HÍREK
A Rovatból

Így szenvedett a magyar tranzitzónában egy 19 éves menedékkérő, aki most pert nyert az állam ellen

A strasbourgi bíróság 3000 eurós kártérítést ítélt meg egy iraki fiatalnak, akit a magyar hatóságok a tranzitzónában nyolc napon át éheztettek és elszakítottak családjától.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. június 28.



Elválasztották családjától és nyolc napon át éheztették a magyar hatóságok a 19 éves iraki fiatalt, akit arra próbáltak rávenni, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most 3000 eurós jóvátételt ítélt meg neki, miután megállapította, hogy senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, derül ki a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményéből.

Az időközben már Ausztriában élő iraki fiatalember a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A jogvédő szervezet közlése szerint az akkor 19 éves férfit a tranzitzónában elkülönítették szüleitől és testvéreitől, mivel menedékkérelmét kétszer is elutasították. Ezt követően idegenrendészeti őrizetbe helyezték, és 306 napot töltött a tompai tranzitzónában, ahol nyolc napon át éheztették.

A fiatalember csak azután kapott ételt fogvatartóitól, miután – a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására – a strasbourgi bíróság fel nem szólította erre a magyar államot. Addig kisebb testvérei osztották meg vele saját élelmüket. A jogvédő szervezet szerint a fogvatartók mindent elkövettek azért, hogy a fiatalember feladja menedékkérelmét, és „önként távozzék” Szerbiába.

Az iraki fiatalember végül akkor szabadulhatott, amikor az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a magyar kormány kénytelen volt bezárni a tranzitzónát.

Az ügy kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta: „Senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.”

„Ügyfelünk öt év után kapott elégtételt. A tranzitzónákban sok ezer ember vált áldozatává az állam önkényének. Azóta ugyan felszámolták ezeket, de a menedékkérők nagy árat fizetnek ezért: akik nem Ukrajnából érkeznek, azokat már be sem engedik az országba. Azon dolgozunk, hogy a sokszor erőszakos visszakényszerítéseknek is legyen már vége” – értékelte a múlt heti ítéletet Miskolczi Róbert, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk