Hatalmas járatritkítás jöhet a HÉV-vonalakon – nincsen elég hadrafogható szerelvény, öregszik a járműpark

Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

A csütörtöki videó után Magyar Péter egy újabb, magát a gödi Samsung-gyár egykori dolgozójának mondó férfit kérdezett az akkumulátorgyárban szerzett tapasztalatairól. Az „Attilának” nevezett, eltorzított hangú férfi állítása szerint több éven át dolgozott a gyárban, ez idő alatt rálátása volt a belső folyamatokra, a munkakörülményekre és a biztonsági előírások hiányosságaira.

A volt dolgozó szerint nemcsak a gyár vezetése, de részben az egyszerű munkavállalók is tisztában voltak a problémákkal.

– jelentette ki. Állítása szerint a gyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. „Döntően a tervezés pillanatától kezdve meg kellene felelni az építészeti, a munkavédelmi, a közegészségügyi, a munkaegészségügyi, a sugárvédelmi szabályoknak, és ezekben mindben voltak hiányosságok és kivetnivalók” – fogalmazott.

A férfi megerősíthette azokat a korábbi információkat, melyek szerint a gyár légtechnikai rendszere alulméretezett és rosszul kialakított volt, ami lehetővé tette a veszélyes anyagok átáramlását a különböző helyiségek között.

Ezt a hibát véleménye szerint már az építési engedély kiadásakor észlelnie kellett volna a hatóságnak.

A gyárban használt legveszélyesebb anyagoknak a katód előállításához használt rákkeltő nehézfémeket, a nikkelt, kadmiumot és mangánt nevezte, melyek leginkább a „mixing” területén dolgozók egészségét veszélyeztették. A hibás légtechnika miatt azonban szerinte nem zárható ki, hogy ezek a porok a gyár bármely területére eljuthattak.

A munkavédelmi felszerelésekkel kapcsolatban a férfi azt állította, hogy a gyár indulásakor nem voltak megfelelő egyéni védőeszközök. Különösen a legveszélyesebb, mixing területen volt súlyos a helyzet.

– mondta. A megfelelő légzésvédő berendezések alkalmazását elmondása szerint csak jóval később írták elő.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban a férfi arról beszélt, hogy bár eleinte voltak rendszeres és eredményes vizsgálatok, főleg a katasztrófavédelemtől, egy idő után ezek megritkultak.

A gyár belső működéséről szólva egyfajta kettősséget vázolt fel a koreai és a magyar vezetés között. Elmondása szerint a magyar menedzsment igyekezett betartatni a hazai előírásokat, de a koreai vezetés ellenállásába ütköztek. „Nagyon sokszor a koreai vezetés ellenállásába ütköztek, és azért nem tudtak ezek gyakorlatilag megvalósulni” – fogalmazott. Az egészségügyi ellátás ugyan kialakult egy külső szolgáltatón keresztül, de ők is a koreai vezetés ellenállásával szembesültek. A rákkeltő anyagok kimutatására szolgáló vér- és vizeletvizsgálatokat (BEM-vizsgálat) is csak 2018 környékén vezették be.

A férfi elmondása szerint különösen rossz helyzetben voltak a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók és a hulladékfeldolgozók, szerinte az ő egészségükkel eleinte senki sem foglalkozott.

– mondta a takarítókról, hozzátéve, hogy ugyanez volt a helyzet a hulladékfeldolgozó területen is, ahol szintén nem volt megfelelő védőeszköz, munkakörnyezet és orvosi ellátás.

A volt dolgozó beszélt a gyárban használt, radioaktív sugárzással működő berendezésekről is, mint a röntgenek és vastagságmérők. Azt állította, volt olyan eset, amikor „engedély nélkül, illetve a hatóság hozzájárulása nélkül a berendezéseket áthelyezték más helyiségekbe, más területekre kerültek”.

A munkavállalók egészségügyi kockázatairól szólva kijelentette:

A dolgozók alapvetően tisztában voltak a felhasznált anyagok veszélyeivel, de arról valószínűleg nem volt tudomásuk, hogy a védelmi rendszerek, mint a légtechnika vagy a kapott védőeszközök, nem megfelelőek.

A nyilatkozó férfi szerint a gödi üzemben a magyarok aránya volt a legkevesebb a koreaiak, ukránok és más nemzetiségűek mellett. Információi szerint a Samsung dél-koreai központi gyárában betartották a helyi szabályokat. „Igazából a problémák a mgyarországi gyáregységre vonatkoznak” – vélte. Elmondása szerint a Dél-Koreából behozott gépek és berendezések sem mindig feleltek meg az európai és magyar előírásoknak, így előfordult, hogy egy tartálynak például nem volt magyarországi engedélye, amit utólag kellett beszerezni.

A gyárban történt balesetekről is beszélt.

– sorolta. Elmondása szerint több robbanás és tűz is volt, például porleválasztó berendezéseknél, aminek oka a nem megfelelő kialakítás, működtetés vagy emberi mulasztás lehetett.

Azt is állította, hogy a hatósági ellenőrzések előtt előfordultak „trükközések”, például alapanyagokat helyeztek át ideiglenesen máshová, hogy ne lépjék át a tárolási határértékeket.

Magyar Péter kérdésére, hogy miért működhetett így a gyár, a volt dolgozó azt válaszolta, hogy mindez csak úgy valósulhatott meg, ha nem volt rajtuk semmiféle kényszer.

– zárta gondolatait.

Magyar Péter, a TISZA párt vezetője péntek reggel a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel, és ne próbáljon kampánycélból félelmet kelteni az emberekben. Szerinte ha nem egy előre megtervezett kampányfogásról, hanem valódi veszélyről lenne szó, akkor az általa „leköszönő miniszterelnöknek” nevezett Orbán Viktor már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Annak érdekében, hogy

Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy ha valódi, fenyegető információja van, akkor ne a „propagandában üzengessen”, hanem forduljon a NATO-hoz, és kérje a szerződés 4. cikkelyének (védelmi tanácskozás) alkalmazását. Ahogy ezt tette például Lengyelország 2025 szeptemberében.

A TISZA elnöke szerint Orbán Viktor még 44 napig miniszterelnök, de „már nem kormányoz, hanem minden nap egyre lejjebb süllyed a hazugságban, uszításban és a honfitársai fenyegetésében”. Feltette a kérdést, elhiszi-e bárki, hogy az Oroszországgal négy éve háborúban álló, NATO-csatlakozásra törekvő Ukrajna a katonai szövetséget fenyegetné.

Orbán Viktor az elmúlt napokban a közösségi médiában és nyilatkozataiban a magyar energiainfrastruktúrát érő fenyegetésekre hivatkozva rendelt el fokozott biztonsági intézkedéseket. Azt állította, Ukrajna szándékosan zavarja Magyarország energiaellátását, amit Kijev tagad, az ellátási gondokat az orosz támadások okozta károkkal magyarázva.

A Barátság-vezeték január 27. óta áll, a magyar kormány pedig – Szlovákiával együtt – uniós szankciók és Ukrajnának szánt támogatási csomagok blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Kijevre az olajáramlás helyreállítása érdekében.

Hadházy Ákos péntek reggeli Facebook-posztjában arról ír, hogy

A képviselő szerint nem fideszes választási, hanem állami pénzből finanszírozott plakátokról van szó.

A poszt szerint a házkutatásról szóló határozatot a 18. kerületi bűnüldözési osztály vezetője azzal magyarázta, hogy „az eljárás során szükséges kutatás végrehajtása a fenti bűncselekményhez köthető bűncselekményből származó dolgok felkutatása miatt, ezért a kutatás törvényes és indokolt”.

„Bár nem tehetem meg, hogy ne hozzam nyilvánosságra a hatalom ilyen szemétségeit, azért mindig azonnal le kell írni: a hatalom célja ilyenkor nem az egyéni ellenálló megtörése, hanem a tömegek megfélemlítése. Nagyon kell figyelnünk, hogy ez ne sikerüljön nekik” – írja. Azt is hozzáteszi:

A választási plakátok eltávolítása a kampányidőszakban rongálásnak minősül.