Így szenvedett a magyar tranzitzónában egy 19 éves menedékkérő, aki most pert nyert az állam ellen

A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.

Vitézy Dávid a közösségi oldalán bírálta a magyar vasút elmúlt évekbeli állapotát és az elmaradt járműbeszerzéseket.

Beszámolt róla, hogy épp utazik:

Azt írta, egész hétvégén azon a törvényen dolgoztak a kollégáival, ami ahhoz szükséges, hogy még idén nyáron 700 milliárd forintot hozzanak haza „új légkondicionált alacsonypadlós HÉV-ekre és szintén korszerű, légkondis InterCity-motorvonatokra.”

Hozzátette, ezzel együtt is sok év, mire egy új flottát leszállítanak, és „ezért fájó annyira, hogy hosszú évek óta nem történt semmi”.

Vitézy szerint Lázár János 2022-ben aláírt Siemens-Vectron keretmegállapodásának sorsa 2023 májusától vált kérdésessé a miniszter akkori kijelentései nyomán.

A HÉV-ek beszerzését szerinte először orosz nyomásra vonták vissza, majd a háború kitörése után három évre jegelték. Ezt követően Lázár a kampányban kiírt egy olyan amatőr HÉV-tendert, „amiről az első perctől mindenki tudta és meg is mondta, hogy csak kampánykamu és eredménytelen lesz. Így is történt.”

„És akkor van bátorsága a bukott miniszterelnöknek azt mondani e héten Brüsszelben, hogy azt várja az utódjától, hogy szerezzük vissza ezt is - amiért ő nem tett semmit, hagyta veszni, pusztán azért, hogy véletlenül se kelljen antikorrupciós szabályokat hozni, amiket az EU kért” – fogalmazott a posztban.

Vitézy szerint gond az is, hogy a jobb állapotú, klímás IC-kocsik jelentős része is áll, amit a Dunakeszi Járműjavítóban mutatott be. Úgy véli, ott is fontosabb volt az oroszokkal való üzletelés, mint a magyar utasok szempontjai. A Lázár embereitől és a propagandától érkező válaszokat hazudozásnak, személyeskedésnek és vádaskodásnak nevezte.

„A magyar vasút, az utasok és vasutasok ellen elkövetett bűnöket azonban ennyivel nem lehet elintézni. Akármennyire is nézik hülyének az embereket, józan ésszel senki nem hiszi, hogy egy hónap alatt lehetne helyrehozni sok évnyi károkozást. Sajnos - teszem hozzá én is a forró HÉV-en ülve. De egy percig sem tétlenkedünk.”

Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.

Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.