Hárman meghaltak, miután tűz ütött ki egy kórház intenzív osztályán Ukrajnában

Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.

A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.

A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.

Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.

Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.

A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.

– írta a 444.hu.

Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.

Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.

A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.

A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.

A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.

"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.

Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.

Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.

Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”

Élesen szembemegy az Európai Bizottság a magyar kormány álláspontjával a Barátság kőolajvezeték leállásának ügyében. Míg a magyar kormány szerint Ukrajna politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj, addig Brüsszel szerint a kiesést az ukrán infrastruktúrát ért orosz támadások és a háborús helyzet miatti nehézkes helyreállítás okozza. A vita tétje nemcsak az olajellátás, hanem egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel és egy újabb Oroszország elleni szankciós csomag sorsa is.

A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás Magyarország és Szlovákia felé. A magyar kormány válaszul, Szlovákiával közösen, február 18-án felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban támadás érte a vezeték kulcsfontosságú, oroszországi Tatárföldön található olajszivattyú-állomását.

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben hétfőn jelentette be: a kormány addig akadályoz minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést, amíg Kijev nem engedi át az orosz kőolajat. Ennek jegyében Magyarország vétót emel a 90 milliárdos uniós hitel és a 20. szankciós csomag ellen is. Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig azzal fenyegetett, hogy leállítja az ukránoknak szállított áramot.

Az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, például az Odessza–Brodi vezetéken keresztül, amelyen azonban nem orosz eredetű kőolaj érkezne.

A politikai vita árnyékában mindkét ország lépéseket tett az ellátásbiztonságért. Magyarország 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből a MOL számára, és megkezdte a nem orosz olaj beszerzését tengeri úton, a horvát JANAF-vezetéken át. Szlovákia szintén a stratégiai készleteihez nyúlt, a Slovnaft finomítója pedig az export helyett a belföldi piacot látja el.

A Barátság-vezeték tatárföldi, Kalejkino térségében lévő szivattyúállomását ért dróntámadás tovább árnyalja a képet. Míg az orosz fél drónroncsokból eredő, lokalizált tűzről beszélt, ukrán források célzott titkosszolgálati akciót említettek. A következő hetekben dől el, hogy a műszaki helyreállítás és az alternatív szállítási útvonalak kiépítése képes-e feloldani a politikai feszültséget, amely mára az Európai Unió legfelsőbb döntéshozatali szintjét is elérte.