Embernek nézték, pedig robot: küszöbön a humanoid forradalom
A kínai Xpeng autógyártó legújabb humanoid robotját, az IRON névre keresztelt modellt Kanton városában, egy november első hétvégéjén rendezett eseményen mutatták be, és a közönség legnagyobb megdöbbenésére annyira simán mozgott, hogy sokan azt hitték, beöltözött embert látnak a színpadon. Ott helyben fel is kellett vágni a burkolatát, hogy bebizonyítsák: nem bújt el benne emberi operátor.
A Live Science beszámolója szerint az IRON kifinomult műszaki megoldásokkal éri el a megtévesztően élethű mozgást: rugalmas, gerincoszlop-szerű törzset, egy csomó ízületet és mesterséges izmot is kapott, így emberi módon volt képes végigvonulni a színpadon. A robot működését a Xpeng saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-architektúrája vezérli. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlen fizikai mozdulatokkal reagáljon a környezeti ingerekre – anélkül, hogy a látottakat bonyolult köztes lépésekre, például nyelvi parancsokká alakítaná és csak ezt követően változtatna a mozgásán.
He Hsziao-peng, a Xpeng elnök-vezérigazgatója a bemutatón közölte: a nagyjából 178 centiméter magas és 70 kilogramm tömegű robot 82 aktív ízülettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rendkívül komplex és emberi mozgást. A természetes járás titka többek között a lábfejben rejlik, ahol a passzív szabadságfokokkal rendelkező lábujjak segítik a gördülékeny, könnyed lépéseket. A kezei amúgy 22-22, vagyis közel ugyanannyi szabadságfokkal bírnak, mint az emberi kezek, ami óriási bravúr, de összességében a testének szinte minden egyes részét tudja hajlítani, forgatni.
A robot érzékeléséért egy, az XPeng elektromos autóiból már ismert technológián alapuló, 720 fokos lefedettséget biztosító többkamerás látórendszer felel. Az IRON-ban három darab Turing AI-chip dolgozik, így a gyártó saját fejlesztésű, nagyméretű, fizikai alapú XPENG VLA (Vision-Language-Action) 2.0 mesterséges intelligencia modelljét összesen 3000 művelet/másodperc (TOPS) számítási kapacitás pörgeti. Összehasonlításképpen: egy csúcskategóriás laptop processzora (pl. egy Intel Core Ultra 200V) „mindössze” 120 TOPS teljesítményre képes.
Az IRON tervezésénél a mérnökök kifejezetten azt a dizájnelvet követték, hogy a robot belső váza és izomzata is az emberi test felépítését utánozza, ne csak egy géptest köré húzzanak emberi formájú burkolatot. A humanoid teljes testét szintetikus bőr fedi, így érintésre „melegebbnek és emberközelibbnek” hat – fokozta előadásában He.
Az IRON nem mellesleg a világon elsőként működik szilárdtest-akkumulátorról (vagyis nem hagyományos lítium-ion teleppel). Mivel ennek kémiájához kerámiát vagy polimer elektrolitot használnak, az elem nem tartalmaz gyúlékony folyadékot, ezáltal jóval biztonságosabb zárt térben, emberek közelében használni.
Az Xpeng 2026-ban küldené sorozatgyártásba az IRON-t, de egyelőre hangsúlyosan nem háztartási célra készül, hiszen egy humanoid használata túl kockázatos lenne egy rendetlen, kiszámíthatatlan lakásban, ahol eleshet, felborulhat vagy tárgyakat verhet le. Az első IRON-ok várhatóan irodákban, üzletekben, bemutatótermekben teljesítenek majd szolgálatot – kezdetben az Xpeng különböző létesítményeiben.
És az IRON bemutatása nem utolsó sorban része a Xpeng átfogó „fizikai AI” stratégiájának, amellyel az autonóm járművek fejlesztésében szerzett tapasztalatokat a robotika területére is kiterjeszti. A cég üzenete egyértelmű: elektromos autógyártóból a humanoid robotika úttörőivé kíván válni – új mércét felállítva az élethű mozgással rendelkező robotok között. És bizony a közös szoftveres alap tényleg nagy versenyelőnynek tűnik: ugyanaz a technológia működteti az autóik önvezető rendszerét, a robotaxikat és a humanoid robotot is, így drasztikusan csökkennek a fejlesztési költségek, miközben gyorsul az innováció.
Mire szánják a humanoid robotokat a fejlesztők?
A most fejlesztés alatt álló humanoid robotokat elsősorban emberek mellett végzendő feladatokra szánják, olyan környezetekbe, amelyeket eredetileg is emberekre terveztek. A cél különböző fizikai munkák kiváltása, számos iparágban, így gyártósorokon, raktárakban, logisztikai központokban vagy épp üzletekben.
A gyártók álláspontja az, hogy a napi ismétlődő vagy megterhelő, veszélyes feladatokat végezzék el az emberek helyett.
A raktárlogisztikában ez különösen hasznos lehet, ahogy azt az Amazon is felismerte, amikor a közelmúltban két Digitet kezdett el tesztelni. A kétlábú robotot műanyag ládák pakolására, vagyis egy olyan monoton munkára fogták be, amit eddig emberek végeztek. Az Amazon szerint a humanoidok legnagyobb előnye, hogy könnyen elboldogulnak emberek számára kialakított környezetekben: átjutnak például egyenetlen padlón vagy szűk folyosókon is, ami egy kerekeken guruló robot számára lehetetlen lenne – vezeti le az Axios.
A nehéz, veszélyes ipari munkáknál – például építkezéseken vagy gyárakban – a humanoidok át tudják venni azokat a feladatokat, amelyek most balesetveszély vagy egészségkárosodás kockázatát hordozzák. A szolgáltató szektorban is komoly szerepet kaphatnak: szakértők szerint hamarosan megjelenhetnek pincérként vagy árufeltöltőként, hiszen ezeket a feladatokat emberszerű mozgással és megfogókkal lehet a legjobban automatizálni.
A Xpeng egyenesen azt tervezi, hogy IRON vendégfogadó recepciósként, ügyfélszolgálati asszisztensként, biztonsági őrként vagy éppen idegenvezetőként is munkába áll majd a különféle kereskedelmi és közösségi terekben.
Miért kell, hogy humanoid legyen?
A humanoid forma legnagyobb előnye, hogy könnyen illeszkedik az emberi környezetekbe: Jonathan Hurst, az Agility Robotics társalapítója a The Guardiannek rámutatott: a világunkat teljesen az emberi testarányokhoz szabtuk, ezért „egy nagyjából emberi formájú robot könnyebben tud közlekedni és tevékenykedni a tereinkben”. De a tervezők pszichológiai okból is ragaszkodnak az emberi formához: Rich Walker robotikai szakértő szerint a vásárlóknak azt kell érezni, hogy „ez az a robot, amire mindig is vártunk – olyan, mint C-3PO” – utalva a Star Wars filmek aranyszínű droidjára.
Sok cég ugyanakkor nem egyetlen adott feladatra, hanem többcélú bevetésre szánja a humanoidokat. A tervek szerint a jövő kétlábú robotjai képesek lesznek átállni egyik munkaterületről a másikra: délelőtt például csomagokat mozgatnak a raktárban, délután pedig takarítanak vagy épp a vásárlóknak segítenek – mindezt ugyanazzal az univerzális hardverrel és fejlett mesterséges intelligenciával – mutat rá a Világkereskedelmi Fórum riportja.
Melyik humanoid áll legközelebb a sorozatgyártáshoz?
Az elmúlt két évben szinte egymásra licitálva jelentették be a vállalatok, hogy hamarosan sorozatgyártásba küldik a humanoid robotjaikat – ám egyelőre kevés kézzelfogható termék jutott el a piacig. Az amerikai Agility Robotics az elsők között épített fel egy dedikált robotgyárat Oregon államban: a RoboFab üzem éves kapacitása a tervek szerint 10 000 darab Digit lesz, de a robot egyelőre nagyon messze áll attól, hogy tömegcikké váljon. Főleg pilot projektek keretében foglalkoztatják, ám a gyártó célja, hogy még ebben az évben szélesebb vevőközönség felé is nyisson vele.
A szintén amerikai Tesla az Optimus nevű humanoidot fejleszti, de a projekt – a cégtől és Elon Musktól nem túl szokatlan módon – csúszásban van. A vezérigazgató 2024 végére már 5000 egységet ígért belőle a Tesla gyáraiba, ehelyett viszont 2025 közepéig csak néhány száz prototípus készült el – mutat rá a QZ. De a robottal tényleg nagy tervei vannak: a cégvezető a november elején tartott részvényesi közgyűlésen tíz év alatt egymilliós példányszámról és arról beszélt, hogy a sorozatgyártás esetén 20-30 ezer dollárba (6,6-9,9 millió forintba) kerülő Optimus az ember éves produktivitásának ötszörösére lehet majd képes – azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap 24 órájában működhet.
A Boston Dynamics ugyancsak komoly szereplője a humanoid piacnak: a Spot nevű robotkutyáról, majd az Atlas nevű kétlábú robotjáról ismert cég, 2023-ban leállította a hidraulikus humanoid gyártását, és tavaly áprilisban bemutatott egy új, elektromos változatot, még kiválóbb mozgásképességgel és szélesebb mozgástartománnyal. A fejlesztés egyik fókusza az, hogy a robot „valódi munkakörnyezetben” legyen használható: a célok között mozgás, tárgykezelés, felismerés, döntéshozatal is szerepel, de egyelőre fejlesztési fázisban van, nem áll készen a sorozatgyártásra.
A kínai Unitree Robotics 2024 októberében leplezte le H2 nevű humanoid prototípusát, amely látványos piruetteket és karate-mozdulatokat mutatott be, de hivatalos megjelenési dátuma egyelőre nincs. Közben olyan startupok is versenyben vannak, mint az amerikai Figure és Apptronik vagy a kanadai Sanctuary AI. A Figure nemrég mutatta be a Figure 03 nevű modelljét, és kijelentette, hogy ez lesz az első tömeggyártásra alkalmas humanoidjuk, amelybe a Time szerint már több mint egymilliárd dollár kockázati tőkét fektettek olyan befektetők, mint az OpenAI, a Microsoft és Jeff Bezos. A nagy nevek nem véletlenül ólálkodnak a projekt körül: ez a humanoid a tervek szerint már nem csak ipari létesítményekben, hanem akár a háztartásokban is megjelenhet.
A globális versenyfutásban egyébként Kína és az Egyesült Államok járnak az élen: a humanoid robotikában alkalmazott mesterségesintelligencia-modellek és szabadalmak túlnyomó többsége e két országból származik. A világ legnagyobb tech cégei is beszálltak: az Amazon 2022-ben befektetett az Agility Roboticsba, a Meta épp a saját AI-rendszereit próbálja humanoidokkal kombinálni, a Google pedig a texasi Apptroniknak segít fejlesztésekkel. A The Washington Post azt látja, hogy a befektetők valósággal öntik a pénzt ebbe a szektorba: 2024 eleje óta és globálisan több mint 5 milliárd dollár kockázati tőke érkezett humanoid robotokat fejlesztő startupokba.
A bizalom abból a hitből fakad, hogy ha sikerül működő, általános célú humanoidot alkotni, akkor az óriási piacot nyit meg. Brett Adcock, a Figure vezérigazgatója szerint nagyjából 40 ezermilliárd dolláros globális lehetőségről beszélünk, és „a következő tíz évben – vagy talán még hamarabb – a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotcég lesz” – jósolta.
Mivel jelenleg is több tucat cég fejleszt emberformájú robotokat világszerte, szinte hetente érkeznek hírek új prototípusokról és mérföldkövekről. A Nvidia chipgyártó vezére, Jensen Huang ennek hatására jelentette ki az év eleji CES technológiai expón (ahol csak ő maga 14 humanoid robotot sorakoztatott fel a színpadon), hogy „az általános célú robotika ChatGPT-pillanata küszöbön áll”, vagyis a mesterséges intelligencia áttörése most már a fizikai robotoknál is bármikor megtörténhet.
Mekkora változás közeleg, kiknek a munkáját vehetik el a humanoidok?
A humanoid robotok térnyerése átformálhatja a gazdaság számos szegmensét, és bizonyos emberi munkaköröket valóban feleslegessé tehet. A feldolgozóiparban és a logisztikában várható a legnagyobb átalakulás: a gyárakban, raktárakban a robotok napi 24 órában tudnak dolgozni, nem fáradnak el, nem sérülnek meg, így például az autógyártásban vagy az e-kereskedelem raktáraiban jelentősen növelhetik a termelékenységet.
Azokon a helyeken, ahol krónikus munkaerőhiány van (például építkezéseken vagy bizonyos gyári összeszerelő sorokon), a robotok betölthetik az üres pozíciókat. A robotok ugyanakkor nem fognak panaszkodni a monotóniára vagy a túlórára, így az olyan munkakörökben, melyeket az emberek gyakran hamar megunnak (pl. futószalag melletti csomagolás, áruk válogatása, ládák pakolása), hosszú távon kiválthatják az emberi munkaerőt.
Szakértők szerint hamarosan találkozhatunk robot pincérekkel vagy szállodai portásokkal – főleg olyan területeken, ahol egyszerű, kiszámítható interakciókat kell csak lekezelni. A The Guardian elemzése szerint a kiskereskedelem lehet az egyik első szektor, ahol humanoidok tűnhetnek fel, árufeltöltőként vagy raktárosként – ám tényleg csak akkor, ha gazdaságosabb lesz őket felvenni az emberek helyett.
De nem minden feladatra éri meg drága robotot bevetni: ha például egy ételfutár vagy bolti árukiadó minimálbérért dolgozik, ma még olcsóbb alkalmazni, mint megvenni és üzemeltetni egy humanoidot ugyanerre a célra. Persze ez is borul, ha a gyártók vagy egy újonnan megjelenő viszonteladói réteg „as-a-Service” megoldásként elkezdi bérbe adni a humanoidokat, amelyekért csak a használat (effektív munkával töltött órák-percek) után kell fizetni.
A Világgazdasági Fórum riportja rámutat: a humanoid robotok az egészségügytől a közterület-fenntartásig, a kiskereskedelmi kiszolgálástól a személyi asszisztenciáig számos területen forradalmasíthatják a szolgáltatásokat. Különösen az idősödő társadalmak esetében merül fel, hogy a munkaerőhiányt részben robotokkal pótolják: Japánban, Németországban, Dél-Koreában vagy épp Kínában az idősgondozás, betegápolás terén remélnek segítséget a fejlett robotoktól – amelyek idővel akár beszélgetőpartnerként vagy állandó ápolóként is ott lehetnek az idősek mellett.
A szakértők összességében úgy látják, hogy a humanoidok terjedése egyszerre jelent ígéretet és fenyegetést a munkaerőpiac számára. Aggodalmat kelt az, hogy a robotok elveszik a munkát és növelik a munkanélküliséget, de eközben ott az érme másik oldala: a robotok kiegészíthetik az emberi képességeket, és új munkaköröket is teremtenek: szükség lesz például technikusokra a karbantartásukhoz, vagy éppen operátorokra és trénerekre, akik betanítják és felügyelik őket.
A robotok által átvett monoton munka helyett tehát a dolgozók tényleg bonyolultabb feladatokra kezdhettek el koncentrálni, vagy épp a gépek kezelésében kaptak új szerepet – ahogy azt oly sok robotfejlesztő sulykolta éveken keresztül.
A fejlett gazdaságokban pedig évek óta megfigyelhető, hogy a robotizáció nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkaerőt, hanem fokozatosan átalakítja a munkaköröket: a monoton, veszélyes, megterhelő feladatok száma csökken, míg az emberek inkább felügyeleti, kreatív vagy emberi kontaktust igénylő munkák felé mozdulnak el.
Milyen etikai kérdéseket vetnek fel a humanoidok?
A robotok terjedése számos etikai és jogi kérdést hoz felszínre, amelyekkel a szakértők és döntéshozók már most, a nagy áttörés előtt – és remélhetőleg időben – foglalkozni kezdtek. Az első és legfontosabb a biztonság: hogyan garantáljuk, hogy egy több tíz kilós, fémvázú gép ne okozzon sérülést az embereknek? Az ipari robotok eddig rácsokkal elválasztott munkaállomásokon dolgoztak, jól elválasztva az emberektől – ezzel szemben egy humanoid szabadon mozog az emberek között, ami új szabványokat kíván.
„Más dolog egy robottal egy Amazon raktárban együttműködni – ott a dolgozó ki van képezve a robot közelségére. De ha ugyanezt a robotot kihelyezem egy nyilvános parkba, hogyan fog reagálni a gyerekekre, vagy azokra, akik nem értik, mivel állnak szemben?” – hozott egy példát a The Guardiannak Aaron Prather, az elektronikai mérnököket tömörítő IEEE csoport vezetője.
A szakemberek szerint új biztonsági protokollokra van szükség: a humanoidoknak rendelkezniük kell megbízható vészleállító mechanizmusokkal, kifinomult szenzorokkal, hogy időben észleljék az embereket maguk körül, és olyan szoftverrel, ami szigorú korlátok között tartja a viselkedésüket. Nem véletlen, hogy egyes fejlesztők a sci-fi irodalomig nyúlnak vissza inspirációért: Asimov „robotikai három törvényét” – miszerint a robot nem árthat az embernek stb. – gyakran emlegetik, bár a gyakorlatban ennél összetettebb szabályrendszerek kellenek majd.
És az adatvédelem szintén komoly aggály: egy humanoid robot tele van kamerákkal, mikrofonokkal, szenzorokkal, folyamatosan figyel és rögzít mindent a környezetében. Felmerülhet tehát, hogy ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hogyan védjük ki, hogy egy otthoni robot ne sértse meg a magánszféránkat. Ebből következik, hogy szükség lesz olyan szabályozásra, amely előírja, milyen adatokat gyűjthet és továbbíthat egy gép, illetve kötelezővé is lehet tenni az átlátható működést.
Ugyancsak fontos a felelősség kérdése: ha egy önállóan döntéseket hozó robot kárt vagy balesetet okoz, kire lehet mutogatni, a gyártóra, az üzemeltetőre, vagy magára a robotra? Persze jogi értelemben. Egyszóval új törvényekre is szükség lesz, amelyek tisztázzák ezeket a felelősségi viszonyokat, lehetőleg még az előtt, hogy robotok tömegesen elterjednének.
A munkahelyek védelme szintén etikai dimenzió: mennyire engedjük meg a cégeknek, hogy robotokkal váltsanak ki embereket? Szabályozzuk-e, lassítsuk-e ezt a folyamatot, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget, vagy bízzunk a piac alkalmazkodásában? Egy biztos: gyakorlatilag minden elemzés arra jut, hogy „világos védőkorlátokra” lesz szükség a humanoidok bevezetése előtt, a szakértők pedig hangsúlyozzák: az emberi jólétet kell szem előtt tartani, és ügyelni arra, hogy a robotok ne mélyítsék tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.
