A növekvő koronavírus-esetszámok miatt Horvátország még azelőtt újabb szigorításokat vezethet be, hogy lejárnának a július 31-ig érvényben lévő korlátozások
- írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán a nemzeti válságstábra hivatkozva.
Hozzátették: a járványügyi intézkedések a nyilvános összejövetelekre vonatkoznak majd. Jelenleg száz főben határozták meg a résztvevők felső létszámhatárát az olyan nyilvános rendezvényeken, illetve harminc főben az olyan magánrendezvényeken, amelyeket nem kötnek védettségi igazoláshoz. Efölött oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel lehet csak látogatni a rendezvényeket. Az antigén gyorstesztek azonban nem elég megbízhatóak, és a hatóságok egyre több hamis PCR-tesztet is kiszűrnek - írták.
Az elmúlt 24 órában 191 új fertőzöttet azonosítottak, ötvennel többet, mint egy nappal korábban, így a járvány kezdete óta meghaladta a 361 ezret az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma. A vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben az elmúlt napon egy ember halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8239-re emelkedett. Kórházban 122 beteget ápolnak, közülük 13-an vannak lélegeztetőgépen.
A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban eddig 1 599 146-an kaptak védőoltást - a jogosultak 39,4, a felnőtt lakosság 47,4 százaléka -, közülük 1 388 674-en már a második adagot is.
A szomszédos Szlovéniában szerdára 111 új fertőzöttet szűrtek ki, június közepe óta a legtöbbet, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 257 ezret. A vírus szövődményeiben kilencedik napja senki nem halt meg, így a halálos áldozatok száma 4750 maradt. A koronavírusos betegek közül 27-en vannak kórházban, nyolcan közülük intenzív osztályon.
A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 878 704-en kaptak védőoltást, az oltásra jogosult lakosság 42, a felnőtt lakosság 50 százaléka. Közülük 772 643-an már a második adagon is túl vannak.
Milan Krek, a szlovén közegészségügyi intézet vezetője arra figyelmeztetett, hogy a delta variáns gyors terjedése miatt romlik a járványhelyzet Európában.
"Mindenki, aki külföldön tervezi nyaralását, javaslom, hogy augusztus 15-ig jöjjön vissza"
A növekvő koronavírus-esetszámok miatt Horvátország még azelőtt újabb szigorításokat vezethet be, hogy lejárnának a július 31-ig érvényben lévő korlátozások
- írta a Jutarnji List című horvát napilap szerdán a nemzeti válságstábra hivatkozva.
Hozzátették: a járványügyi intézkedések a nyilvános összejövetelekre vonatkoznak majd. Jelenleg száz főben határozták meg a résztvevők felső létszámhatárát az olyan nyilvános rendezvényeken, illetve harminc főben az olyan magánrendezvényeken, amelyeket nem kötnek védettségi igazoláshoz. Efölött oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel lehet csak látogatni a rendezvényeket. Az antigén gyorstesztek azonban nem elég megbízhatóak, és a hatóságok egyre több hamis PCR-tesztet is kiszűrnek - írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így likvidálták az iráni diktátort: Éveken át figyelték Teherán minden kameráján, majd 30 bombával lecsaptak Ali Hámeneire
A Moszad és a CIA segítségével dobtak néhány tonna bombát az iráni legfőbb vezetőre teheráni irodájában. A támadást többéves adatgyűjtés és egy beépített ember utolsó pillanatos megerősítése tette lehetővé.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”
Az izraeli katonai doktrína szerint két, egymástól független hírszerzői forrásnak kell megerősítenie, hogy a célpont valóban a támadásra kijelölt helyszínen tartózkodik, és azt is, hogy kik vannak vele. Ebben az esetben a végső megerősítést az Egyesült Államoktól kapták: a CIA-nak volt egy beépített embere Ali Hámenei környezetében, aki megerősítette, hogy a vezető február 28-án, szombat reggel a Pasteur utca melletti irodájában tart megbeszélést Irán felső vezetésének nagy részével.
A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.
Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.
Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.
Az izraeli hírszerzés szinte mindegyik térfigyelő kamerát feltörte Teheránban, a felvételeket pedig titkosítva továbbították Tel-Avivba és más dél-izraeli városokba. Egy kamera kulcsfontosságúnak bizonyult: a felvételei alapján az izraeli elemzők meg tudták állapítani, hol parkol Hámenei biztonsági személyzete, és betekintést nyertek a legfelsőbb vezető komplexumának mindennapjaiba.
„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykoporsóban temették el a 15 millió dolláros drogbárót – Mexikó lángokban áll a bosszú miatt
A Jalisco Új Nemzedék kartell vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, vagyis El Mencho egy február végi katonai rajtaütés után halt meg. Halálát követően a kartell erőszakhullámot indított, amiben több mint hetvenen haltak meg.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.
A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.
Nemesio Oseguera Cervantes a 2010-es évek elején emelkedett fel a Jalisco Új Nemzedék kartell élén, amely azóta Mexikó egyik legkiterjedtebb és legbrutálisabb hálózatává nőtte ki magát.
A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.
Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.
A Jalisco Új Nemzedék kartell 59 éves vezetőjét február 22-én egy katonai rajtaütés során sebesítették meg súlyosan Jalisco állam Tapalpa nevű településén. A mexikói hadsereg amerikai hírszerzési információk alapján csapott le rá, a tűzharc után pedig légi úton akarták Mexikóvárosba szállítani, de belehalt sérüléseibe.
„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos árat fizet Spanyolország, amiért nemet mondott Trumpnak: teljesen leállhat a kereskedelem
Donald Trump bejelentette a kereskedelem teljes leállítását Spanyolországgal, mert az megtagadta az iráni műveletekhez szükséges bázishasználatot. A lépés a világ 12. legnagyobb gazdaságát, egy EU- és NATO-tagállamot sújtana.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
„Spanyolország szörnyű volt. Megkértem Scottot, hogy vágjuk el a kereskedelmet Spanyolországgal”
– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.
Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.
„Spanyolország azt mondta, nem használhatjuk a bázisaikat, ennyi. Nem is akarjuk. Használhatnánk, ha akarnánk. Berepülhetnénk, használhatnánk. Senki nem fogja azt mondani, hogy ne használjuk, de nekünk nem is kell. De amúgy barátságtalanok voltak”
– taglalta az amerikai elnök.
A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négypárti szavazólap jöhet áprilisban: a DK már a célegyenesben, a kisebb pártok a kiesés szélén
A Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a Fidesz, a Tisza Párt és a Mi Hazánk után ők is összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges ajánlásokat. A március 6-i határidő előtt a Jobbik és az MKKP is komoly lemaradásban van.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt egyetlen nap alatt, a Mi Hazánk pedig egy héten belül, már a múlt hétvégére összegyűjtötte a jelöltenkénti 500 ajánlást mind a 106 választókörzetben. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szerint helyenként „alig fél óra alatt” összejött az 500 aláírás. A Mi Hazánk egyik józsefvárosi jelöltjének ügyében feljelentést tettek, miután felmerült, hogy halottak nevében is adtak le ajánlásokat.
Három nappal a határidő lejárta előtt, kedd délután a kisebb pártok rosszul álltak. A Kétfarkú Kutya Pártnak 24 jelöltje adott le eddig aláírást, vagyis a listaállításhoz szükséges 71-hez további 47 jelöltjüknek kell sikeresen ajánlásokat gyűjtenie. A parlamentben jelenleg is ülő Jobbik 12 jelöltet jelentett be, érdekesség, hogy közülük ötöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A Szolidaritás-Munkáspárt pártszövetség szintén 12, míg Gődény György Normális Élet Pártja mindössze négy jelöltig jutott el.
A jelenlegi állás alapján elképzelhető, hogy az áprilisi választáson csupán négy pártlista szerepel majd a szavazólapon. Összehasonlításképp: 2022-ben hasonló szabályok mellett hat, 2018-ban viszont 23 párt állt rajthoz – akkor ehhez elegendő volt 27 egyéni jelöltet indítani.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
