India egy része lakhatatlanná válhat a forróság miatt, több millió ember élete van veszélyben
Az idén nyáron már eddig is rengetegen haltak meg a rendkívüli hőségtől, az előrejelzések szerint a helyzet még rosszabb lesz a következő években.
Az sem kizárt, hogy az ország nagy területei lakhatatlanná válnak a forróság miatt.
Indiában a hőhullámok általában március és július közé esnek, és akkor szűnnek meg, amikor beköszönt a monszunesős időszak. Az utóbbi időben azonban a rendkívüli meleg napok intenzívebbek, gyakoribbak lettek és hosszabb ideig is tartanak.
A szubkontinens az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) egyike azoknak az országoknak, amelyeket a legrosszabbul érintenek a kímaváltozás hatásai.
India egyes területein a hőség még akkor is az emberi tűrőképesség határát ostromolja, ha a világnak sikerül csökkentenie a széndioxid-kibocsátásokat, és ezzel korlátozzák a globális átlaghőmérséklet emelkedését – nyilatkozta Elfaith Eltahir, a Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) hidrológus klímaszakértője a CNN-nek.
Az indiai kormány akkor rendel el hőségriadót, amikor egy körzetben a „normális” hőmérsékletnél két napon át 4,5 fokkal melegebb van. A legmagasabb riasztási fokozat 6,5 fok pluszt jelent. A küszöb azonban nem egyforma az egész országban. A fővárosban, Új-Delhiben például azután hirdetik ki, ha két nap egymás után 45 fok van.
Tavaly hivatalos adatok szerint 484-en haltak meg a hőségtől, 21-el többen, mint 2010-ben. Ebben az időszakban több mint 5000-en váltak a hőhullámok áldozataivá, és az idei adatok sem kecsegtetnek semmi jóval. Új-Delhiben az elmúlt hetekben megdőlt a júniusi rekord 48 fokkal. A radzsasztáni Csuruban kis híján megdőlt az 50,6 fokos országos rekord.
India legszegényebb államában, Biharban öt napra bezárták az összes iskolát és kollégiumot. Egyúttal figyelmeztették a lakosságot, hogy maradjanak otthon a legforróbb órákban, ez azonban irreális utasítás volt emberek millióinak, akik a szabadban keresik a kenyerüket.
