Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.
A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.
A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.
A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,
A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.
A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.
