prcikk: Kerekesszékes édesanyjával futotta le a maratoni távot Csaba | szmo.hu
KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Kerekesszékes édesanyjával futotta le a maratoni távot Csaba

A fiatal férfi részletes beszámolót is írt a nem mindennapi akcióról.
Fotó: Zákány Gergely - szmo.hu
2017. október 19.



Megható fotó indult útjára az interneten, amin az látható, hogy a legutóbbi Spar Maraton egyik versenyzője egy kerekesszékes hölgyet tol maga előtt verseny közben.

A Zákány Gergely által készített képhez érkezett kommentekből Csaba története is kiderül, aki Facebook-oldalán maga osztotta meg, miért vitte magával kerekesszékes édesanyját - és immáron egyben sporttársát is -, valamint azt, hogyan telt számukra a verseny napja.

"Szombat 22.00. Ekkor szoktam dolgozni kezdeni, ilyenkor kezdődik a nap utolsó harmada. Másnap viszont maraton, édesanyámat viszem, muszáj aludnom. Tudod, mit jelent ez?

Próbálj meg kipihenten este 18.00-kor lefeküdni aludni. Nincs döntési lehetőség: aludnod KELL, mert másnap egy emberért felelsz.

Vasárnap 4:45, kelés. Miért kelünk ilyenkor? Édesanyám miután beveszi a reggeli gyógyszereket, elalszik. Nyugtatók és altatók, nincs ki fent maradna, miután ezeket beszedi... Így én 4:45-kor keltem, Ő 5.01-kor, 06.01-ig megitattam, megetettem, állítgattam, majd lefektettem.

07:45-kor keltettem ismét. Felkelést követően fürdetés, majd felöltöztetés. Felöltöztetés = Védőfelszerelés.

A védőfelszerelés:

- öv, amivel a lábait rögzítem a tolókocsi lábtartóihoz, egyébként kisebb bukkanó után már esne is le a lába

- Fűthető betétes zokni

- Fűthető betétes derékmelegítő

- Fűthető betétes sál

- Fűthető betétes sapka

- Fűthető betétes kesztyű

- Gumilepedő (Ha esik az eső, cipőjére, nadrágjára teszem)

- Esőkabát (Ha esik az eső, ha nem írom, tuti nem jöttök rá)

- Gyógyszer (amennyiben gond van)

- Fél liter víz

- Pelenkák pluszban

- Nagy adag évek során felhalmozódott rutin (=Amennyiben epilepsziás rohama van, független hányadik km-nél vagyok, ölben ki kell kapnom a kerekesszékből, oldalra fektetni a földre, fejét a lábamra, s megvárni amíg a roham lemegy róla).

Ezen kívül a versenyhez szükséges saját holmijaimat is el kellett pakolnom.

07:45-től 08:30-ig az volt a cél, hogy felöltöztessem teljesen, s mindent elpakoljak, magamat is rendbe rakjam. 8.40-re sikerült leérnünk.

A versenyközpontba 9:12 körül értünk.

Még a színfalak mögé tartozik, hogy az egyes frissítőállomásoknál való tartózkodási idő nem csak a saját, hanem az ő frissítése is beletartozik. Nagy meleg is lett, kicsit túl volt öltöztetve, figyelni kellett arra, hogy ne száradjon ki. Meg egyébként is mindig mindenre figyelni kell. Szóval az összes frissítőállomáson Őt itattam, néhol kapott banánt is.

A verseny közben a lába, annak ellenére, hogy rögzítve volt, többször leesett, azt mindig vissza kellett rakni, s persze haladás közben figyelni, hogy a helyén van-e.

Van-e szükségem Édesanyám segítségére?

Igen! A táskát, amit külön vittem, Ő fogta végig, kellett a türelme és az, hogy valamilyen szinten együttműködjön. De aranyemberrel nem nehéz együttműködni. :)

A táv során mindenre figyeltem, hogy ne legyen közben probléma. Minden egyes frissítőnél frissítettünk, ettem közben szőlőcukrot, bevettem összesen 6 sótablettát, ettem gélt és Activátort 30 km-nél. Kivételesen jól osztottam be mindent, mert igaz, voltak kisebb rosszulléteim, továbbá a lábam görcsölt több helyen (olyan izmok, amik eddig soha, de ez érthető, mert nem sűrűn toltam még végig ekkora távon anyut), de mindezt leszámítva a szokásos durva, mozgásomat blokkoló görcsöléseim nem jöttek elő.

A számomra legnehezebb szakaszok 25 és 29 km között voltak tapasztalhatók, nagyon lelassultam és több 5-10 méteres belesétálásaim voltak, elgyengültem. A vége is nehéz szakasznak mondható, igazából körülbelül 39 km-től. A 39. km-nél a frász jött rám, mert a bal kézfejem, majd karom, végül az egész oldalam zsibbadni, majd görcsölni kezdett. Féltem, hogy a szívemet is érinteni fogja, és akkor bizony rohadt nagy a baj. De szerencsére idővel elmúlt, ahogy futottam tovább.

Az utolsó 2 km nem volt leányálom, de csak bejutottunk és abszolváltuk a távot. :-)

Anya élvezte, de sokat aludt közben, amit nem bánok, örülök, hogy annyira élvezte, hogy még úgy is képes volt aludni, hogy össze-vissza tologattam Budapesten mindenfelé. :) :D

Angyal Dorkának köszönöm szépen, hogy össze-vissza metrózott, hogy tudjon drukkolni nekem 4-5 helyen is. ;)

Köszönöm szépen mindenkinek a szurkolást, a futóknak a jó szót, a biztatást, a mosolyt, a kedves szavakat. Nagyon megindító volt, nagyon jól esett. :-)

Gratulálok én is mindenkinek, aki teljesítette a távot, de természetesen azoknak is, akik megpróbálták, és miután nem sikerült, emelt fővel távoztak."

A fiatal férfi a nagymamája tiszteletére is futott, aki idén, augusztus 10-én hunyt el 85 évesen. A nagyi 17 éven keresztül vigyázott lányára, míg unokája haza nem ért a munkából. Csaba ma már éjjel-nappal édesanyjával tud lenni, mert otthonról dolgozik, programozóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Tisztelt rendőrség!” – Kiskapu alatt csúsztatta be segélykérő levelét a magányos néni
Lökösházán egy 86 éves asszony a rendőrséghez juttatta el segítségkérő levelét a határrendészet egykori épületének bejáratánál. A küldeményt megtaláló elmondta, hogy a levél mellett egy könyv is volt, és az egészet be is csomagolta a néni.


Egy Lökösházán élő 86 éves néni nagy magányában a hatósághoz fordult. Segélykérő levelét nem a megszokott módon juttatta el hozzájuk - írta a Blikk. A rendőrök nem mosolyogtak a szokatlan megkeresésen, hanem azóta is segítik őt, ahogy csak idejük engedi.

Lehoczki Zsolt, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság raktárosa egy egykori határrendészeti épületet ellenőrzött, amikor a földön egy különös csomagra figyelt fel. „A kiürítés után én vettem át a területet, így rendszeresen járok oda ellenőrizni” – mondta Zsolt, aki néha a kiskapu környékét is alaposabban szemügyre veszi, mert olykor a környék macskái is bebújnak itt. Aznap azonban nem az állatok, hanem egy nejlonzacskóba csomagolt könyv és egy papírlap várta.

A raktárosnak azonnal feltűnt, hogy a csomagot szándékosan helyezték el.

„Gyanús volt a csomag, látszott, hogy nem véletlenül esett oda”

– emlékezett vissza Zsolt. A gondos csomagolásból arra következtetett, hogy a feladó mindenképp el akarta juttatni az üzenetét. „A könyvet szinte biztosan azért csomagolta bele a 'feladó', hogy egyfajta nehezék legyen és ne sodorja el a mellé tett levelet a szél. A nejlonzacskónak pedig az volt a szerepe, hogy nehogy egy eső eláztassa a fontosnak tűnő papírt.” Amikor felbontotta a zacskót, a levél megszólítása – „Tisztelt rendőrség!” – egyértelművé tette, kinek szánták a küldeményt.

Zsolt azonnal értesítette a békéscsabai bűnügyi osztályvezetőt, és átadta neki a levelet. „Néhány napja heverhetett ott, hiszen nemrégiben jártam a területen, akkor még nyoma sem volt” – idézte fel. A nyomozók intézkedni kezdtek, de a folyamatot lassította, hogy Lökösháza a Gyulai Rendőrkapitánysághoz tartozik, így az ügyet végül az ottani kollégáknak adták át. A néni asszonynéven írta alá a levelet, így némi nyomozásba telt, mire azonosították.

Mikor kiderült, ki a segélykérő, a rendőrök azonnal elindultak hozzá. Az idős asszony nagyon megörült, amikor becsöngettek hozzá. Elmondta, hogy

feledékenysége miatt már ritkán mozdul ki otthonról, de nagyon hiányzik neki a társaság, és nincs kivel beszélgetnie.

A Lökösházán szolgáló egyenruhások azóta már újra meglátogatták őt, és megígérték, hogy a jövőben is így tesznek, amikor csak idejük engedi. A Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője pedig jelezte a történteket a kistérségi szociális intézmény vezetőjének, így teljes lesz az odafigyelés. Lehoczki Zsoltnak, a levél megtalálójának pedig a történtek óta folyamatosan gratulálnak a kollégái.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ingyen fürdőbelépőt adnak a turistáknak – Így próbálják megmenteni a katasztrófa sújtotta Parajdot
A tavalyi bányabezárás után a Visit Parajd partnerszállásain foglalók ingyenes belépőt kapnak a helyi wellnessközpontba. A cél a turizmus élénkítése és a helyi gazdaság támogatása.


A tavalyi bányakatasztrófa után egy egész térség fogott össze Parajdon, hogy egy rendhagyó akcióval indítsák újra a turizmust.

A település wellnessközpontja március 23-án újranyitott, a helyi vállalkozók pedig ingyenes fürdőbelépővel próbálják visszacsábítani a vendégeket.

A program lényege, hogy aki a Visit Parajd partnerszállásain foglal, ingyenes belépőt kap a 2015-ben átadott helyi wellnessközpontba

– írja a Termál Online.

A kezdeményezést a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület indította, és már több mint ötven szállásadó csatlakozott hozzá.

A cél a turisták számának növelése mellett az, hogy a látogatók a jelenlegi helyzet ellenére is teljes értékű kikapcsolódásban részesüljenek, miközben a helyi gazdaság is új lendületet kap.

A gyógyfürdő vonzerejét az 1000 méter mélyről feltörő sós víz adja, amely elsősorban mozgásszervi, ízületi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati és légúti betegségek kezelésére alkalmas.

A mentőakcióra azért volt szükség, mert 2025. május 27-én a heves esőzések miatt a Korond-patak vízhozama a százszorosára nőtt, és a víz utat tört magának a mélybe.

Május 30-án a parajdi sóbánya teljesen megtelt vízzel, ezért bezárták, később pedig a felszínen is beszakadások jelentek meg.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!
A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



Reflexből nyújtjuk a kezünket egy idegen kutya felé, pedig ezzel a mozdulattal pont a békés ismerkedést tesszük feszültté, sőt, akár kockázatossá is.

A kutyák nem udvariatlanságból hátrálnak meg: a mi barátságosnak szánt gesztusunkat könnyen fenyegetésként értelmezhetik.

A „szagoltasd meg a kezed” tanács egy makacsul élő tévhit.

Míg az emberi kommunikációban a kinyújtott kéz nyitottságot jelez, a kutyák világában egy hirtelen az arcuk elé kerülő kéz – főleg ha föléjük hajolunk vagy gyorsan közelítünk – tolakodó jelzés.

Ilyenkor az állat nem ismerkedési szándékot érzékel, hanem nyomást, ami feszültséget vált ki benne. Ezzel a mozdulattal elvesszük a választás lehetőségét: a kutyának nincs ideje felmérni a helyzetet, és nem érzi kontroll alatt a szituációt.

A reakciója a lefagyástól és hátralépéstől a morgáson át az odakapásig terjedhet.

A kutyák valóban a szaglásukkal tájékozódnak, de ők döntik el, mikor és mit szagolnak meg. Ha érdeklődnek, maguktól odamennek, körbeszimatolnak, és a saját tempójukban győződnek meg arról, hogy a helyzet biztonságos-e. Ez egy lassú, bizalmi folyamat, nem egy kierőszakolt találkozás.

A helyes protokoll szerint a legjobb, ha hagyjuk a kutyát kezdeményezni.

Maradjunk nyugodtak, ne hajoljunk fölé, és ne nyújtsuk ki azonnal a kezünket. Érdemes enyhén oldalra fordulni, ami kevésbé fenyegető testtartás, és megvárni, amíg az állat magától közeledik.

Ha odajön, először valószínűleg a lábunkat vagy a ruhánkat szagolja meg, és csak később, ha már biztonságban érzi magát, a kezünket. A lényeg, hogy ez mindvégig az ő döntése legyen.

Vannak helyzetek, amikor jobb egyáltalán nem próbálkozni.

Ha a kutya pórázon van és láthatóan feszült, ha a gazdája visszafogja, vagy ha a testbeszédével – például elfordulással, hátralépéssel – egyértelműen jelzi, hogy nem keresi a kontaktust, tartsuk tiszteletben a jelzéseit.

Fontos elfogadni, hogy nem minden kutya akar idegenekkel barátkozni. Lehet, hogy fél, fáradt, túlterhelt, vagy egyszerűen csak nincs kedve hozzá, és ez teljesen rendben van.

Egy idegen kutyával való találkozás nem arról szól, hogy mindenáron meg kell simogatni, hanem arról, hogy tiszteletben tartjuk a határait. Ha a döntést az állatra bízzuk, a helyzet mindenki számára nyugodtabb és biztonságosabb lesz.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese
A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.


Palacsintás Roby története igazi józsefvárosi sikersztori: alig több mint fél éve nyitotta meg apró üzletét a Népszínház utcában, de már a legelején kultikus státuszba került. Soha nem múló jókedvvel szolgálja ki törzsvendégeit, és az árai is verhetetlenek: mindössze 300 forintot kér egy palacsintáért, amihez hasonlót aligha találunk nemhogy Budapesten, bárhol az országban.

Az üzletet mára ki is nőtte, a napokban költözött a Kiss József utca 18. szám alá, a régitől alig 50 méterre, egy sokkal tágasabb helyre. Ide akár 40-50 ember is befér, de továbbra is ő egyedül szolgál ki mindenkit, csak az alapanyagok beszerzésében van segítsége. Bár az érdeklődésre valószínűleg egyébként sem lett volna panasz, Roby gondolt egy nagyot, és plusz hírverésként meghirdette az 1. Országos Palacsintaevő Versenyt, amire a Rákóczi téri vásárcsarnokban került sor.

Egy helyi civil szervezet, a Lendület Progresszív Közéleti Egyesület (röviden LePkE) itt szervezi meg minden második hétvégén a Rákóczi téri Reggeliket, azzal a céllal, hogy újra megpróbálják behozni az emberek életébe a mára kissé megkopott fényű csarnokot.

A koncepció az, hogy olyan embereket is becsalogassanak, akik egyébként nem ott vásárolnak. Arra ösztönzik őket, hogy a reggelijüket a helyi árusoktól (pékség, hentes stb.) vegyék meg, ezzel támogatva őket. Középre asztalokat raknak ki, közben élő zene szól és kézműves programokkal is készülnek.

„Szeretnénk, ha a csarnok nemcsak vásárlótér lenne, hanem egy közösségi találkozópont is, ahol az emberek időt tölthetnek együtt” – meséli Hayes Lukács, az egyesület elnöke. Palacsintás Robyval már ismerték egymást a Népszínház utcából, így amikor megtudták, hogy helyszínt keres a versenyéhez, adta magát az együttműködés.

A név persze kicsit túlzó: bár benne van az országos jelző, azért főként inkább helyiek jelentkeztek. A rögtönzött konyhát a csarnok végében rendezték be egy éppen üres és kiadó üzlethelyiségben – ilyenből akad ott bőven. Összesen 20-an nevezhettek, bár az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt.

„Kedves nézők, szurkolni ér! Kedves versenyzők, tömjétek!” – hangzott el a felszólítás a közös visszaszámlálást követően, és mindenki tartotta is hozzá magát. Kifejezetten nagy tömeg gyűlt össze bátorítani az evőket, a hangerő a klasszikus sportversenyek hangulatával vetekedett.

Mindenkinek 30 lekváros palacsintát kellett megennie, a maximális időkeret 15 perc volt. A győztesnek, Váradi Bencének azonban kevesebb mint 5 percre volt szüksége, ami barátok között is annyit jelent, hogy alig 10 másodperc alatt végzett eggyel. A jutalom kifejezetten bőkezű volt: nemcsak két trófeában részesült – az egyiket örökre megtarthatja, a másikat jövőre tovább kell adnia –, 100 ezer forint pénzjutalom is ütötte a markát.

A versenyt közösen finanszírozták: az egyesület a saját költségvetéséből, és Roby is hozzájárult a költségekhez (nyeremény, alapanyagok, szórólapok). A maga részéről az egész versenyt egyfajta szórakozásnak tekinti, végül még az első pár jelentkezőtől beszedett 3000 forintos nevezési díjat is visszafizette.

A nagy sikert látva pedig máris ígéretet tett rá, hogy pár hónapon belül érkezik a folytatás, de addig is mindenkit szeretettel vár új üzletébe, amit szeretne a fiatal generáció kedvenc találkozóhelyévé tenni.

A fentiekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a választási kampány hajrájában mindenkinek receptre kellene felírni az ilyen eseményeket, amelyeknek a politikához semmi közük, de a helyi közösséget annál jobban építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk