeli állománygyűlésen közölte a döntést. Senkinek nem ajánottak fel más pozíciót: a közalkalmazottak végkielégítést kapnak, a próbaidősöknek azonnal menniük kellett.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Két szál ropi a névnapon: kórházba került a 3 éves allergiás kislány a borsodi óvodában

Egy pedagógiai asszisztens szójalisztet tartalmazó sóspálcikát adott egy súlyosan allergiás gyermeknek egy borsodi óvodában. A nőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolják.

KÖZÖSSÉG

Egy százalék, ami életeket menthet – így segíthetsz a Tűzoltó utcai Gyermekklinika kis betegein

Az adód 1%-ának felajánlása mindössze néhány percet vesz igénybe, mégis sorsfordító lehet: hozzájárulhatsz ahhoz, hogy súlyosan beteg gyermekek korszerűbb eszközökkel, nagyobb biztonságban gyógyulhassanak. Mutatjuk, hogy ehhez mit kell tenned!

KULT

„Lehetetlen” – Déry Tibor ezzel a szóval intézte el a Képzelt riport ötletét, ami aztán 386 előadást élt meg a Vígben

A „szomorú musical” sikerét az is mutatja, hogy hiába játszották folyamatosan, éveken át nem lehetett jegyet kapni rá.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Róna Dániel: Hiába vezet a TISZA, a Fidesznek van egy fegyvere, amiben verhetetlennek tűnik

A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a közvélemény-kutatások csalókák lehetnek, a választás napján ugyanis a Fidesz beveti a gépezetét. Mozgósítás, nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás: szerinte ez dönthet a végén.

Marton Máté - szmo.hu
2026. február 27.

A politikusok részéről a bocsánatkérés egy szükséges rossz, amit akkor tesznek meg, ha úgy érzik, muszáj – mondta Róna Dániel a Telex 2026 című műsorában. A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint az utóbbi időszakban azért szaporodtak meg az ilyen esetek, mert a Fidesznek lett egy potens kihívója.

Míg korábban, ellenfél nélkül a politikusok megúsztak olyan ügyeket, amiket nem kellett volna, a megváltozott helyzetben már kénytelenek reagálni. Ebben közrejátszik az is, hogy az elemző szerint ma már kevés szavazó él teljes információs buborékban, a legtöbben valamilyen mértékben fogyasztanak ellenoldali híreket is.

„Talán a közhiedelemmel ellentétben azért a legtöbb magyar választó nem biztos, hogy ugyanolyan mértékben, de valamilyen mértékben olvassa az ellenoldali hírcsatornákat is” – fogalmazott. A teljes elzártságban élők arányát a választók egytizedére, maximum egyötödére becsülte. Olyan botrányt ugyanakkor nem tudott említeni, amiről egy fideszes és egy tiszás szavazó ugyanazt gondolná. Még Novák Katalin lemondása esetében sem, akiről bár a fideszesek egy része is elítélően beszélt, a megítélése a két táborban a mai napig eltérő.

A gödi akkumulátorgyárral kapcsolatos legújabb, Magyar Péter által bemutatott videóban elhangzott állításokról Róna Dániel azt mondta, ha igaz, amit a nyilatkozó férfi állított a veszélyes anyagok elszállításáról a hatósági ellenőrzések elől, az egy nagyon nagy botrány.

Kapcsolódó

A gödi Samsung-gyár újabb volt dolgozója vallott Magyar Péternek: azt állítja, egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”

A friss videóban nyilatkozó férfi állítása szerint az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Azt állítja, kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

„Tehát ez egy erkölcsileg nagyon súlyos ügy. Nyilván minden választó maga ítéli meg, hogy a saját erkölcsi mércéje szerint mennyire súlyos, de ennek az ellenőrzésnek nyilván csak úgy van értelme, hogyha nem tudnak róla előre. Különben nem ellenőrzés” – jelentette ki. Szerinte az ügy azért tudott most ekkorát robbanni, mert olyan új információk kerültek nyilvánosságra, amelyek egyben mutatták be a teljes történetet. Az alapállítássá az vált, hogy „a kormánynak az emberek egészségének védelménél fontosabb volt a gyár által termelt profit és termelés”, és ezt a kormány eddig nem tudta meggyőzően cáfolni.

Bár egy friss mérés szerint a többség hallott az ügyről és ártalmasnak tartja a Fideszre nézve, az igazi kérdés Róna szerint az, hogy a párt nélküli szavazók miről beszélgetnek otthon: a háborúról, Göd-ről vagy Brüsszelről. „A kampányban az igazi kérdés az, hogy ki uralja a napirendet, hogy milyen téma van a vacsoraasztalnál.”

A Szőlő utcai gyermekotthonban történtekkel kapcsolatban úgy vélte, az biztosan ártalmas volt a kormánypártnak. A kormány az intézmény bezárásával megpróbálta a cselekvőképesség látszatát fenntartani, de az elemző szerint ez nem jelenti azt, hogy a választók megoldottnak tekintenék az ügyet. A botrány azért volt különösen fájdalmas a Fidesznek, mert a gyermekvédelem a kormány egyik zászlóshajója volt. A kormány kezdeti kommunikációja, miszerint fiatalkorú bűnözőkről van szó, sikertelen volt. „A társadalom elsöprő többsége nem fogadta el ezt az érvelést, nem gondolja úgy, hogy akkor megérdemlik, csak azért, mert ők bűnözők” – mondta Róna, hozzátéve, hogy egy mérésük szerint a teljes társadalom egyharmada ezt az ügyet tartotta a hónap legfontosabb eseményének.

A Magyar Péter elleni kormányzati támadások hatástalanságát azzal magyarázta, hogy a Fidesz folyamatosan váltogatja az üzeneteket. „Azt, hogy gyakorlatilag minden nap mással támadják, az szerintem a hatásosságát nagyon komolyan rombolja” – állította, hozzátéve, hogy korábban egy-egy karaktergyilkosságot hónapokig, évekig ugyanazzal az üzenettel vittek végig.

A sok, egymásnak is ellentmondó vád (Brüsszel ügynöke, tőzsdespekuláns, rossz magánélet) szerinte nem jut el a politikát kevésbé követőkhöz. A leginkább veszélyes vádnak azt tartotta, hogy Magyar Péter adót emelne, mert ez közvetlenül érinti az embereket, de szerinte a Fidesz kapkodó kampányát jelzi, hogy erről is viszonylag hamar leálltak.

A korábbi botrányok kapcsán, mint a Borkai-ügy, kiemelte a katarzis és a politikus által mutatott kép és a valóság közötti ellentmondás fontosságát.

„Ugye ott volt egy olimpiai bajnok, családapa, mintaférj, keresztény, konzervatív politikus, és ehhez képest, amit utána láttunk Borkairól, hát az ég és föld” – fogalmazott. Szerinte a Magyar Péter elleni magánéleti támadások azért sem működnek, mert ő sosem a mintaférj szerepében kért bizalmat.

Novák Katalin bukásával kapcsolatban felvetette, hogy a köztársasági elnök talán túlságosan önjáró volt, és Orbán Viktor azért engedhette el a kezét, „mert annyira nem akarta, hogy maradjon”. Ezzel szemben a miniszterelnökhöz legközelebb álló politikusok, mint Szijjártó Péter vagy Lázár János, Róna szerint jelenleg nem beáldozhatók.

Az Orbán Viktort érintő ügyekről (luxusutak, a környezetének gazdagodása) azt mondta, nem biztos, hogy nincs érdemi hatásuk. Szerinte ezek az ügyek mélyítették az ellenszenvet azokkal szemben, akik amúgy sem kedvelték a miniszterelnököt, de amíg nem volt egységes politikai képviseletük, ennek nem volt jelentősége. A Tisza Párt megjelenése ebben hozott új helyzetet.

Lázár János botrányos kijelentései közül a cigánysággal kapcsolatos mondatait tartotta sokkal károsabbnak, mint a szlovákozást. Ennek oka, hogy „a cigányok az egyik legfontosabb szavazóbázisát alkotják a Fidesznek”. Emlékeztetett, hogy „A cigányok lakta településeken 90 vagy akár 100%-os támogatottságokat is el tudott érni a Fidesz az elmúlt időszakban.”

Szerinte Lázár és Szijjártó azért maradhatott a kampány frontvonalában, mert Novák Katalin és Varga Judit távozása után a Fidesznek nincs elég tehetséges, energikus és hatásos kommunikátora. „Ha a Fideszben sorban állnának a tehetségesebbnél tehetségesebb kommunikátorok, (...) akkor Lázár Jánost már rég hátra vonták volna, de nincs ilyen” – jelentette ki.

A Fidesz és a Tisza botránykezelése között azt a különbséget emelte ki, hogy Magyar Péter már többször is bocsánatot kért, míg Orbán Viktor ezt kínosan kerüli.

„A miniszterelnök nem kér elnézést. (...) Ebben különbözik a két politikai vezető, hogy az egyik kér elnézést, a másik nem”

– mondta.

Az elemző szerint a választás egyáltalán nem lefutott, és nem ért egyet azokkal, akik a Tisza Párt előnyét behozhatatlannak tartják. Úgy véli, a választani tudók körében mért 13 százalékpontos különbség, figyelembe véve a hibahatárt és a Fidesz strukturális, nagyjából 5 százalékpontos előnyét (választókerületi rendszer, Mi Hazánk bejutása), még megfordítható.

A legfontosabb tényezőnek azonban a logisztikát tartja. „A választás az egy logisztikai meccs és egy véleménymeccs együtt. És mindkettő nagyon fontos” – hangsúlyozta. A Fidesznek hatalmas intézményi és erőforrásbeli előnyei vannak a mozgósításban, a szavazatok „elvitelében”, amivel a Tisza Párt nem rendelkezik. Ide sorolta a szavazatvásárlási szokásokat, a közmunkásokra és önkormányzati dolgozókra gyakorolt nyomást. Bár a Tiszánál a lelkesedés megvan, Róna szerint

„aktivistából, meg lelkesedésből nincs hiány a Tiszánál, de ez a mozgósítás egy olyan dolog, ahol erőforrások döntenek, és ebben a Fidesz szerintem verhetetlennek tűnik.”

Ez az a hátrány, amit a Tiszának le kell dolgoznia, és ez jelenti a legnagyobb kihívást számukra.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Titkos telefonhívás egy szupermarketben: így indult Daniel Craig 15 éves Bond-korszaka, ami több fogába és a kisujjába került

Daniel Craig a 007-es szerepétől a Tőrbe ejtve-filmek 100 millió dolláros Netflix-szerződésével búcsúzott, új és sokkal menőbb ikont teremtve.

KÉK HÍREK

Korrupció miatt vádat emeltek a volt győri rendőrkapitány és rendőrfőkapitány-helyettes ellen

Az ügyben összesen 16 ember ellen emelt vádat az ügyészség. A volt rendőri vezetőkre letöltendő börtönt és vagyonelkobzást indítványoztak üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés miatt.

KÉK HÍREK

Annyira ittas volt a szentmártonkátai verekedés gyanúsítottja, hogy csak másnap tudták kihallgatni a rendőrök

Megszólalt a rendőrség, miután egy nő azt állította, hogy megverte őt a szentmártonkátai alpolgármester a helyi kolbásztöltő fesztiválon. Közlésük szerint súlyos testi sértés kísérlete miatt hallgatták ki a bántalmazással gyanúsított férfit.

SZEMPONT

Hámenei és az iráni vezetők végzetes hibát követtek el, amikor fényes nappal egy helyre gyűltek össze, de most Trump sem tudja, hogyan tovább

Még az amerikai és izraeli katonákat is meglepte, milyen hatékonyan fejezték le az iráni vezetést. Most azonban nem világos, hogy a keményvonalas vagy a pragmatikus politikusok veszik át az uralmat. A piacok idegesek, és az sem kizárt, hogy Irán teljes káoszba süllyed.

Címlapkép: MTI/AP - szmo.hu
2026. március 02.

Szombat reggel 9 óra 40 perckor Izrael egy háromhullámos támadássorozatban megölte Irán legfőbb vezetőjét, Hámenei ajatollahot. Ezzel átléptek egy újabb Rubicont: egy szuverén ország államfőjét likvidálták.

Pedig az iráni kormány állítólag fájdalmas tanulságokat vont le a tavaly júniusi, 12 napos háborúból, amikor Izrael mélyen a föld alatt is bemérte katonai parancsnokait, miután rájöttek, hogy a testőreik mobiltelefonokat hordanak maguknál. Az akkori kudarcok állítólag feldühítették Hámeneit. Az Irán által ezen a hétvégén elkövetett végzetes hibák ennek ellenére még súlyosabbak voltak a tavaly júniusinál, ami különösen halálossá tette az izraeli-amerikai csapást.

Szombaton Irán legmagasabb rangú katonai és hírszerzési tisztviselői közül többen fényes nappal gyűltek össze egy magas szintű értekezletre az ország Nemzetbiztonsági Tanácsának irodáiban. Még a legfőbb vezető is a korántsem titkos, hivatalos rezidenciáján volt, pedig ő előtte bunkerről bunkerre költözött – írta a The New York Times.

Azt maguk az amerikai és izraeli tisztviselők sem értik, az iráni vezetők hogyan lehettek ennyire vakmerőek.

A hónapokig tervezett támadást három hullámban hajtották végre. Az első, vezetést célzó csapás a meglepetés erejére épített, mivel a szokásostól eltérően nem éjjel, hanem reggel indították. A második hullámban Izrael Irán föld-levegő rakétaütegeit támadta, különösen a Teheránt védőket. A harmadik hullámban Izrael történetének legnagyobb légi armadáját vetette be, mintegy 200 repülőgéppel. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes izraeli légierőt Iránba küldték.

A támadás egyik kulcseszköze egy F-15-ös vadászgépekről indítható ballisztikus rakéta, a Black Sparrow volt, amellyel nagy távolságból, az iráni légvédelem hatósugarán kívülről is csapást mérhettek. A hadművelethez az amerikaiak is csatlakoztak: az iráni vezetés elleni első csapások után körülbelül fél órával Kelet-Iránban lévő célpontokra összpontosítottak, míg Izrael az ország nyugati felét támadta.

Vasárnap délig izraeli katonai tisztviselők már arról számoltak be, hogy megszerezték a légi fölényt, és vadászgépeik szabadon repülnek Teherán felett. „Irán jelenleg teljesen ki van téve a légicsapásoknak. Csak az amerikai erők és az izraeli légierő dönti el, hol, mikor és hogyan. Szinte képtelenek ellenállni” – mondta Amir Eshel, az izraeli légierő egykori parancsnoka.

Az amerikai és izraeli gépek azóta is Irán nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak indítóállásaira vadásznak..

Az amerikai erők az iráni flottát is támadták. Donald Trump elnök vasárnap azt írta: „Most értesítettek, hogy megsemmisítettünk és elsüllyesztettünk 9 iráni hadihajót, köztük néhány meglehetősen nagyot is. A többire is vadászunk – hamarosan azok is a tenger fenekére kerülnek!”

Az amerikai támadás a következő hetekben folytatódhat.

„Nos, mi négy-öt hétre terveztük” – közölte Donald Trump elnök vasárnap azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg meddig képes fenntartani ezt az intenzitást.

Trump szerint a Pentagon bőséges erőkkel, rakétákkal és bombákkal rendelkezik a katonai támadás fenntartásához. „Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Tudja, a világ különböző országaiban, mindenfelé tárolunk lőszert” – tette hozzá. Arról azonban nem beszélt, hogy a Pentagon aggodalmai szerint a konfliktus tovább apaszthatja azokat a stratégiai készleteket, amelyek elengedhetetlenek lennének például egy Tajvan körüli háborúban vagy ha az oroszok betörnének Európába.

A New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában az amerikai elnök ugyanakkor további amerikai áldozatok lehetőségére is figyelmeztetett.

Arról több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, hogyan alakulhatna ki új kormány Iránban azután, hogy Ali Hamenei ajatollahot megölték. Az egyik lehetőségként a venezuelai modellt említette, ahol csak a legfelső vezetőt távolították el, a kormány többi része pedig a helyén maradt, és hajlandó volt együttműködni az Egyesült Államokkal. „Amit Venezuelában tettünk, szerintem az a tökéletes forgatókönyv” – mondta.

Tanácsadói ugyanakkor arra figyelmeztették, hogy a két ország közötti kulturális és történelmi különbségek miatt a venezuelai stratégia szinte biztosan nem lenne alkalmazható Teheránban.

Trump közölte, hogy „három nagyon jó választása” is van arra, ki vezethetné Iránt, de a neveket nem árulta el. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, Ali Laridzsanit el tudná-e képzelni az ország élén.

Percekkel később azután az amerikai elnök egy teljesen ellentétes forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az iráni nép döntené meg a fennálló kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek róla, így most nyilván lesz rá lehetőségük” – fogalmazott. Egy harmadik elképzelés szerint Irán elit katonai erői, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei egyszerűen átadnák fegyvereiket a lakosságnak. „Tulajdonképpen megadnák magukat a népnek” – mondta Trump.

Erre azonban nagyon kevés az esély. A szakértők többsége kizártnak tartja, hogy pusztán légicsapásokkal felszámolható lenne a mély gyökereket eresztő iráni rendszer.

Az országban jelenleg teljes a bizonytalanság, amit jól mutat, hogy Hámenei halála után egyszerre jelentek meg ünneplő és gyászoló tömegek az utcákon.

Sokan énekkel és tánccal ünnepeltek, de amikor megjelentek a Forradalmi Gárdához kötődő önkéntes milícia, a Baszidzs felfegyverzett tagjai, gyorsan szétszéledtek. Az egymilliósra becsült milíciát már mozgósították a főváros körül. „A januári tüntetők brutális lemészárlása azt sugallja, hogy a belső nyugtalanságot vasököllel fogják leverni” – fogalmaz Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának helyettes vezetője.

A rezsim közben a folytonosságot hangsúlyozza. A hivatalos közlemények az alkotmányos rend betartását ígérik az új vezető kiválasztásakor, és ideiglenes vezetői tanácsot hoznak létre. Ali Laridzsáni, a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetője televíziós nyilatkozatában egységre szólított fel: „A történelem során az iráni nemzet még nagyobb kihívásokkal is szembenézett; még a mongolok is végigszántották az egész országot, mégis a nép rendíthetetlen maradt és megvédte földjét. Az efféle mártíromságok ellenállóvá és szilárddá teszik az embereket” - jelentette ki.

Laridzsáni pragmatikusnak tartják, aki akár alkut is köthetne Washingtonnal a szankciók enyhítéséért cserébe. De megerősödhetnek a keményvonalasok is.

Erre utalhat, hogy a hírek szerint Ahmad Vahidi tábornokot nevezték ki a Forradalmi Gárda élére, akit „hihetetlenül brutális emberként” jellemeznek, aki egy percig sem habozna szélsőséges erőszakot alkalmazni.

A hatalmi harcokon túl az országot a szétszakadás is fenyegeti. A meggyengült állammal szemben fegyveres csoportok léphetnek fel, különösen az etnikai kisebbségek, például a kurdok lakta területeken. Mustafa Hijri, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt vezetője már most arról beszél, hogy „szükség esetén küzdelmük részeként fegyveres ellenállásba kezdhetnek”. Ezt a feszültséget tovább szítja, hogy Naser Makarem Shirazi ajatollah, egy befolyásos klerikus dzsihádra szólított fel Izrael és az Egyesült Államok ellen.

Mindez egy irakihoz hasonló, elhúzódó felkelés kockázatát veti fel egy 90 milliós, hét országgal határos államban.

Közben a piacok is egyre idegesebbek. A Washingon Post szerint az olajárak emelkedésnek indultak Ázsiában hétfőn, miután a befektetők először reagálhattak az Egyesült Államok és Izrael vezette közel-keleti konfliktusra. Az olaj ára 8 százalékkal nőtt, és a japán Nikkei is 2 százalékkal esett a korai kereskedésben.

Az olajszállítások szempontjából létfontosságú Hormuzi szorosban három hajót is támadás ért, ami jól mutatja, miért lehetetlenül el a szállítás abban az irányban.

A konfliktus következményei attól függenek, hogy meddig tart és milyen messzire terjed. De az üzleti elemzők attól tartanak, az emelkedő olajárak csak a kezdetet jelentik. A szállítási fennakadások más árukat is megdrágíthatnak, ami világszerte súlyosan érintheti a növekedési kilátásokat és növelheti az infláció kockázatát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mentőhelikoptert is küldtek a fiatal lányért, aki a hírhedt Remete-barlangnál zuhant a mélybe a Börzsönyben

Egy fiatal lány 3-4 métert zuhant a Börzsönyben, miközben a barlang egyik nyílásához próbált felmászni. A fej- és lábsérülést szenvedett lányt a hegyimentők speciális hordágyon hozták le, majd helikopterrel vitték a János-kórházba.

KÉK HÍREK

Vérfürdő egy austini bárban: tüzet nyitott egy fegyveres, három embert megölt, mire a kiérkező rendőrök agyonlőtték

Három ember a helyszínen meghalt, tizennégyen pedig kórházba kerültek a texasi támadás után. A hatóságok rekordidő, 57 másodperc alatt értek a helyszínre.

KULT

Meghalt a Kossuthkifli írója: Fehér Béla egy utolsó nagy regényt már nem tudott befejezni

Életének 77. évében elhunyt a Prima Primissima díjas író. Munkássága a magyar sajtóban és irodalomban is meghatározó volt.

SZEMPONT

Hámeneit a CIA segítségével ölték meg, az országot 30 éve vaskézzel irányító vezető halála káoszt okozhat Iránban

A támadás előre tervezett időpontján is módosítottak, amikor információt kaptak arról, éppen hol tartózkodik Irán legfőbb vezetője - írja a New York Times. Izraelből azonnal felszálltak a gépek, majd két órával később megsemmisítő csapást mértek az épületre.

kádé, Címlapkép: Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2026. március 01.

Hámeneit halála előtt hónapokig megfigyelés alatt tartották az amerikaiak - írja a New York Times. Közvetlenül a szombat reggeli támadás előtt a CIA kulcsfontosságú információhoz jutott egy teheráni csúcstalálkozóról, amelyen Irán legfőbb vezetője is részt vett. Az Egyesült Államok és Izrael kimondottan emiatt módosította a támadás időzítését, amit eredetileg éjszakára terveztek. De a csapásmérő gépek már szombat reggel elindultak, majd nem sokkal későbbb lebombázták azt a komplexumot, ahol az ajatollah és több másik, magas rangú iráni tisztviselő is tartózkodott.

Az akció a New York Times szerint az amerikai és izraeli hírszerzés szoros együttműködésének eredménye volt. A CIA adta a hozzá szükséges „nagy pontosságú” információkat, Izrael pedig végrehajtotta a hónapok óta tervezett műveletet.

Az akcióhoz szükséges hírszerzési képességek a tavalyi 12 napos háború után javultak jelentősen. Akkor az Egyesült Államok sokat tanult arról, hogyan kommunikál és mozog nyomás alatt Hámenei és az Iszlám Forradalmi Gárda. Tavaly júniusban Donald Trump elnök már azt állította, hogy az Egyesült Államok tudja, hol rejtőzik az ajatollah, és akár meg is ölethette volna. Egy volt amerikai tisztviselő szerint az akkori értesülések ugyanazon a hírszerző hálózaton alapultak, amelyre a mostani művelet is támaszkodott.

Az izraeli vadászgépek helyi idő szerint reggel 6 órakor szálltak fel bázisaikról. Két óra öt perccel később, teheráni idő szerint 9:40-kor a nagy hatótávolságú rakéták becsapódtak az épülettömbbe, ahol az iráni elnöki hivatal, a legfőbb vezető irodája és a Nemzetbiztonsági Tanács is található.

A csapás idején az iráni nemzetbiztonsági vezetők az egyik épületben, Hámenei pedig egy közeli másik épületben tartózkodott.

Izraeli információk szerint a gyűlésen jelen volt többek között Mohammad Pakpour, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter, Ali Shamkhani admirális, a Katonai Tanács vezetője és Mohammad Shirazi, a hírszerzési miniszterhelyettes is.

„A mai reggeli csapást Teherán több pontján hajtották végre egyidejűleg; az egyik helyszínen Irán politikai–biztonsági vezetésének magas rangú tagjai gyűltek össze” – írta erről később egy izraeli védelmi tisztviselő, aki szerint az iráni háborús előkészületek ellenére sikerült „taktikai meglepetést” elérniük.

A vezetői komplexum elleni támadás után további csapásokat mértek azokra a helyszínekre, ahol iráni hírszerzési vezetők tartózkodtak. Bár Irán legfőbb hírszerzési vezetője elmenekült, a hírszerző szolgálatok felső vezetését megtizedelték.

Hámenei halála után hatalmas tömegek özönlöttek Teherán és Irán más városainak utcáira, hogy megünnepeljék az ajatollah halálát. Mások gyászolni kezdték. Az Iszlám Forradalmi Gárda megfogadta, hogy bosszút áll a történtek miatt.

Az ajatollah halála káoszt okozhat Iránban. A 86 éves Hámenei 30 éven át vasököllel uralkodott.

Ő volt a Közel-Kelet leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője. 1939. július 17-én született Meshedben. A sah uralma alatt a titkosrendőrség többször letartóztatta és megkínozta.

Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után azonban karrierje meredeken ívelt felfelé. Homeini legfelsőbb vezető beválasztotta őt az újonnan létrehozott Forradalmi Tanácsba, majd kinevezte a teheráni pénteki imák vezetőjévé. Ebben a pozíciójában gyakran egy puskával a kezében ostorozta a forradalom ellenségeit, elsősorban a „Nagy Sátánt”, az Egyesült Államokat.

1981 júniusában túlélt egy merényletkísérletet, amikor egy magnóba rejtett bomba robbant mellette; jobb karja használhatatlanná vált.

Alig négy hónappal később Irán elnökévé választották, és két cikluson át töltötte be a tisztséget az irak-iráni háború évei alatt. Khomeini ajatollah 1989-es halála után választották meg legfőbb vezetővé.

Ehhez külön módosítani kellett az alkotmányt, hogy alacsonyabb vallási rangú pap is betölthesse a tisztséget.

Első beszédében önmagát egy „sok hibával és hiányossággal rendelkező, kis képzettségű szeminaristának” nevezte. Hatalma ugyanakkor felülírta a választott elnökét is: ő felügyelte a fegyveres erőket, a belbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az állami médiát és a külpolitikát.

Döntő szava volt a 2015-ös, hat nagyhatalommal kötött, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásban is. Bár mélyen bizalmatlan volt az amerikai szándékokkal szemben, és a keményvonalasok hevesen ellenezték, végül mégis áldását adta az egyezményre, amely korlátozta Irán nukleáris programját a bénító gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe.

Döntését később láthatóan megbánta, amikor Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból és újra bevezette a súlyos szankciókat. Válaszul Irán fokozatosan felhagyott az egyezményben foglalt korlátozások betartásával, de továbbra is tagadta, hogy atomfegyverre törne.

Hámeneit személyes sértésként érte és különösen feldühítette Kászim Szulejmáni iráni parancsnok 2020. januári meggyilkolása, amelyet Trump rendelt el. A dróncsapást „gyáva tettnek” nevezte, Trumpot pedig „bohócnak” nevezte.

A Washington Post jellemzése szerint ősz szakállával, visszafogott mosolyával barátságosabb figurának tűnhetett, mint örökké komor mentora, Homeini. Ismert volt a perzsa költészet és a klasszikus nyugati irodalom iránti rajongásáról; kedvenc műve Victor Hugo „A nyomorultak” című regénye volt. Azonban kérlelhetetlenül leszámolt ellenségeivel.

Uralma alatt végig blokkolta a mérsékelt reformokra tett kísérleteket, „lázadásnak” minősített minden ellenállást, a más nézeteket vallókat pedig kivégeztette.

Szövetséges milíciákat képzett ki és fegyverzett fel Gázában, Irakban, Libanonban és Jemenben, kiterjesztve Irán befolyását, amely fenyegetést jelentett Izraelre, és Iránt a térség meghatározó szereplőjévé tette. Az Egyesült Államokat „a nagy Sátánnak” nevezte, Izraelt pedig „egy eltávolításra váró rákos daganatnak”. 2022-ben drónszállításokkal segítette Putyin háborúját Ukrajna ellen, 2023-ban pedig teljes mellszélességgel támogatta az Izrael ellen terrortámadást indító Hamászt.

Ezzel párhuzamosan azonban az ország egyre inkább elszigetelődött, gazdasága a szankciók súlya alatt roskadozott, a társadalmi elégedetlenség pedig egyre nőtt. Hámenei maga is egyre népszerűtlenebbé vált, különösen a 2009-es, vitatott elnökválasztást követő tömegtüntetések brutális leverése után.

A rezsim az elmúlt években egyre gyakrabban nyúlt az erőszakhoz, hogy fenntartsa hatalmát. A legutóbbi, decemberi tüntetéshullámot is brutális eszközökkel fékezték meg, a jelentések szerint több mint 6800 tüntetőt öltek meg, és több tízezret tartóztattak le. Ali Hámenei a vérengzésért egyértelműen Trumpot tette felelőssé, „bűnözőnek” nevezve az amerikai elnököt, aki szerinte „nyíltan bátorította” a tüntetőket azzal, hogy katonai támogatást ígért nekik.

Hámeneinek hat gyermeke született feleségétől, Khodzastehtől.

Egyik fia, a keményvonalas nézeteket valló Modzstaba Hámenei, a háttérben komoly befolyással bír a biztonsági erők felett, és sokan lehetséges utódként tekintenek rá, bár a dinasztikus öröklés ellentmondana a köztársaság elveinek.

Hogy most mi vár Iránra, az nem egyértelmű. Elképzelhető, hogy utódlási harc kezdődik a különböző keményvonalas frakciók között, de az sem kizárt, hogy az elégedetlen tömegek valóban megdöntik a rendszert, ahogy azt Trump reméli.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Amíg én vagyok a képviselő, veszélyes hulladékot feldolgozó üzem nem lesz – ígérte Menczer Tamás Pilisjászfalun

Lakossági fórumán ezt azzal indokolta a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy nem akarják a helyiek. Kérdésünkre azt is kijelentette, a körzetében még nem találkozott olyannal, ahol akarták volna, de országosan szerinte más a helyzet.

Fischer Gábor, Szitás Attila - szmo.hu
2026. február 28.

Pilisjászfalun tartott lakossági fórumot Menczer Tamás, ahol forrnak az indulatok, miután kiderült, hogy a településen akkumulátor-feldolgozót terveznek építeni. A hírek szerint a polgármester és a testület egyelőre visszakozott a tervtől, amely ellen a helyiek közül sokan tiltakoznak. A feszültséget jelzi, hogy február közepén fáklyás demonstrációt is tartottak, egy hétfői, heves hangulatú testületi ülésen pedig a polgármester rendőrt hívott a vitázó lakosokra.

„Ellenállásba torkollik a dolog. Megy a huzavona, hogy lesz vagy nem lesz” – foglalta össze a helyzetet a Szeretlek Magyarországnak egy helyi, aki a családja miatt aggódik. Arra a kérdésre, hogy mit szeretne, egyértelmű választ adott:

„Itt van a lányom meg a négy unokám: hogy ne legyen.”

A Pest Vármegyei Kormányhivatal február elején indította meg a környezeti hatásvizsgálati eljárást az NT Recycling Kft. által tervezett üzem ügyében. A dokumentáció szerint a cég lítiumion-akkumulátorgyártásból származó hulladékot gyűjtene, tárolna és hasznosítana, évi 1876 tonnás kapacitással. A feldolgozandó anyag egy része a gödi Samsung SDI gyárából érkezne. A cég közleménye szerint „gyártási, azaz elektrolit nélküli, száraz” hulladékkal dolgoznának.

Ez azonban a jelek szerint nem nyugtatta meg a helyieket. „Nyilvánvalóan adóbevételt hozna, én ezt nem is tagadom, de nem lehet mindent feláldozni az adóbevételért” – jelentette ki egy másik férfi, hozzátéve, hogy a Pilis és környéke egyedülálló adottságokkal rendelkezik.

Az ügyről Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője péntek esti lakossági fórumán azt mondta, ő a lakosok mellett áll.

„Azt tudom önöknek mondani, hogy amíg én vagyok a képviselő, addig veszélyes, hulladékot feldolgozó üzem nem lesz Jászfalun. És pont” – szögezte le.

Később ezt azzal egészítette ki, hogy a döntés a helyiek akaratán múlik. „Teljesen mindegy, hogy mit mond, vagy tesz az önkormányzat. Teljesen mindegy, hogy mit mond, vagy tesz a vállalkozó, úgy fog történni, ahogy én mondom. És én pedig azt mondom, hogy nem lesz veszélyes hulladékot feldolgozó üzem. Azért nem lesz, mert önök ezt nem akarják.”

A Szeretlek Magyarország rákérdezett a képviselőnél, hogy kategorikusan elzárkózik-e attól, hogy a választókörzetében legyen ilyen létesítmény, vagy csak ott ellenzi, ahol a helyiek is tiltakoznak.

– Nem találkoztam még olyannal, ahol akartak volna ilyen beruházást

– Akkor hogy épültek meg ezek a beruházások az országszerte?

– Ön most az én választókörzetemről kérdezett az imént, én meg arra válaszoltam.

– Tehát az országból máshol akarták ezeket a beruházásokat?

– Ha nem akarták volna és probléma lenne velük, akkor 2024-ben nem nyert volna mindenhol a fideszes polgármester.

A teljes riport

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk