Ennyit keresnek a világ legjobban fizetett politikusai, Orbán Viktor nincs az első 20-ban
Az első tízből Dél-Afrika és Guatemala elnöke kilóg, akik mindketten bőven 200 ezer dollár felett keresnek egy évben, miközben országaik egy főre eső nemzeti összterméke nagyjából a negyede a többiekének.
Az USA Today nyilvánosan elérhető adatokból összeállította a világ húsz legjobban kereső politikusának listáját. A lap kiemeli: az eredmények kalkulálásához olyan abszolút monarchiákat nem vettek számításba, mint Katar, Brunei, Szaúd-Arábia. Sőt, mivel például Bahrein, Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek esetében gyakran nem hozzák nyilvánosságra az állami vezetők javadalmazását, ezért ezek alkotmányos monarchiák is kimaradtak.
A lap számításai szerint 20. helyezett Édouard Philippe, - a francia miniszterelnök éves fizetése 220,5 ezer dollár (ez közel 63 millió forintnak felel meg), Franciaország GDP-je pedig 40,1 ezer dollár per fő. Arányaiban hasonló a 12. helyezett Justin Trudeau fizetése és országa gazdasági ereje között: a kanadai kormányfő 267 ezer dollárt vihet haza egy évben, Kanada GDP-je pedig 44,1 ezer.
Ám nem mindenhol figyelhető meg ilyen szépen a két adat együttállása: az első tízből Dél-Afrika és Guatemala elnöke kilóg, akik
mindketten 200 ezer dollár felett keresnek egy évben, miközben országaik egy főre eső nemzeti összterméke nagyjából a negyede a fentieknek.
Az USA Today nyilvánosan elérhető adatokból összeállította a világ húsz legjobban kereső politikusának listáját. A lap kiemeli: az eredmények kalkulálásához olyan abszolút monarchiákat nem vettek számításba, mint Katar, Brunei, Szaúd-Arábia. Sőt, mivel például Bahrein, Kuvait vagy az Egyesült Arab Emírségek esetében gyakran nem hozzák nyilvánosságra az állami vezetők javadalmazását, ezért ezek alkotmányos monarchiák is kimaradtak.
A lap számításai szerint 20. helyezett Édouard Philippe, - a francia miniszterelnök éves fizetése 220,5 ezer dollár (ez közel 63 millió forintnak felel meg), Franciaország GDP-je pedig 40,1 ezer dollár per fő. Arányaiban hasonló a 12. helyezett Justin Trudeau fizetése és országa gazdasági ereje között: a kanadai kormányfő 267 ezer dollárt vihet haza egy évben, Kanada GDP-je pedig 44,1 ezer.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: A kormánymédia szerint „apad a Tisza”, pedig tömött főterek fogadták Magyar Pétert két megyeszékhelyen is
Több cikkben is bizonygatják, hogy kevesen vesznek részt a TISZA gyűlésein, a pártelnök szerint viszont soha nem látott tömeg és lelkesedés fogadja őt újabb országjárása állomásain. Magyar Péter azt is közölte, rekordszámú visszajelzést kapott a tervezett Nemzeti Menetre is.
Magyar Péter szerdán arról írt a Facebook-oldalán hogy „soha nem látott tömeg és lelkesedést” tapasztal az általa legfontosabbnak nevezett országjáráson. A politikus azt állítja, egy nap alatt rekordszámú visszajelzést kapott a március 15-ei, általa rendszerváltónak nevezett Nemzeti Menetre.
„Itt állunk a győzelem kapujában. 53 nap múlva lépjünk be rajta!”
– írta posztjában.
Magyar Péter hétfőn Mezőkövesden és Miskolcon kezdte meg újabb országjárását, a tervei szerint minden választókerületbe el kíván jutni a következő hetekben. Az RTL beszámolója szerint a körút a bizonytalan szavazókat célozza, és minden állomáson a helyi jelöltekkel lép színpadra.
A kormánypárti média a napokban több cikket is megjelentetett arról, hogy állítólag Magyar Péter új országjárását nem nagyon látogatják.
Az Origo a tegnapi hajdúszoboszlói eseménnyel kapcsolatban azt írta: „Magyar Péter hajdúszoboszlói hőbörgése teljes érdektelenségbe fulladt”, és egy drónfelvételt is közölt, mely a lap állítása szerint akkor készült, amikor a pártvezér már javában beszélt. A mellékelt képen láthatóan kevesen vannak.
Egy nappal korábban ugyanez a lap Deák Dániel kormánypárti influenszer drónfelvételére hivatkozva azt írta „Szinte a kutya nem volt kíváncsi Magyar Péterre” Mezőkövesden. A Mediaworks borsodi lapja, a Boon „Apad a Tisza, szerény részvétel mellett kezdődött az országjárás” címmel számolt ugyanerről, bár hozzáfűzték, hogy „kérdés, hogy a borsodi megyeszékhelyen sikerül-e nagyobb tömeget megszólítania, vagy az országjárás további állomásain is hasonlóan visszafogott érdeklődés mellett zajlanak majd az események.”
Magyar Péter mindeközben a közösségi médiában igyekszik azt mutatni, hogy az országjárása továbbra is rengeteg érdeklődőt vonz.
A miskolci és a nyíregyházi állomásról is közzétett légifelvételeket, amelyeken az látszik, hogy a vidéki nagyvárosokban elég sokan elmentek meghallgatni a mondandóját.
Magyar Péter korábban jelezte, hogy március 15-én „az eddigi legnagyobb” Nemzeti Menetet tartják Budapesten: a menet 14 órakor indul a Deák térről, és a Hősök terére vonul. Ugyanerre a napra a CÖF–CÖKA is Békemenetet hirdetett, amely várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárul. A nemzeti ünnep fő kérdése borítékolható: melyik eseményen lesznek többen?
Magyar Péter szerdán arról írt a Facebook-oldalán hogy „soha nem látott tömeg és lelkesedést” tapasztal az általa legfontosabbnak nevezett országjáráson. A politikus azt állítja, egy nap alatt rekordszámú visszajelzést kapott a március 15-ei, általa rendszerváltónak nevezett Nemzeti Menetre.
„Itt állunk a győzelem kapujában. 53 nap múlva lépjünk be rajta!”
– írta posztjában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk” – mondta Lázár a fuvarozóknak
Hadházy Ákos nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt arról, miről beszélt a közlekedési miniszter a fuvarozóknak egy egyeztetésen. Eszerint a magyaroktól beszedett magasabb útdíjból hajlandó lenne visszaosztani, a tranzitforgalomban résztvevő külföldieknek viszont nem adna vissza semmit, sőt, ellenőrzésekkel zaklatná őket.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
„Természetesen fogunk emelni, tehát az kétség ne legyen, hogy tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk”
– mondta Lázár, hozzátéve, hogy míg a magyaroktól beszedett pénzből hajlandóak visszaadni, addig a külföldieknek nem.
„Ők sokat fizessenek, menjenek az autópályákon, lehetőség szerint őket ellenőrizzék, és lehetőség szerint őket csesztesse a rendőrség és az adóhatóság, meg a közlekedési hatóság is, és ne a magyar szállítmányozókat”
– hangzik el a felvételen.
Hadházy Ákos a bejegyzésében pökhendinek és cinikusnak nevezte a miniszter stílusát. A képviselő szerint a legfelháborítóbb, hogy Lázár azzal dicsekszik, hogy a hatóságokat a külföldiek zaklatására utasítaná, ami minden jogállami elvnek ellentmond.
„Akit pedig az ilyen elavult fogalmak, mint a »jogállam«, »egyenlőség« vagy »EU« nem érdekelnek, annak csak annyit mondok: gondolja végig, mennyire jó az, ha külföldön meg a magyarokkal csinálják ugyanezt”
– írta Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő azzal zárta sorait, hogy drukkol a fuvarozóknak, hogy „legyenek megfelelően kemények”.
Tavaly decemberben a fuvarozók már látványos akcióval tiltakoztak Budapesten az útdíjemelés és más korlátozások ellen. A Hősök terére szervezett demonstráción a dudáló kamionok közül ötven jármű vehetett részt. Lázár János akkor úgy reagált, hogy hét meghatározó érdekképviselettel már december 19-én megállapodott, de az újonnan szerveződő csoporttal is egyeztetni fog. A kormányzati szándék a tranzitforgalom autópályákra terelése, a főúti díjak emelése és a bírságok szigorítása volt, amit a fuvarozói oldal súlyos tévedésnek és indokolatlan csapásnak minősített.
Egyes fuvarozók szerint csak olyan érdekképviseleti szervezetek egyeztek meg a kormánnyal, amelyek nem számítanak valódi szakszervezetnek, hanem kvázi a kormány által létrehozott álszervezetek.
A tárgyalások januárban is folytatódtak a minisztérium és a tiltakozó szervezetek között. Az egyeztetések egyik napirendi pontja éppen a külföldi kamionok szabálysértéseinek célzottabb bírságolása volt. Ezzel párhuzamosan egy tavalyi törvénymódosító csomag a közúti ellenőrzések jogköreinek bővítését is kilátásba helyezte. A minisztériummal tárgyaló fuvarozói oldalon a nagyobb, régebb óta működő szervezetek mellett tavaly év végén megjelent a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete is, amely januárban hivatalosan is helyet kapott a tárgyalóasztalnál.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról” – így válaszoltak a horvátok Szijjártó kérésére
A külügyminiszter azt kérte Horvátországtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását Magyarországra az Adria-vezetéken. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter a magyar álláspont ellentmondásaira mutatott rá, miután a magyar kormány korábban bírálta a vezetéket.
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról, az európai értékekről és a kötelező érvényű kötelezettségekről. Amikor ezek a szavak többek, mint csak beszélgetési téma vagy tweet, akkor pontosan ezek tartják stabilnak és biztonságosnak a régiónkat.”
A horvát miniszter odaszúrt azzal is, hogy a korábbi magyar stratégiai gondolkodás még felismerte az adriai alternatíva értékét, mint kiutat az orosz csapdából, és támogatta a vezeték megerősítését.
„Ez a régóta létező magyar elképzelés most végre valósággá válik” – írta Šušnjar. Hangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték megbízható, biztonságos, költséghatékony és képes kielégíteni a magyarországi és szlovákiai igényeket. „Segít Európának elszakadni az orosz energiafüggőségtől. Erre épült. És ez így is maradt” – fogalmazott.
Mint írta, Horvátország készen áll, hogy Horvátország készen áll arra, hogy felelősen és konstruktívan cselekedjen az ellátásbiztonság védelmében, de csakis az uniós és amerikai szankciós szabályok teljes betartásával.
A bejegyzéshez egy utóiratot is fűzött, amelyben az Igenis, Miniszter Úr! című sorozatot idézi: „Soha ne higgy el semmit, amíg hivatalosan nem cáfolták meg.” Ezt Šušnjar azzal egészítette ki, hogy ez különösen igaz, „amikor a tavalyi »nincs kapacitás« hirtelen az idei »uniós kötelezettséggé« válik.”
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Tiborcz-közeli cég kapott milliárdokat az államtól a DÁP-os arfelismerőért
A FaceKom Kft. egy nemzetbiztonsági mentességgel titkosított szerződés keretében fejleszti a DÁP arcfelismerőjét. A megbízás egyszeri 2,75 milliárd forintot és évi 1,56 milliárdos üzemeltetési díjat is tartalmaz.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
A lap által megismert szerződés szerint a fejlesztési és integrációs feladatokért, valamint a hardverek leszállításáért és telepítéséért nettó 2.750.635.122 forintot kap a cég.
Az üzemeltetésért évente nettó 1.560.000.000 forint jár,
a technológiai, szoftver- és hardverkövetési feladatokért pedig évente és felhasználónként nettó 1860 forintot számlázhatnak ötmillió főig. Jelenleg kb. kétmillió DÁP-felhasználó van, a lap számításai szerint ez 3,6 milliárd forintot jelent az idei évre. A díj minden egyes DÁP-felhasználó után jár, függetlenül attól, hogy az illető él-e az arcképes azonosítás lehetőségével.
A FaceKomot még 2011-ben alapította Bodnár Zsigmond, akkor StarDust néven. A cég 2016 óta fejlesztett távoli digitális ügyfélazonosító szoftvert, amelyet többek között az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használt. 2021-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Central European Opportunity Magántőkealap 80 százalékos részesedést szerzett a vállalkozásban. Bodnár Zsigmond tavaly májusban a maradék 20 százalékos tulajdonrészét is eladta a magántőkealapnak, amely így százszázalékos tulajdonossá vált. Az alapító az eladásról csupán annyit közölt:
„A társaság növekedését 2021 óta támogatja befektetőként az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap, eleinte társtulajdonosként, majd 2024 tavaszától 100 százalékos tulajdonosként.”
A Digitális Állampolgárság Programot egy 2023. júliusi kormányrendelet hívta életre. A fejlesztéssel az állami Idomsoftot bízták meg, a távoli azonosításért felelős bizalmi szolgáltató pedig a szintén állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató lett. A FaceKom által fejlesztett arcfelismerő rendszer 2024 szeptemberére készült el, az éles indulás pedig tavaly áprilisban történt meg. Ekkor került be a DÁP adatkezelési tájékoztatójába is, hogy „a NISZ Zrt. adatfeldolgozója a FaceKom Kft.”.
A cég korábban is nyert már állami megbízásokat: a Transparency International Magyarország egy korábbi nyomozása 303 millió forintnyi nyilvános pályázatot számolt össze Tiborczék beszállása óta.
Tavaly decemberben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a FaceKomot. „A felvásárlást a 4iG IT stratégiai befektetésnek tekinti, mert a digitális ügyfél-azonosítás és a távoli ügyintézés kulcsszerepet játszik a vállalatok és a közszféra digitális átalakulásában” – közölte akkor a cég. Az ügyletre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is reagált: „Úgy tudom, Tiborcz 5 milliárdért vette, és most 8-ért adja el Jászainak.”
A szintént a miniszterelnök vejéhez köthető Equilor Alapkezelő a lap megkeresésére hangsúlyozta, hogy pénzügyi befektetőként voltak jelen a cégben, és nem vettek részt az operatív működésben.
„A FaceKom Kft. üzleti döntéseit, együttműködéseit és szerződéses kapcsolatait a társaság független menedzsmentje határozta meg”
– tették hozzá.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
