JÖVŐ
A Rovatból

Jövőálló megoldások a bankszektorban - vagy ez már maga a jelen?

Már 5-10 évre előre tekintenek, miközben a jelenben is a lehető legújabb technológiákkal dolgoznak. Az újításokra nyitott szemlélet pedig minden évben egyre több szakembert vonz az OTP Bank fejlesztési központjához.


Az OTP Bank innovatív szervezetfejlesztési projektje idén hazavihette a HR Fest Futureproof Organizations kategóriájának fődíját. De mit jelent az, ha egy szervezet jövőálló? Milyen innovációkon dolgoznak a bankban? Popovics Lászlóval, Az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.

Ma már egyre több minden átkerül a digitális térbe. Hogyan érzékelhető ez a trend a pénzügyi szektorban?

A koronavírus járvány nagyon sokat segített abban, hogy az emberek nyitottabbak legyenek általában a digitális szolgáltatásokra, mert bár fizikailag nem tudnak kimozdulni, attól még ugyanúgy szeretnék elintézni az ügyeiket. Úgyhogy ilyen szempontból szerintem ez egy nagy lehetőség is a kultúraváltásra.

Azt gondolom a bankszektorban is igaz, hogy a koronavírus lerövidített egy eredetileg több éves folyamatot.

A másik, szintén nagyon fontos tényező, hogy a technológia exponenciális ütemben gyorsul. Csak egy példa erre: nézzük meg, mennyi technológiai újítás született az 1800-as évekig, majd hasonlítsuk ezt össze azzal a fejlesztésmennyiséggel, amely az ipari forradalmat követően érkezett meg az életünkbe. Nem egy olyan technológiai előadást hallottam, ahol arról volt szó, hogy ez a fejlődés nem áll meg, hanem egyre gyorsabbá válik és ehhez is kell alkalmazkodni. Ezek a változások a pénzügyi szektort sem kerülik el, a technológiai fejlődés folyamatosan új kihívásokat biztosít.

Idén a legtöbb cég számára jelentős feladatot jelentett az, hogy a munkatársak számára akár nagy létszámban is lehetővé tegyék a home office bevezetését. A digitális munkavégzésre való átállás mit igényelt a dolgozók részéről, hogyan lehetett kezelni a hirtelen átállást?

Nálunk ez viszonylag könnyebben megoldható volt, mert szervezeti egységünk, az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatósága zöldmezős „beruházásként” jött létre, így már eleve, a kezdetektől úgy alkottuk meg mind a rendszereket, mind pedig a folyamatokat, hogy ugyanúgy lehessen távolról is a dolgozni, mint az irodából. Úgyhogy részünkről ez inkább csak egy döntés meghozatalát jelentette, miszerint másnaptól mindenki otthon marad és onnan folytatjuk a munkát. Inkább az új helyzetből adódó szociológiai és a mentális kihívásokat kellett kezelnünk. Hiszen az olyan szociális kapcsolatok, mint például a munkatársak közös teázása, és az ezt kísérő beszélgetések az otthoni környezetben nehezen megvalósíthatók.

Tudatosan törekszünk ezért arra, hogy hetente több olyan online eseményt is szervezzünk, ahol teret adunk a kötetlen együttlétre.

Úgy hiszem, jó ideig fenn kell még tartanunk ezeket a fórumokat, hogy erősítsük az egymás közötti kötelékeinket. Erről többször írtam is LinkedInen: eleinte mindenki tapsolt, hogy milyen jó a home office, viszont mostanra nyilvánvaló, hogy ezzel bizonyos mértékig el is idegenedhetnek az emberek a vállalattól és egymástól is. Éppen ezért ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy továbbra is a vállalat részének érezzék magukat a munkatársak, ne azt éljék meg, hogy egyik napról a másikra megszűntek fontos részei lenni egy nagyobb egésznek, és pusztán csak egy feladat ellátására koncentrálnak, amelyet tulajdonképpen bárhol, bármelyik cégnél csinálhatnak.

Említette, hogy zöldmezős rendszerben kezdődött a munka az igazgatóságon. Ez mit jelent pontosan?

Feladatom eleinte a leánybankokra is kiterjedő innováció-kutatás volt az OTP Csoporton belül. A tapasztalat az volt, hogy az újítások nagyon nehezen mennek át a szervezetben – természetes emberi reakció, hogy kulturálisan eleinte ellenállunk a változásoknak -, illetve minden terület úgy vélte, az ő módszere, megoldása a legjobb, így továbbra is szerette volna a saját megoldásait használni. Viszont ahhoz, hogy ezek az innovációk mégis alkalmazhatóak legyenek a Csoport egészében, szükség volt egy olyan szervezeti egységre, ahol az elejétől a végéig kezelni tudunk egy-egy innovációs folyamatot, azaz, nálunk van a kutatásfejlesztési, a fejlesztési és az üzemeltetési feladatrendszer is. Az eredmény mára, hogyha valamit megálmodunk, azt így el tudjuk vinni egészen az éles üzemig, ezáltal olyan új, innovatív megoldások vezethetők be a bankba, amelyeket egy ilyen képesség híján csak nagy küzdelem árán lehetne megoldani. A változás 2018-ban kezdődött, akkor jött létre az igazgatóságunk, ami olyan szempontból is egy nagyon nagy lehetőség volt, hogy saját elképzelésünk alapján alakíthattuk ki az egyedi szervezeti kultúránkat is. Így, amikor megjelent a HR Fest pályázati kiírása, nem volt kérdés, hogy gyakorlatilag azt írjam le a pályázat részeként, amit a munkatársaimmal közösen megálmodtunk, megvalósítottunk és aminek működőképességében azóta is töretlenül hiszünk.

Az OTP Bank sok nagy cégtől eltérően saját fejlesztői csapattal dolgozik külsős cégek bevonása helyett. Miért jobb ez a működés?

Valóban így van, nálunk ez olyannyira igaz, hogy 100%-ig belső erőforrásból dolgozunk. Ez két szempontból előnyös: az egyik a tulajdonosi szemlélet, azaz, amit alkotnak a kollégák, azt teljes mértékben sajátjukénak érzik, másrészt sokkal nagyobb elkötelezettséget és felelősségvállalást is jelent, hiszen, ha bármi hiba van, nincs kire mutogatni, maguknak kell megoldani a problémát. Célunk az, hogy jó minőséget produkáljunk, hiszen minél kevesebb hibával dolgozunk, annál kevesebbszer kell például éjszaka felkelni, elemi érdekünk az, hogy a lehető legjobb minőségben dolgozzunk. Másrészről pedig azt gondolom, hogy mivel üzletileg kritikusan fontos rendszerekkel foglalkozunk ezen a területen, kiemelten fontos az, hogyha bármilyen fennakadás történik, akkor a lehető leggyorsabban tudjunk beavatkozni. Ez egy külső szállító esetében sokkal időigényesebb lenne, saját fejlesztő kollégáinkkal ezzel szemben szinte azonnal meg tudjuk kezdeni a korrekciót.

Idén milyen új fejlesztések születtek?

A legnagyobb fejlesztésünk a teljes bankszektort érintő, rendkívül összetett feladatot jelentő azonnali fizetési rendszer bevezetéséhez kapcsolódott. Az ehhez szükséges egyenlegkezelő rendszert Magyarországon egyedüliként mi fejlesztettük belső erőforrással, és úgy gondolom, hogy ezt olyan színvonalon és olyan minőségű fejlesztéssel oldottuk meg, ami európai szinten is egyedülálló. Különlegessége, hogy a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, szoftververzió frissítésnél sem igényel leállítást, illetve, ha problémát észlelünk, azt is ki tudjuk küszöbölni úgy, hogy közben folyamatosan elérhetők az általunk fejlesztett rendszerek.

Egyre inkább az a felhasználói igény, hogy - a social media platformokhoz hasonlóan -, a pénzügyi rendszereket is bárhol, bármikor el lehessen érni.

Ezért is volt fontos, hogy egy olyan kompetenciát alakítsunk ki, amivel az ilyen folyamatos üzemet lehetővé tevő rendszereket létre lehet hozni.

Többször utaltunk már a HR Fest-en elnyert díjra, a Futureproof Organizations kategórában. Mit jelent az, ha egy fejlesztés vagy egy szervezet jövőálló?

Akkor jövőálló egy szervezet, ha a kollégák hosszútávon együtt tudnak dolgozni. Ezt a technológiai szektorban még nehezebb megoldani, mert a már említett gyors ütemű fejlődés miatt viszonylag gyorsan elhasználódnak, cserélődnek a technológiák, nehéz egyben tartani úgy a csapatot, hogy mindenki lépést tudjon és akarjon tartani ezzel. Ezért a kezdetektől azt tartottuk szem előtt, hogy a változás iránti nyitottságra motiváljuk az itt dolgozókat. Hajlandóak legyenek tanulni, képezni magukat, így a kollégák képesek megtanulni és használni az újdonságokat. Az is fontos szempont, hogy így mi sem veszítjük el azt a tudást, amivel már rendelkeznek. Folyamatosan tudjuk alkalmazni a legújabb technológiákat, anélkül, hogy cserélnünk kellene a szervezetben dolgozókat. Úgy vélem ez egy nagyon fontos és nagyon erős megtartó erő, éppen azért, mert a munka változatos, folyamatos a kihívás, ugyanakkor biztonságot ad, hogy a munkatársak hosszútávon tudnak számítani a bankra.

Az OTP Bank számára mit jelent ez a díj?

Ez egy nagyon nagy megerősítés, arra, hogy amit megálmodtunk és kialakítottunk, az egy jó irány. A visszajelzés fontos, ezért is szerettük volna megmérettetni magunkat ezen a versenyen. Sok külföldi banki vezetővel is tapasztalatot cserélünk, ők is jelzik, hogy a világ ebbe az irányba megy, de azt gondolom, hogyha elnyerünk egy ilyen díjat, az egy objektív visszajelzés arra, hogy jó úton vagyunk.

Hogy jön össze egy japán filozófia, az ikigai és a technológia?

Az ikigai lényege abban rejlik - a japán filozófia is erről szól -, hogy tudatában vagy annak, mi az a cél, amiért minden nap felkelsz. Ha egy technológiai kolléga örömmel megy be minden nap dolgozni, azzal a céllal, hogy megint valami újat alkosson, az motivációval tölti fel, ő is boldogan fogja végezni a munkáját, és mi, vezetők is boldogok lehetünk, hiszen az ilyen kollégákkal biztosak lehetünk benne, hogy elhivatottak a szakmájuk iránt.

Ez a fajta elkötelezettség elengedhetetlen a jó teljesítményekhez és a jó megoldások létrehozásához. A növekedési szemléletmód a változásokra való hajlandóságot mutatja, azt, hogy egy új lehetőségként tekintünk bármilyen újdonságra és nem ragaszkodunk görcsösen a régi beidegződésekhez, megszokásokhoz, hanem nyitottak és kíváncsiak vagyunk. Ez a változási készség az, ami hosszútávon fenntarthatóvá teszi a szervezetet, azáltal, hogy a kollégák folyamatosan képezni fogják magukat és elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyekre feltétlenül szükségünk van.

Az OTP Bank, és benne az ERFI is, népszerű a gyakornokok körében is, sokan próbálnak bekerülni ide. Mi a siker titka?

Rendszeresen tartunk egyetemeken előadásokat, illetve az eddig már nálunk viszonylag nagy számban megfordult gyakornokok is tovább viszik az igazgatóságunk a bank jóhírét. A személyes ajánlás sokkal erősebb, mint adott esetben egy reklámtevékenység, mert egy ismerősnek a véleményében sokkal inkább megbízunk. Így akik nálunk töltik szakmai gyakorlatukat, ők a mi abszolút hiteles „influenszereink” az egyetemeken.

Az is vonzó, hogy sok olyan technológiával dolgozunk és kísérletezünk is, amelyek egyedülállók az országban.

Említhetném példaként a kevert valóságot, de dolgozunk blockchainnel, mesterséges intelligenciával, digitális alkalmazottakkal is, amelyek a jövőben várhatóan mind hangsúlyosabbak lesznek. Ez a K+F terület azért is különleges, mert nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek egy-két éven belül lesznek relevánsak, hanem mi inkább 5-10 év távlatában gondolkodunk. Így megalapozzuk azt a tudást, amire akkor lesz szükségünk, amikor már a technológia is megjelenik, azaz, mi addigra már nem kutatni fogjuk a lehetőségeket, hanem felkészültek leszünk az új technológia bevezetésére és használatára.

A szakmai gyakornokoknak milyen esélyeik vannak arra, hogy később tartósan a banknál maradjanak?

Vannak többen is, akik gyakornokból mára kollégává váltak. Rendszeresen veszünk fel így munkatársakat, nyilván ez függ attól is, hogy mennyi szabad helyünk van, de a legjobbakat mindenképp igyekszünk megtartani. Egyébként olyan szempontból is nagy lehetőség ez, hogy az OTP Csoport nemcsak magyarországi karriert kínál azoknak, akik beválnak a bankban, hanem nyitva állnak régiós lehetőségek is, hiszen a bank a térség meghatározó pénzügyi szolgáltatójaként további 10 országban van jelen Kelet-Közép-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
230 millió dollárt spóroltak az MI-vel: 20 nap alatt forgatták le Gal Gadot új filmjét a színészekkel, a többi munkát már a számítógép végzi
A Bitcoin: Killing Satoshi című filmet egy londoni stúdióban vették fel, helyszíni forgatás nélkül. A háttereket és a világítást teljes egészében mesterséges intelligencia hozza létre az utómunka során.


Mindössze 20 nap alatt, egy teljesen üres, „szürke doboz” stúdióban forgatták le Doug Liman új filmjét, a Bitcoin: Killing Satoshi-t, amelynek főszereplői Casey Affleck, Gal Gadot, Pete Davidson és Isla Fisher.

A produkció teljes egészében mesterséges intelligencia által generált hátterekkel készül, amivel a producerek szerint így egy normál esetben 300 millió dolláros költségvetést sikerült 70 millióra lefaragni.

A film egy összeesküvés-thriller, amely a Bitcoin rejtélyes alkotója, Satoshi Nakamoto kilétét kutatja. A cselekmény középpontjában egy újságíró áll, aki azt a vitatott állítást vizsgálja, hogy a valódi Satoshi egy Craig Wright nevű ausztrál üzletember, akit emiatt befolyásos szervezetek akarnak elhallgattatni.

A februári bejelentés - miszerint a filmben nemcsak a háttereket és a világítást hozzák létre mesterséges intelligenciával, de szükség esetén a színészek játékába is belenyúlhatnak - komoly vitát váltott ki a szakmában. A producerek ezért nemrég meghívták a TheWrap stábját a londoni forgatásra, hogy bemutassák a technológiát. Azt állítják, a színészi alakításokhoz nem nyúlnak hozzá, az MI csupán egy utómunka-eszköz, ami a környezetet teremti meg.

Casey Affleck szerint a módszerrel a hangsúly teljes egészében a színészi játékra helyeződött.

„Az egész forgatáson a mi alakításunk volt a fókuszban”

– nyilatkozta a színész.

Az alkotók szerint az eljárás a színházi munkához hasonlít, és jelentősen csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, mivel nincs utazás és helyszíni építkezés.

Ryan Kavanaugh producer elmondta, a hagyományos forgatás több mint 200 különálló helyszínt igényelt volna. „Rájöttünk, hogy bizonyos MI-eszközökkel le tudjuk törni a költségeket” - közölte. A forgatás egy volt londoni autószalonból átalakított „gray box” stúdióban zajlott, a világítás és a díszlet MI‑vel készült, a színészek valódi jelmezeket viseltek, és az utómunka kb. 30 hét, 55 MI‑művész részvételével - derült ki a The Wrap cikkéből.

Az iparági vita azonban továbbra is éles. Míg a támogatók a költséghatékonyságot és az új kreatív lehetőségeket emelik ki, az ellenzők a filmes szakmák – díszlettervezők, helyszíni világosítók, logisztikai szakemberek – tömeges megszűnésétől tartanak.

A projektet még 2025 augusztusában jelentették be, a forgatás idén márciusban zárult. A rendező, Doug Liman olyan filmeket jegyez, mint A Bourne-rejtély vagy A holnap határa, a forgatókönyvet pedig Nick Schenk írta, aki Clint Eastwood Gran Torinóját és A csempészt is.

A film forgalmazási jogait a május 12. és 20. között zajló cannes-i filmpiacon, a Marché du Film-en értékesítik.

A film történetének pikantériáját adja, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság 2024 márciusában kimondta: Dr. Craig Wright bizonyíthatóan nem Satoshi Nakamoto, és nem ő írta a Bitcoin alapító dokumentumát sem.

Via worldofreel.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Hatalmas lépés a Balaton jövőjéért: 6300 hektáron mentik meg az egykori mocsárvilágot
A bővítés többek között Buzsák, Kéthely és Lengyeltóti külterületeit is érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. A beavatkozásoktól egy, a klímaváltozásnak jobban ellenálló táj kialakulását várják.


Friss miniszteri rendelet alapján több mint 6300 hektárnyi területet helyeznek országos védelem alá a Balaton déli partján, hogy újraéledhessen a Nagyberek egykori vizes élővilága.

A döntés célja, hogy a térségben megmaradt természeti értékeket hosszú távon megőrizzék, és lehetőség szerint visszaállítsák a táj eredeti vízháztartását.

A rendelet előkészítésének újabb lépéseként ma nyilvánosságra hozták a bővítés természetvédelmi kezelési tervének hivatalos tervezetét is.

A bővítés két fő részből áll: egyrészt mintegy 770 hektárnyi, részben már eddig is érintett terület kerül teljes egészében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, másrészt több mint 5500 hektár olyan földrészlet is védett státuszt kap, amely eddig nem állt országos oltalom alatt.

Az intézkedés többek között Balatonfenyves, Fonyód, Buzsák, Ordacsehi, Kéthely, Lengyeltóti és Táska külterületeit érinti.

A kijelölt területeken belül különböző természetvédelmi kategóriákat határoztak meg. Egy kisebb, mintegy 16 hektáros rész fokozottan védett besorolást kapott, ahol a legszigorúbb előírások érvényesek. A terület egy része emellett a Natura 2000 hálózathoz is kapcsolódik, ami európai szintű jelentőséget ad a térségnek.

A Balaton déli partján húzódó Nagyberek egykor nádasok, mocsarak, láprétek és nyílt vízfelületek mozaikja volt, de a vízrendezések és a mezőgazdasági hasznosítás miatt mára csak töredékei maradtak fenn.

A most védetté nyilvánított, alacsonyan fekvő, időszakosan vízjárta vidék kiválóan alkalmas a víz visszatartására, ami kulcsfontosságú a táj természetes működésének helyreállításában. A szakemberek szerint a Nagyberek jövője azon múlik, sikerül-e újra közelebb hozni az egykori természetes állapotokat. Ha a tervek megvalósulnak, nemcsak a biológiai sokféleség erősödhet, hanem egy, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló táj is kialakulhat.

A természetvédelem 2025-ben új lendületet kapott, amikor 42 milliárdos fejlesztés kezdődött a nemzeti parkokban.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Krasznay Csaba: az AI-vonaton most látszólag nincs fék, kérdőjelezzünk meg nagyjából mindent, amit a képernyőn látunk
A kiberbiztonsági szakértő az AIToday-nek elmagyarázta, hogy az AI hogyan gyorsítja a dezinformációt, aminek ugyanúgy van politikai, mint katonai szerepe. A választás idején a független sajtó adta az ellendózist, de szerinte a magyarok immunrendszere is jól működött.


Krasznay Csaba szerint az AI nem egyszerűen új dezinformációs eszköz, hanem olyan technológia is, amely a kognitív dimenzióban képes felülírni korábbi működési logikákat. Az AIToday.hu-nak adott interjúban felvázolta az orosz módszereket - amelyek száz éve ugyanolyanok, csak az eszköztár változik -, és felvázolta, hogy a NATO hogyan kutatja a jelenséget.

A kiberbiztonsági szakértő hangsúlyozta: az AI azért kiszámíthatatlan, mert nem emberi motivációk szerint működik, így a kimenetei sokszor nehezen érthetők, ami különösen veszélyes a közgondolkodásra is hatással lévő kognitív térben. Az AI-ügynökök sebessége miatt ráadásul nem lehet időben reagálni a terjedő tartalmakra.

A magyar választási kampány környékén látott jelenségekről szintén beszélt, és szóba került a társadalmi immunitás, az edukáció, a platformok felelőssége, valamint az Európai Unió szabályozási kísérlete és a technológia katonai szerepe. Utóbbi nagyon is valós, hiszen az AI már ma megjelenik a célmegjelölésben és az információk gyors feldolgozásában.

— Egy nemrég megosztott bejegyzése szerint a NATO egyik kutatása a kognitív hadviselés fogalmának újradefiniálására tesz kísérletet. Kikre bízta a NATO az információs műveletek kutatását, és pontosan milyen tevékenységeket vizsgáltak?

— Két különböző kutatást is olvastam arról, hogy mennyire különböző szakterületek foglalkoznak az AI-jal, illetve általában a kibertér kihívásaival. Az egyik kutatás a NATO kiberbiztonsággal foglalkozó kiválósági központjától érkezett. Azt kell tudni a NATO kiválósági központokról, hogy ezek ugyan a NATO fenntartásában és finanszírozásban működnek, de kutatóközpontok, tehát nem a NATO mint katonai szervezet véleményét tükrözik. Sokkal inkább egyfajta tudományos bázist szolgáltatnak ahhoz, hogy a tagországok ezek alapján olyan jogi aktusokat, lépéseket, stratégiákat dolgozzanak ki, amelyekből később építkezni tudnak. Ami pedig a konkrét tanulmányt illeti: ukrán tudományos kutatók publikációjáról van szó, akiket masszívan érint a kognitív hadviselés, hiszen az orosz doktrínában régóta benne van, hogy a háborúkat nem feltétlenül és nem kizárólag a csatatéren kell megnyerni, hanem a fejekben is. A kutatás érdekessége, hogy nemcsak az orosz technológiákat és narratívákat tárgyalja, hanem említést tesz a kínai, illetve általában a NATO-s, nyugati megközelítésekről is. Ahhoz pedig, hogy érthetőbb legyen a kognitív hadviselés lényege, érdemes megjegyezni: az információs térben – jelentsen ez bármit is – három dimenzióban szoktak hadat viselni.

Van a fizikai tér: ezek a klasszikus információs rendszerek, hálózatok, minden, ami kézzelfogható. Van a logikai dimenzió, vagyis az adatokból létrejövő információ. És van a kognitív dimenzió, vagyis a gondolatok, amelyek ezekből az információkból erednek.

A tanulmány ennek a harmadik dimenziónak a kiemelésével – nem meglepő módon – azt állítja, hogy van egy régi, klasszikus iránya a kognitív műveleteknek, ami a tömegmédián, tévén, újságokon keresztül történik, és amióta ezek a formátumok léteznek, jelen is van. Emellett jelentek meg az elektronikus átviteli megoldások, mint például a közösségi média, amelyeket masszívan befolyásolnak az emergens kulcstechnológiák.

— Hol húzódik a határ a klasszikus információs műveletek és az AI által felerősített befolyásolási technikák között? Miért súlyosabb az egyik, mint a másik?

— A mesterséges intelligencia tényleg egy olyan jellegű, emergens technológia, ami miatt nagyon sok mindent újra kell gondolni – a kognitív, a fizikai és a logikai dimenzióban egyaránt. Hogy ezt jobban kifejtsem: a mesterséges intelligenciával rengeteg lehetőség és rengeteg probléma is keletkezett. Miért felforgató technológia? Talán a legfontosabb az, hogy kiszámíthatatlan. Ezt úgy értem, hogy egy emberi tevékenységnek van egy jól ismert pszichológiája és motivációja. A mesterséges intelligencia ezzel szemben valószínűségi sorozatokon alapuló döntések halmaza.

Tehát fogalmunk sincs igazán, hogy a sok lehetséges lépés közül a végén miért pont az az eredmény jön ki.

Ez az alapvető problémánk a kognitív dimenzióban, tehát a befolyásolás területén is. Míg egy ember által generált tartalomnál általában tudjuk, miért pont az a végeredmény, egy AI-generált tartalomnál sokszor nem tudjuk, miért az jött ki. Itt szokás példaként említeni a hallucinációt, ami jól ismert jelenség. Nem tudjuk pontosan, hogy hallucináció során miért pont azt mondja a modell, amit mond. Nyilván tudjuk, hogy az eredeti modelleket úgy programozták, hogy megfeleljenek az emberi elvárásoknak, és ne hagyják információ nélkül a kérdezőt – még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy az információ téves.

De a hallucinációk egyre kevésbé észrevehetők, és ez szépen, finoman tolja el az emberi gondolkodást. Befolyásolja azt – és nem tudjuk, ennek mi lesz a vége.

Míg mondjuk egy oltásellenes mozgalomnál nagyjából pontosan tudjuk, mi mozgatja őket, milyen érvekkel élnek, és milyen hatásai vannak mindennek; tudjuk azt is, hogyan kell egy ilyen mozgalmat társadalmi szinten elszigetelni a többségtől. Egy mesterséges intelligencia esetében viszont fogalmunk sincs, hogy a neki feltett kérdésekre adott válaszok hogyan fogják alakítani és eltolni a közgondolkodást. Lehet, hogy két ember nem ugyanazt a választ kapja ugyanarra a kérdésre – sőt, akár ugyanaz az ember sem, ha kétszer egymás után teszi fel.

A másik probléma a hihetetlen gyorsaság.

Itt az AI-ügynökök kérdését hoznám fel. Az ügynökök segítségével olyan bámulatos sebességgel lehet elterjeszteni bármit, amire egyszerűen nem tudunk időben reagálni, aminek nem tudunk érdemben gátat szabni. Példának a gerjedés folyamatát hoznám. Mindannyian ismerjük: kell hozzá mikrofon és hangfal. Ha közel visszük őket egymáshoz, gerjedés keletkezik, ami nagyon kellemetlen. Úgy oldjuk meg, hogy lehalkítjuk, vagy eltávolítjuk egymástól az eszközöket. Az AI-ügynökök is így tudnak működni: ha nincsenek kellően kontrollált környezetben, könnyen létrejöhet egy olyan állapot, amit nem tudunk időben „elvágni”, letekerni. Kognitív műveleteknél gondoljunk csak arra, mi történik, ha álhíreket gyártanak – a választások alatt is szóba került, hogy Magyarországon  voltak álprofilokból érkező tartalmak. Mi történik, ha egy sok profillal rendelkező, kifejezetten információs műveletekre kihegyezett informatikai környezetben elszabadul egy AI-ügynök? Milyen bődületes sebességgel tud elterjeszteni igaznak tűnő információkat, amelyeknek tömeges hatásuk lesz?

— Hisz a laikus tömeg nehezen is tudja tetten érni. A magyar választás kampányidőszakában hogyan találkozhattunk ezzel a jelenséggel?

— Én az újságcikkeket olvasom, illetve azokat a kutatókat követem, akik kifejezetten dezinformációval foglalkoznak. Nekem csak benyomásaim vannak, és az a benyomásom, hogy közel sem volt ez annyira profin megszervezve, mint amennyire a technológia lehetővé tette volna. Ilyenkor még működik a társadalom immunrendszere is a dezinformációval szemben. Ez a valóságra vonatkozó megélésünk: elhiszünk dolgokat, vagy nem hiszünk el dolgokat.

A jelenlegi választásnál, úgy gondolom, működött a magyar állampolgárok immunrendszere. Illetve volt egy ellendózis, amit független sajtónak nevezünk, és amely kiemelte ezeket a dolgokat.

Egyébként ez az állam feladata lett volna, de ezt most engedjük el. A lényeg, hogy ez működik. Az AI sebességével, AI által terjesztett tartalmaknál – ahol az ügynök képes reagálni a történésekre, adott esetben gyorsabban és „hitelesebben”, mint valaki, aki a billentyűzet mögött ül – a hírek és információk terjedése nehezebben lesz követhető. Nem mondom, hogy ez megtörtént Magyarországon. Azt sem mondom feltétlenül, hogy ez történni fog. Azt mondom, hogy a technológia – különösen az AI-ügynökök elterjedésével – nagyon hamar olyan helyzetet teremthet körülöttünk, amit akkor és ott nem fogunk tudni érdemben befolyásolni, és ennek súlyos következményei lesznek.

— Milyen szerepe lehet az embernek egy olyan környezetben, ahol a dezinformációs rendszerek már képesek automatizáltan tanulni és finomhangolni az üzeneteiket? Mi itt az indító és mi a fogadó oldal szerepe?

— A legfontosabb talán az, hogy az emberiségnek tanulnia kell. Képben kell lenni azzal, hogy létezik a mesterséges intelligencia mint technológia, és legalább felületesen tudni kell, hogy mire képes. A társadalom széles rétege mostanában találkozott olyan szakkifejezésekkel, mint a deepfake. Ez egy olyan technológia, amire nincs társadalmi immunitásunk, és ezt az immunitást úgy tudjuk megszerezni, ha olyan környezetben találkozunk vele, ami még nem fáj annyira. Ez nem jelenti azt, hogy képesek leszünk biztosan felismerni ezeket a tartalmakat. Mindenféle kutatás – itt Magyarországon is – azt mutatja, hogy minél idősebb valaki, annál nehezebben ismeri fel őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalok 100%-osan képesek detektálni – csak arányaiban jobban, mint az idősebb generáció. De már az, hogy tudjuk: van ilyen, lehetővé teszi, hogy feltegyük a kérdést: vajon ez valós lehet-e? Ez az egyik oldala. A másik, hogy

az AI-vonaton most látszólag nincsen fék, ami roppant fájdalmas.

Az Európai Unió próbál valamiféle fékeket beépíteni a rendszerbe, de úgy tűnik, hogy ebben több nagyhatalom nem érdekelt. A szabályozás – ez a fajta előrelátás – mindenképpen fontos lenne. Őszintén szólva nem látom jelét annak, hogy az államok kellő gondossággal állnának hozzá a mesterséges intelligencia korlátozásához. A harmadik dolog – és ez az OpenAI-val kapcsolatban is felmerül – a felelősség kérdése. Rögtön az volt az első gondolatom, hogy az OpenAI modelljeire nagyon sokan „rákaptak”, köztük olyanok is, akiknek fogalmuk sem volt arról, mit jelent a biztonságos üzemeltetés. És ahogy a szaksajtóban is olvashattuk, történtek olyan malőrök, amelyekre nem nagyon számítottak. Aztán erre jött rá az Anthropic a Mythos modelljével, amit ki sem engedtek hétköznapi használatra. Ha jól emlékszem, 11 szoftvercég kapta meg a modellt azzal a céllal, hogy sebezhetőségeket, hibákat keressenek benne. Vannak modellek, amelyek biztosan nem valók avatatlan kezek közé. Ha mégis odakerülnek, akkor nagyon komoly felelőssége van azoknak, akiknek a kezében ott vannak ezek a modellek, ezek az ügynökök. A szakma sem 100%-ig biztos abban, hogy mindenki képes lesz kellő gondossággal használni őket.

— Beszéltünk arról, hogy a dezinformáció ellen a megcélzott tömeg edukációjával lehet harcolni, és vannak jogi lehetőségek is. De technológiai oldalról milyen hibáik vannak ezeknek a dezinformációs műveleteknek, amelyeket ki lehetne használni? Ezt találta meg az Anthropic a Mythos-szal?

Krasznay Csaba a teljes egészében az AIToday.hu-n olvasható interjú folytatásában arról beszél, hogy

- miért kulcskérdés a társadalom „immunizálása”, például az oktatási rendszeren keresztül,

- bár az uniós DSA kiváló, a nagy technológiai cégek felett hatékonyabb kontrollra lehet szükség,

- harctéri katonai műveletekben konkrétan mire használják a mesterséges intelligenciát,

- milyen jelentősége van és lehet az AI-nak a geopolitika színpadán,

- mennyire gyorsan terjednek az AI-tartalmak – például deepfake videók –, és hogyan képesek befolyásolni a közhangulatot vagy akár egy választást.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk