Gémesi György: Harminc magyar település áll a csőd szélén, ennyi helyen már pénzügyi biztost is ki kellett rendelni
Harminc magyar település áll a csőd szélén, ennyi helyen már pénzügyi biztost is ki kellett rendelni – hangzott el a Magyar Önkormányzatok Szövetségének keddi sajtótájékoztatóján.
Gémesi György, a szövetség elnöke szerint a helyzet rendszerszintű válságot jelez, ami nemcsak Budapestet, hanem az egész önkormányzati rendszert érinti. A szövetség hivatalos tájékoztatást kért a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól az érintett települések listájáról, a tárca azonban a Magyar Államkincstárhoz irányította őket, ahonnan december 9-ig nem érkezett válasz.
A vita középpontjában az önkormányzatoktól elvont szolidaritási hozzájárulás áll. A kormány a tehetősebbnek ítélt önkormányzatoktól jelentős összegeket von el, hogy abból a szegényebb településeket támogassa. Ez az összeg csak idén 360 milliárd forintot tesz ki, 2021 óta pedig Gémesi György szerint már az ezermilliárd forintot is meghaladja a teljes elvonás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel szemben azzal érvel, hogy a központi költségvetés idén 1358 milliárd forinttal támogatja az önkormányzatokat, és az elvont pénz a rászorulókhoz kerül. Az önkormányzati érdekképviseletek, köztük a kormánypárti polgármesterek által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége is, túlzónak tartják a terheket. Közös javaslatuk szerint a hozzájárulás mértékét a helyi iparűzési adóbevétel 15 százalékában kellene maximalizálni.
A konfliktus a bíróságon is folytatódik, leginkább a főváros és a kormány között. A Fővárosi Törvényszék februárban jogerősen kimondta, hogy 2023-ban a kormány jogellenesen vont el Budapesttől közel 28 milliárd forintot. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a mintegy 6 milliárd forintos kamat azonnal visszajár, a tőkeösszegért pedig újabb pert indítanak. A kormány szerint a vita csupán eljárási kérdésekről szólt, a fizetési kötelezettség továbbra is fennáll. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: amint a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja a fizetésképtelenséget, a kormány belép, és biztosítja a város működőképességét. A főpolgármester a kormány által felajánlott hitelmegoldásra egyértelmű nemmel felelt: „Kinyitnak egy ajtót, amin mi nem fogunk bemenni.”
A kormány az elmúlt időszakban több eszközt is bevetett vagy tervez bevetni az önkormányzati gazdálkodás szorosabb ellenőrzésére. A tervek szerint a „súlyos, romló” pénzügyi helyzetű településekhez a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki, akinek ellenjegyzése nélkül az önkormányzat nem teljesíthet kifizetéseket. Gémesi György szerint ez a lépés „…gyakorlatilag gyámság alá helyezik az önkormányzati gazdálkodást” - mondta az InfoStartnak. Emellett október óta fokozatosan bevezetik a kötelező kincstári számlavezetést, ami a szövetség elnöke szerint lassítja a mindennapi működést és kamatbevétel-kiesést okoz a településeknek.
A szolidaritási hozzájárulás terhei településenként eltérőek. A legnagyobb befizető idén Budapest 89,11 milliárd forinttal, utána Győr (12,54 milliárd), Debrecen (10,38 milliárd) és Székesfehérvár (8,72 milliárd) következik. Egy főre vetítve azonban Győrben a legmagasabb a teher, fejenként közel 96 300 forint, míg Budapesten ez az összeg 52 850 forint.
(via 24.hu)
