HÍREK
A Rovatból

„Ezek az elefántok családtagok voltak számomra” - megszólalt a két elpusztult elefánt tulajdonosa

Három állatuk is rosszul lett, Mambo és Betty elpusztult, de a társukat sikerült megmenteni. A mai napig nem tudni, mi okozta a tragédiát, de az biztos, hogy nem az álhírekben szereplő fulladás lett a vesztük.


Mint arról mi is beszámoltunk, elpusztult a Magyar Nemzeti Cirkuszhoz tartozó szadai szafaripark (Safari Park Szada) két elefántja, Mambo és Betty. A magyar állatvédők körében egy ideje már keringett a hír az állatok elpusztulásáról, ám hivatalosan csak pár napja erősítette meg René Casselly, a legendás cirkuszfamília tagja a rossz hírt. Elmondta, hogy boncolás nem volt, az állatorvosok nem tudták megállapítani a halál okát. Elképzelhető viszont, hogy az elefántokkal valamilyen vírusfertőzés végzett. Az állatokat a park területén temették el.

A Magyar Nemzeti Cirkuszhoz tartozó szadai szafariparkban 5 elefánt lakott korábban. Mind a Casselly család tulajdonában voltak, akik családtagként tekintettek rájuk.

Most René Casselly az RTL Híradónak beszélt a családot ért tragédiáról. Megrendülve mesélte el, hogy az állatok náluk családtagok voltak, együtt nőttek fel és szerették egymást. Nagy veszteség számukra az elvesztésük.

Ugyanakkor nagyon nehezükre esik, hogy vannak, akik álhíreket terjesztenek az elefántok haláláról. Hazugság, hogy az augusztus végén elhunyt két elefánt, Betty és Mambo megfulladtak volna az elefántszállító trélerjükben - állítja az elefántok tulajdonosa.

Az artista elmondta, hogy a tréler kifejezetten elefántok számára készült, ők is tíz éven át ebben szállították állataikat, így lehetetlen, hogy ebben pusztultak volna el.

Az ilyen speciális szállítóeszközöket állatkertek is használják, van, hogy napokig abban vannak az állatok, ha utaztatják őket. A kamionban van szellőzés, ablak is, így biztosan nem fulladhattak meg.

Elmesélte azt is, hogy a család vett egy nagyobb földet Győr mellett, ott alakítottak ki az elefántoknak egy kiváló helyet. Van tó, ahol fürödhetnek, van erdő és sok növény. Azt sem tartja kizártnak, hogy esetleg olyat ettek, ami mérgezést okozhatott.

Az utolsó napjukról annyit mondott, hogy három elefánt volt a szállítóban, pár órát töltöttek el benne, mikor észrevették, hogy baj van az állatokkal. Kettőt már nem sikerült megmenteni, de a harmadik életéért napokig küzdöttek az állatorvossal. Végül sikerült őt gyógyszerekkel meggyógyítani.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszes Hidvéghi Balázs arról győzködi Magyar Pétert, hogy mégis költözzön a Karmelitába
A fideszes politikus a közösségi oldalán szólította fel a leendő kormányfőt, hogy tartsa meg a Karmelita kolostort miniszterelnöki irodának. Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a Karmelitát megnyitná a nagyközönség előtt.


Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.

A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.

Hidvéghi szerint a Karmelita nem egy fényűző épület, hanem „visszafogottságában és letisztultságában elegáns, és minden szempontból megfelel a kormányzás gyakorlati igényeinek.”

A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.

Magyar Péter április 16-án közölte, hogy nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. A kampány alatt pedig azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén megnyitják a Karmelitát a nagyközönség előtt.

Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szili Katalin állása is megszűnik, 32 év után elköszön
Szili Katalin bejelentette, hogy megszűnt a miniszterelnöki főtanácsadói posztja. Ezzel nemcsak 11 éves megbízatása, hanem 32 éves közéleti pályafutása is véget ért.


„Bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom” – ezekkel a szavakkal jelentette be Szili Katalin csütörtökön, hogy 32 éves közéleti pályafutása és 11 évnyi nemzetpolitikai tanácsadói munkája után távozik posztjáról.

A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy a mai nappal megszűnt a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya. Búcsúlevelében nemcsak a 11 éves megbízatásáról, hanem 32 éves közéleti pályájáról is mérleget vont.

A közlésből nem derül ki, hogy ki veszi át a feladatkört. Munkáját úgy összegezte:

„Mindaz, amit együtt az elmúlt esztendőkben elértünk, egyetlen eredőbe foglalható, egységes nemzetet teremtettünk.”

Szili Katalin politikai pályája az elmúlt évtizedben fordulatot vett. A korábban MSZP-s politikusként, házelnökként és köztársaságielnök-jelöltként is ismert politikus 2023-ban belépett a KDNP-be, amit akkor azzal indokolt, hogy otthonra lelt a kormánypártban. "Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem” – mondta akkor.

Kormányzati szerepvállalásának pénzügyi hátteréről is jelentek meg korábban cikkek. Egy 2023-as tanácsadói szerződés szerint 13,7 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, de 2025-ös sajtóhírek már egy bruttó 21,1 millió forintos éves megbízásról szóltak. A volt házelnök 2015 óta dolgozott miniszterelnöki megbízottként, majd főtanácsadóként a határon túli autonómiaügyek területén.

A témával való kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Még az Országgyűlés elnökeként, 2004-ben hívta életre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely a határon túli magyar politikai szervezetek és az anyaországi pártok közötti párbeszéd színtere lett. Erre a munkára búcsúlevelében is utalt, amikor megemlítette: „Az első lépéseket az Országgyűlés elnökeként több, velem azonos értékvilágú munkatársammal tehettem meg” - írta. A jövőre nézve azt kívánta utódainak és munkatársainak, hogy őrizzék meg azt az erőt és elhivatottságot, amellyel a magyar közösségek megmaradását segíteni tudják.

Búcsúját azzal a gondolattal zárta, amelyet 2009-es, házelnöki leköszönő beszédében is használt: „bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem lesz itt probléma” – Zelenszkij reagált Magyar Péter állítólagos feltételeire
Az ukrán elnök azután nyilatkozott, hogy a Bloomberg arról írt, Magyar Péter a kisebbségi jogokhoz kötné Kijev uniós csatlakozásának támogatását. Zelenszkij már készül a találkozóra a leendő magyar miniszterelnökkel.


Ahogy arról beszámoltunk, a Bloomberg arról írt csütörtökön, hogy Magyar Péter Brüsszelben jelezte: az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Kijev uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. Ezt a a cikk szerint az António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is egyértelművé tette.

A hírügynökség forrásai szerint a megbeszélésen az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. A találkozó hangulata a lap szerint kevésbé volt pozitív, mint Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értesülésre reagálva a Bloombergnek azt mondta:

„Dolgozunk a magyar kisebbséget érintő összes témán. Ők olyan polgáraink, mint bárki más. Lehet, hogy nem mindent oldottunk meg eddig. De őszintén szólva, nem lesz itt probléma.”

Azt is megígérte, hogy valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel.

A Magyar által szabott feltételek a Bloomberg szerint hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amit az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek. Ez a lista is a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta.

Ukrajna csatlakozási tárgyalásai hivatalosan már 2024 júniusában megnyíltak. A folyamat további lépéseihez, így az egyes tárgyalási klaszterek vagy fejezetek megnyitásához és lezárásához azonban politikai tagállami jóváhagyás kell; a mostani vita ennek következő lépéseiről szól. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapértékek és a jogállamisági feltételek részét képezi.

Magyar Péter már korábban jelezte, hogy szkeptikus Ukrajna gyors felvételével kapcsolatban, szerinte a következő 10 évben nem reális a csatlakozás, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.

via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lemondott a MOME teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága
Az elsőként modellt váltó egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága bejelentette távozását. A testületek az alapítói jogokat felajánlják az újonnan felálló, felsőoktatásért felelős minisztériumnak.


Két és fél héttel a Tisza-kormány kétharmados győzelme után

bejelentette lemondását az elsőként modellt váltó egyetem fenntartó alapítványának teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága.

Csütörtökön jelentette be távozási szándékát a Böszörményi-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma, valamint a Fellegi Tamás vezette felügyelőbizottság – írta meg a 444.hu. A két testület az egyetem szenátusának küldött levélben közölte, hogy felkérésük hatodik évfordulójával befejezik munkájukat, és a szükséges jogszabályi változások után felajánlják az alapítói jogokat a felsőoktatásért felelős, újonnan felálló minisztériumnak.

A levélben azt írták: „Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás – a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett – megőrizhesse a modellváltás értékeit”.

A MOME 2020-ban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modell első intézményi prototípusa lett. A kuratórium élére a kormányzati és üzleti körökben is mozgó Böszörményi-Nagy Gergely került, akinek vezetése alatt tavaly súlyos belső válság robbant ki az intézményben.

A hallgatók és az oktatók egy része az egyetemi autonómia csorbulása és a kuratóriumi kézi vezérlés ellen tiltakozott, miután a fenntartó a szenátus akarata ellenére nevezett ki új rektort és más vezetőket. A tiltakozás egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a diákok egy szenátusi ülésen egy órán keresztül tapsoltak, ellehetetlenítve az ülés folytatását.

A nyomásgyakorlás végül sikerrel járt: a kuratórium által kinevezett Koós Pál rektor megbukott, helyére ideiglenesen Kovács Csaba építész került.

A 444.hu információja szerint az addig az egyetemi eseményeken rendszeresen részt vevő Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem nagyon jelent meg személyesen az intézményben. A vezető a közösségi oldalán írta meg, hogy szerinte milyen eredményeket értek el, majd bejelentette, hogy befejezik munkájukat.

A MOME-n zajló folyamatok párhuzamosak voltak a modellváltás országos és európai uniós vitáival. Az Európai Bizottság nem köthet új uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel, ami az Erasmus+ és a Horizon Europe programokat is érinti. A Bizottság szerint a magyar jogszabályok továbbra sem kezelik megfelelően a kuratóriumok politikai összeférhetetlenségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk