Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban.
A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak
- közölte az izraeli média.
A vadászgépek Izraelt fenyegető rakétákat gyártó üzemekre, iráni légvédelmi létesítményekre mértek csapást, amelyek korlátozhatnák a légierő cselekvési szabadságát, valamint föld-föld ballisztikus rakéták indító állomásait támadták. Egy katonai forrás szerint mintegy húsz iráni célpontra mért csapást Izrael.
A hadműveletben több tucat izraeli vadász-, hírszerző, és légi-üzemanyagtöltő repülőgép vett részt Irán területén, több helyszínen. A harci gépek biztonságban visszatértek - közölte az izraeli média.
Az okozott károk felmérése tart, de az IDF már most szélesebb cselekvési szabadsággal rendelkezik - jelentették izraeli katonai források. Közölték: bebizonyították, hogy a zsidó állam bárhol támadhat a Közel-Keleten.
„Ha az iráni rezsim elköveti azt a hibát, hogy újabb eszkalációba kezd, kötelesek leszünk válaszolni rá” - közölte az izraeli hadsereg szóvivője szombat reggel.
A hajnali támadás kiváltó oka, hogy Irán ballisztikus rakétákkal lőtte Izraelt október elsején.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban.
A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak
- közölte az izraeli média.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nógrádi György: Nemzetbiztonsági kockázat, hogy Magyar Péter elmegy egy idegen szobába, és ott szeretkezik
A biztonságpolitikai szakértő nem tudja elképzelni, hogy Antall József, vagy Winston Churchill ilyet csinált volna. Szerinte Magyarból hiányzik a józan ész, és ezért alkalmatlan Magyarország vezetésére.
A kormányközeli Patrióta YouTube-csatorna vendége volt Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, ahol arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter viselkedése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Magyar Péter a napokban bevallotta, hogy a szobában - amelynek képével az elhíresült zsarolóoldal jelentkezett - valóban járt 2024. augusztusában, és ott egy buliban lefeküdt az exével, Vogel Evelinnel, aki akkor már zsarolta a pártot. Nógrádi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy
"Akik valóban nagy vezetők voltak soha ilyet nem csináltak. Nem tudom elképzelni, hogy elmegy egy idegen szobába és ott szeretkezik egy Antall József, egy Winston Churchill, egy Konrad Adenauer és még húszat felsorolok. Magyarul aki ezt csinálja, az nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Lehetetlen megmondani, hogy ki fogja, hogy fogja [zsarolni], nagyon komoly zsarolófelvételek vannak róla"
Majd kifejtette, hogy a történet kábítószeres része pedig "mindent borít".
"Nem arról van szó, hogy szeretkezett egy korábbi szeretőjével, akiről azt mondta, hogy zsarolja őt. (...) Miért maradt ott? Ő Magyarország miniszterelnöke akar lenni. Ez azt mutatja, hogy a feladat ellátására - elnézést kérek - képtelen és alkalmatlan. Ez a lényeg, ez a nemzetbiztonsági kockázat."
Úgy véli, egy politikusnak kell, hogy legyen annyi esze, hogy ezt nem csinálja meg. Nógrádi gondolatát azzal zárta, hogy Magyarnak a józan eszéből és a politikai tapasztalataiból is látnia kellett volna, hogy ezt nem teheti meg.
"Nagyon nagyon veszélyes, ha egy ilyen ember vezető pozícióba kerül"
- nyomatékosította a kormánypárti szakértő.
A kormányzati kommunikáció egészpályás letámadást indított azóta, hogy Magyar Péter ismertette annak az estének a részleteit, amikor valaki bekamerázta a szobáját.
A kormányközeli Patrióta YouTube-csatorna vendége volt Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, ahol arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter viselkedése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Magyar Péter a napokban bevallotta, hogy a szobában - amelynek képével az elhíresült zsarolóoldal jelentkezett - valóban járt 2024. augusztusában, és ott egy buliban lefeküdt az exével, Vogel Evelinnel, aki akkor már zsarolta a pártot. Nógrádi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: A Tisza már bejelentette, hogy beviszik Magyarországot a közös európai külpolitikába, ez nem történhet meg
Orbán Viktor évértékelő beszédében a magyar szuverenitás védelmét hangsúlyozta az uniós külpolitikával szemben. A kormányfő a vétójogot nevezte a kimaradás zálogának, miközben bírálta az ellenzéki Tisza Pártot.
Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.
A miniszterelnök szerint 2025-ben folytatódott az orosz–ukrán háború, amelyből Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett. Úgy látja, Joe Biden korábbi elnök „beleszorította” Európa országait a háborúba, de miután Washington kihátrált, a kontinens benne ragadt a konfliktusban, Magyarország kivételével.
Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.
Az Európai Unióban évek óta vita zajlik a külpolitikai döntéshozatalról, ahol több tagállam a nemzeti vétójogok hatásának csökkentését és a minősített többségi szavazás bevezetését szorgalmazza. Elemzések szerint Magyarország az elmúlt években kiemelkedően sokszor élt a vétó lehetőségével. Az amerikai Ukrajna-politika 2025-ben összetettebben alakult: Donald Trump elnök átmenetileg felfüggesztett egyes katonai szállításokat és tűzszünetre ösztönözte Kijevet, de az USA nem vonta ki magát teljesen a folyamatokból. A Tisza Párt programja a külpolitikát illetően „konstruktívan kritikus”, de egyértelműen EU-integrációpárti álláspontot képvisel.
A miniszterelnök tágabb történelmi keretbe is helyezte a helyzetet, amikor arról beszélt, hogy ez az évszázad „Európa megaláztatásának évszázada lesz”. Úgy véli, a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, de hozzátette, Magyarországnak van esélye jól kijönni ebből a helyzetből.
Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.
A miniszterelnök szerint 2025-ben folytatódott az orosz–ukrán háború, amelyből Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett. Úgy látja, Joe Biden korábbi elnök „beleszorította” Európa országait a háborúba, de miután Washington kihátrált, a kontinens benne ragadt a konfliktusban, Magyarország kivételével.
Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztás 12 vármegyében – szombat este 70 km/h-s széllel és esővel érkezik a hidegfront
Szombat este markáns hidegfront éri el a Kárpát-medencét, ami jelentős lehűlést és csapadékot hoz. Az eső éjszaka északnyugaton havas esőbe válthat, délkeleten pedig nagyobb mennyiségű eső valószínű.
Szombat este kemény hidegfront éri el az országot, a viharos szél miatt a HungaroMet már 12 vármegyére terjesztette ki a veszélyjelzést.
A legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.
A széllökések miatt a következő vármegyékre adtak ki figyelmeztetést: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya, Veszprém, Komárom-Eszergom, Fejér, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg. A front előtt délnyugat felől tovább növekszik a fátyolfelhőzet, délutántól pedig határozottabban meg is vastagszik. Estig csapadék nem valószínű, a délkeletiről keletire forduló szél pedig megélénkül.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, északkeleten viszont ennél pár fokkal hűvösebb lesz.
Szombat este és éjszaka döntően borult lesz az ég, délnyugat, nyugat felől pedig egyre többfelé várható eső, záporeső. Az éjszaka második felében északnyugat felől a csapadék havas esőbe, havazásba válthat, miközben a csapadékhajlam csökken. Nagyobb mennyiségű eső délkeleten valószínű.
Az estétől északiasra forduló szél a Dunántúlon, majd hajnaltól északkeleten is viharossá fokozódik. Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet pedig általában 0 és +6 fok között alakul, de északnyugaton ennél hidegebb is lehet.
A HungaroMet rendszerében a 70 km/h-t meghaladó széllökésekre már elsőfokú, sárga figyelmeztetést adnak ki.
Az ilyen erősségű szél a katasztrófavédelem besorolása szerint már viharkárokat okozhat, ezért érdemes rögzíteni a kerti tárgyakat és kerülni a fák alatti parkolást.
Szombat este kemény hidegfront éri el az országot, a viharos szél miatt a HungaroMet már 12 vármegyére terjesztette ki a veszélyjelzést.
A legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.
A széllökések miatt a következő vármegyékre adtak ki figyelmeztetést: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya, Veszprém, Komárom-Eszergom, Fejér, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg. A front előtt délnyugat felől tovább növekszik a fátyolfelhőzet, délutántól pedig határozottabban meg is vastagszik. Estig csapadék nem valószínű, a délkeletiről keletire forduló szél pedig megélénkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírók, politikusok – a brüsszeli elnyomó gépezetet április után fogjuk eltakarítani
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjén „a szuverenitást sértő erők” elleni fellépés folytatását helyezte kilátásba. A bejelentés újabb konfliktusokat vetít előre.
Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.
Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.
A kormányfő azt is részletezte, kiket és mit ért a szuverenitást korlátozó erők alatt. Szerinte ma Brüsszel ezt jelenti: „Álcivilszervezetek, megvásárolt újságírók, bíróságok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók”. Hozzátette, bár ez durvának hangozhat, szerinte nem az, mert állítását az amerikai Kongresszus egy friss jelentése is alátámasztja.
A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.
A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.
Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.
Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
